Rafajnaújfalu története

2007. szeptember 7., 10:00 , 347. szám

Rafajna (ukránul Rafajlove) magyar falu a Beregszászi járásban, 28 km-re Beregszásztól. A magyarok abszolút többségben lakják. 1993-ig közigazgatásilag a 7 km-re fekvő Zápszonyhoz tartozott, azóta községi tanácsa helyben van.

A helység alapítója valószínűleg a Roffain család volt a XIII. században, melynek neve feltehetőleg a Rafael módosulata. A XV. században már a Csapi család birtokolta, 1461-ben Szilágyi Erzsébet kapta zálogul. 1566-ban a tatárok elpusztították. A XVII. században Melith Péter, illetve Lónyai Zsigmond és örökösei rendelkeztek itt nagyobb vagyonrésszel. Református egyháza 1645-ben keletkezett, anyakönyvét 1766-tól vezetik. 1812 óta van tanítója. Fő birtokosai az utóbbi évszázadokban a Ráczok, Lónyaiak, Dolinaiak, Molnárok, kisebb birtokosok pedig az Antal, Demeter, Hegedűs, Kovács, Tóth családok. A rafajnaújfalui szájhagyomány úgy tartja, hogy II. Rákóczi Ferenc kedvenc kocsisának, Deák Matyinak egy telket ajándékozott a községben. 1733-ból való fatemploma helyén 1828-ban épült a ma is látható klasszicista jellegű református templom.

Fényes Elek Magyarország geographiai szótára c., 1851-ben Pesten kiadott művében így írja le a település jellemzőit: "Újfalu (Rafajna), Bereg vármegyében, magyar falu, Munkácshoz délre 3 mérföldnyire: 3 róm. kath., 14 gör. kath., 452 ref. lakja. Református anyaszentegyház. Határa egészen róna s igen termékeny, fája, szénája elég."

Népdalgyűjtései során a múlt század elején Bartók Béla is felkereste a települést fonográfjával, melyre egy egész lakodalom prózai és zenei anyagát vette fel.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott. Az 1920-as években cseh telepeseket juttattak kedvezményes földtulajdonhoz a községben, akik az 1938-as visszacsatolásig éltek itt. A falu ekkor a bátyúi körjegyzőséghez tartozott, vasútállomása az 5 km-re fekvő Barkaszó volt.

A település sok más kárpátaljai településhez hasonlóan megsínylette a csehesítés következményeit. Erről tanúskodik az az 1937-es beadvány, melyet csehszlovákiai magyar politikusok nyújtottak be a prágai szenátushoz. Ebben több sérelmet sorolnak fel Rafajnaújfalu esetében: "Útjai olyanok, mint évszázadokkal ezelőtt. Járási hivatal, adóhivatala, adóigazgatósága és kataszteri hivatala a 24 kilométernyire fekvő Beregszászban van. Járásbírósága, telekkönyvi hivatala a 25 kilométernyire fekvő Munkácson, körjegyzősége a 8 kilométer távolságon fekvő Bátyún, csendőrsége 7 kilométernyire Somban, körorvosa 10 kilométernyire Kaszonyban van. Elképzelhető, milyen nehéz és mennyire költséges a lakosságnak közhivatalaival való érintkezése..."

A csehszlovák időben állami cseh tannyelvű elemi iskolája működött egy osztállyal, s egy tanítóval. 1938-ban indult állami magyar tannyelvű népiskolája Sarrinszky Árpád igazgató-tanító irányításával. 1944 novemberében a sztálinisták 40 férfit hurcoltak el, ebből 10-en elpusztultak a haláltáborokban. 1945-től magyar tannyelvű elemi, 1964-től általános iskola működik a faluban.

Magyar nyelvű a helyi óvoda is. A településen az óvodai oktatás az 1950-es évek elején kezdődött egy volt egyházi tulajdonban lévő épületben, ami régen parókia és paplak volt. 1983-ban ehhez hozzáépítettek egy épületszárnyat. 1996-ban az óvoda épületét visszaadta a községi tanács az egyház tulajdonába, ekkor átköltöztek egy újabb, hozzáépített részbe. 1999-ben az épület életveszélyessé vált, ezért bezárták. 2001 szeptemberére sikerült egy csoportnak kialakítani egy szobát, hogy ismét folytatódhasson a munka.

A falu lakossága 1940-ben 851, 1944-ben 814, 1988-ban 1115, 1989-ben 990, ebből magyar 975. A 2001-es ukrajnai népszámlálás adatai szerint a település lakossága 974 fő volt, ebből magyar 936 (az összlakosság 96,1 százaléka).

Rafajnaújfalu hagyományőrző község. A művelődési házban zajlanak a foglalkozások a fiatalokkal, akik dalokat, táncokat, népszokásokat tanulnak. A helyi lakosok szorgalmas és jó földművelők. A farmergazdaságokban burgonyát, zöldséget, kukoricát és gabonaféléket termesztenek. Kezd teret kapni a takarmánytök termesztése is. Ez a tökfajta hullóalmával vegyítve nagy tápértékű, magas cukor- és vitamintartalmú takarmány mindenféle jószág, főleg a szarvasmarha számára. Ezen a tápon sikerrel lehet jószágot, főlég szarvasmarhát tartani, szaporítani. A tökmagból pedig vitamindús étolajat sajtolhatnak.

A településen nagy reményeket fűznek a turizmusban rejlő lehetőségekhez, az első próbálkozások már meg is történtek. A környékbeli erdő ideális pihenőhely azoknak, akik szeretnek túrázni, sétálni, gombázni. A falu határában kanyargó Szernye-csatorna és a községtől nem messze található halastó partjain számos horgászásra alkalmas hely található.

F.Zs.