"Az idén nagyon jó volt a termés..."

Őszibarack-termesztők Aklihegyen

A feldolgozóüzemek beindulása, a Terra Dei Alapítvány támogatása, valamint a viszonteladók megjelenése révén, a Nagyszőlősi járásban már évekkel ezelőtt fellendült a fóliaházi zöldségtermesztés, emellett földieperből is jelentős mennyiségű áru vándorol a piacokra, s a szőlészet terén is pozitív irányú elmozdulás következett be. Ezzel szemben jóval kevesebben vágtak bele - legalábbis egyelőre - az őszibarack termesztésébe és értékesítésébe, pedig, mint az aklihegyi Béger házaspár, Tibor és Katalin példája is mutatja, kedvező talajviszonyok esetén, jelentős munkaráfordítás mellett ez a zamatos gyümölcs is tisztes jövedelmet hoz a házhoz...

- A kolhoz felbomlásakor 90 ár szántóföldet kaptunk a hegy lábánál, valamint hatvanárnyi gyümölcsöst a hegyen, mely utóbbiban, az akácfák mellett, csak értéktelen fajtájú szilvafák sorakoztak - emlékezik vissza a kezdetekre Katalin asszony. - Mi aztán évente öt-hat áron kivágtuk a fákat, kiszedtük a gyökereiket, és új telepítésekbe kezdtünk a parcellán, ahol ma 8-10 fajta őszibarack, többféle nemes szőlő, sárgabarack, valamint cseresznye terem, egy barátunk pedig nemrég 120 darab nemes szilvaoltványt ajándékozott nekünk. És hogy miként vágtunk bele az őszibarack-termesztésbe? A kertünkben, egyebek mellett, értéktelen őszibarack-fák is sorakoztak, én azután elvetettem a magvaikat, így lett egy kis faiskolánk, míg a férjem szemző gallyakat hozott Parászka Györgytől, a Magyarországon is ismert és elismert benei szőlész-gyümölcsésztől, illetve szemző és oltógallyakat az ugyancsak odavalósi Fehér Józseftől, s nemesíteni kezdte a gyümölcsfáinkat, emellett pedig egy őszibarackkal foglalkozó helybeli bácsival is cserélgettük az oltványokat, míg élt. Ma már három-négyszáz őszibarackfánk sorakozik a kolhoztól "megörökölt" parcella nagyobbik felében, s a közeljövőben további kétszáz gyümölcsfát szeretnénk odatelepíteni.

- Amikor már ceruza- vagy töltőtoll-vastagságúra nő a fa, április derekán, a nedvkeringés beindulása után beoltom a nemesítendő alanyt az oltvánnyal, ha viszont nem fogan be, akkor augusztusban beszemezem a szemző gallyal. Megjegyezném: a szemzés jobban beforrja a sebet, mint az oltás... A harmadik évben pedig az őszibarack már rendesen megmutatja a termését - magyarázza a férj. - Vadszilvafába is szokták oltani a nemes őszibarackot, mert a szilvafa tovább él, én viszont az alany tekintetében maradok a baracknál, mert igaz, hogy rövidebb életű, de hamarabb termőre fordul.

Ami pedig a védekezést illeti... Ősszel, a magok elvetése előtt külföldről beszerzett, Gunter talajfertőtlenítővel szórom le a kijelölt területet, mert ha nem tenném meg, a kártevők megennék a csírát. Ha szárazabb az időjárás, évente kétszer -háromszor, ha viszont sok eső esik, ötször-hatszor is lepermetezem a fákat. Tavasszal, rügyfakadás előtt, valamint ősszel bordói lével fújom be őket, egyébként viszont csak akkor permetezek, ha észreveszem egy kártevő megjelenését. Levéltetű ellen például gyenge B-58-ast, levélsündörödés ellen Szkorijt használok, s jobban szeretem a gyenge vegyszereket, a bordói levet meg a Ridomilt. A permetezőszereket vagy Magyarországon, vagy Nagyszőlősön vásárolom meg. A külföldiek kicsivel drágábbak, mint a hazaiak, de jobb a minőségük, ezért jobban megbízom bennük. Igaz viszont, hogy amióta a járásban beindult a szőlészet, a gyümölcsészet, időnként már itthon is be lehet szerezni a jobb minőségű vegyszereket...

- Melyek a legkedveltebb barackfajtáik, és miként értékesítik a termést?

- A Dixi red a kedvencem, mert korán érik, és nagyon szép termést hoz - fejti ki a feleség. - Mi is meg a vásárlók is a sárga csíkos, magvaváló barackokat szeretjük a legjobban, melyek kitűnően alkalmasak mind a nyers fogyasztásra, mind a befőzésre, s persze, fontos szempont, hogy jól bírják a szállítást, ne jöjjön le egykettőre a bőrük, s ne nyomódjanak meg könnyen.

- Június derekán kezdjük hordani a termésünket - az utánfutós személygépkocsinkkal - a nagyszőlősi, a munkácsi vagy az aknaszlatinai piacra, elsőként a Május virágát, ezt követően a Dixi redet, az Arany csillagot, meg a Kijevi korait, és szeptember közepéig értékesítjük az egymás után beérő gyümölcsöket - magyarázza Béger Tibor.

- Ha pedig nem érkezünk a piacra vinni az őszibarackot, ha egyszerre öt-hat mázsa beérik, akkor felhívjuk az ismerős huszti, komjáti, rahói felvásárlókat, s nekik adjuk el a termést - jegyzi meg a feleség.

- Az árak a termések nagyságától, a színüktől, illetve a piac telítettségétől függenek - tájékoztat a férj. - Átlag 6-8, 10-12 hrivnya kilónkénti ár mellett értékesítjük az őszibarackot, s megjegyezném, hogy a piacon egy-két hrivnyával többet kapunk a gyümölcsért, mint amennyit a viszonteladók fizetnek. De akár így, akár úgy értékesítjük, nagyon kifizetődő a termesztése. Mert igaz, hogy felment a műtrágyák meg a vegyszerek ára, s ha régebben öt hrivnyáért meg tudtam vásárolni egy kiló rézgálicot (a bordói lé egyik alapanyagát - L. M.), akkor ma 15-20 hrivnyát kell kifizetnem ugyanazért a mennyiségért, ám ha egy fáról leszüretelünk 50 kiló őszibarackot, akkor 250 hrivnyát kapunk érte, míg 12 kiló rézgálic (ami 180-240 hrivnyába kerül) elegendő száz, közepes termetű fa lepermetezésére... Az idén pedig nagyon jó volt a termés - mintegy négy tonnánk termett -, így a bevételre sem lehet panaszunk. Az összes gyümölcsünk közül az őszibarack, valamint a szamóca hozza a házhoz a legtöbb pénzt, a szőlő csak utánuk következik...

Lajos Mihály