KMKSZ-küldöttgyűlések

Húsz év a nemzet szolgálatában

Az elmúlt héten lezajlottak az idei utolsó küldöttgyűlések a KMKSZ Munkácsi, Nagyszőlősi és Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezeteiben, melyek mindenütt a húszéves jubileum és a jelen problémáinak felvetése, a megoldáskeresés jegyében teltek.

A KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének tizenkilencedik közgyűlésén Gulácsy Géza, a középszintű szervezet elnöke köszöntötte a küldötteket. Beszámolójában a 2008-as esztendő legfontosabb eseményeit vette számba. A legfontosabb ügynek a támogató nyilatkozatokkal kapcsolatos munkát nevezte, amit hivatalszerűen végzett a szervezet. Mint mondta, az, hogy a magyar kormányzat egy társadalmi szervezet kezébe ilyen jogosítványt adott, előremutató lépésnek tekinthető. 459-cel növekedett a szervezet tagsága, amely jelenleg 5127 fő. Gulácsy Géza ezt követően beszámolt a középszintű szervezet által elnyert anyaországi támogatásokról. Pályázati támogatás segítségével sikerült rendbehozni tíz elhanyagolt sírhelyet, segítséget nyújtottak iskoláknak, tanácsoknak pályázatok benyújtásához. Tovább folyt a teleházprogram, minden teleház számára előfizették 2009-ig az internetszolgáltatást, korszerű számítógépeket kapott öt korábban létesült teleház a Munkácsi járásban, illetve új teleházat hoztak létre Szernyén. Pályázati pénzből fogják továbbá tatarozni a mostanra ugyancsak leromlott állapotban lévő munkácsi KMKSZ-székházat. A munkácsi járási alapszervezetek az elmúlt évben 34 kulturális rendezvényt szerveztek.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a szervezet húszéves történetével kapcsolatban kijelentette: "Ez a szervezet végig fenn tudott tartani egy olyan erkölcsi szintet, minőséget, amellyel kiemelkedik a környezetéből." Majd az aktuális témákra térve elemezte Ukrajna jelenlegi politikai és gazdasági helyzetét, a szövetség jövőbeni esélyeit és lehetőségeit.

Fakász Valéria, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolt a középszintű szervezet anyagi helyzetéről, beszámolóját a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Végül döntöttek a KMKSZ központi, huszadik, jubileumi közgyűlésére delegált küldöttekről.

A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete március 22-én, a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában tartotta meg 20., jubileumi közgyűlését, melyen elsőként Milován Jolán, a szervezet elnöke mondott köszönetet az alapító tagoknak, és mindazoknak, akik az eltelt húsz év alatt aktívan kivették a részüket a KMKSZ munkájából, majd röviden felidézte az eltelt két évtized történéseit. Szólt a történelmi múlt felelevenítését célzó emléktáblák, emlékművek felállításáról, a nagyszőlősi magyar tannyelvű középiskola önállóságának a visszaállításáról, továbbá arról, hogy a járás nyolc magyarlakta községe visszakapta történelmi nevét, a Nagyszőlősi járás címere megegyezik Ugocsa megye történelmi címerével, s ma már természetes dolognak számít, hogy Nagyszőlősön is kétnyelvűek az utcanévtáblák. Beszéde második felében azután számot vetett az elmúlt évvel, végezetül pedig kitért a kisebbségellenes ukrán oktatáspolitikával szembeni ellenállás fontosságára.

Ezt követően Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, megyei tanácsi képviselő lépett a megjelentek elé, aki a kárpátaljai magyarság egységéről szólva kifejtette: csak a politikát kevéssé értők hiszik azt, hogy az egység a legfontosabb, ám ennél előbbre való az igazság, s csak azok lehetnek egységben, akik egy igazságban hisznek. Nem lehet viszont egy táborba vonni a magyar érdekeket védő politikusokat az érdekemberekkel – szögezte le. Majd témát váltva, kifejtette: a KMKSZ-nek hitelesebbnek kell lennie és többet kell nyújtania, mint amit a jelenlegi ukrán politikum nyújt az embereknek. Kell, hogy különbség legyen a Szövetség és az őt körülvevő környezet között. Végezetül pedig abban foglalta össze az eltelt húsz év lényegét: szükség van egy olyan szervezetre, mely megfelel a nemzet szolgálatának.

Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettese felszólalásában kifejtette: ahogy húsz éve leráztuk magunkról a múlt félelmeit, úgy most a jövő bizonytalanságából fakadó félelmeket kell leráznunk magunkról. Ezt követően szólt a járási tanács KMKSZ-frakciójának a helyzetéről, a Szülőföld Alap kollégiumi ülésein vívott harcról azért, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola több támogatást kapjon a magyar államtól. Beszéde végén pedig kitért a magyar gyerekek magyar tannyelvű iskolába adásának a szükségességére, leszögezve: a gyermekek ukrán osztályba való beíratása magyarságunk feladásával egyenlő.

Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke, megyei tanácsi képviselő hozzászólásában a schengeni vízum megszerzéséhez szükséges támogató nyilatkozatok kiállításának a megszervezésével érzékeltette a Szövetség súlyát és fontosságát.

A közgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget.

A KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének Kőrösmezőn az iskola konferenciatermében megtartott közgyűlésén megjelent küldötteket a vendéglátó kőrösmezői KMKSZ-alapszervezet elnöke, Francz Ignác köszöntötte, majd a helyi iskola magyar osztályainak diákjai kis műsorral kedveskedtek a vendégeknek. Ifj. Sari József, a középszintű szervezet elnökének beszámolójából megtudtuk, hogy a Szervezetnek jelenleg 6174 tagja van, melynek megfelelően 77 küldött jelent meg hiánytalanul a közgyűlésen. Az elnök válaszolva arra a sokak által feltett kérdésre – Miért jöttünk ilyen távolra, Kőrösmezőre? – a következőket mondta: "Mert kis magyar világunknak ez a legtávolabbi pontja itt, Kárpátalján, ahol ugyan biccen a szó a száj szögletén, de reméljük, hogy ezek a gyerekek az anyanyelvet meg tudják tartani és tovább tudják majd adni." Majd visszaemlékezett az elnök a Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezet 1989. szeptember 17-i, técsői alakuló ülésére, ahol az alapító kilenc alapszervezet küldöttei már akkor az anyanyelvű oktatás szórványokban történő beindítását, a sztálini deportálásoknak és a második világháború áldozatainak számbavételét, a róluk való megemlékezést tűzték ki célul. Sari József elemezte az alapszervezetek tevékenységét és az eddigi választások tapasztalatait, majd hangsúlyozta a szervezet által elért eredmények megőrzésének fontosságát.

Czébely József, az ellenőrző bizottság elnöke beszámolt a szervezet pénzügyi helyzetéről, majd Brenzovics László, a KMKSZ és a megyei tanács alelnöke szólt a küldöttekhez: "Szimbolikus jelentősége van annak, hogy a felső-Tisza-vidéki szervezet huszadik közgyűlését Kőrösmezőn tartja. Szimbolikus jelentősége van a gyerekek műsorának is, amit itt előadtak, ez mutatja azt, hogy a kárpátaljai magyarság a mögöttünk lévő, nem könnyű húsz évben képes volt nemcsak fennmaradni, hanem újjáéleszteni és életben tartani az itt, a magas hegyek alján élő magyar közösségeket. (...) Nagyon sok minden, amit elterveztünk, nem valósult meg, sok mindenben a helyzet nem változott. Azonban arra is kell gondolnunk, hogy mi lett volna, ha 1989-ben nem jön létre a KMKSZ, nem vívja meg húsz év alatt harcait. Akkor vajon a kárpátaljai magyar közösség, azon belül a felső-Tisza-vidéki magyarság milyen állapotban lenne most?"

Végezetül kijelentette: ma legfontosabb feladatunk az, hogy megőrizzük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség egységét, hogy ki tudjuk használni a kedvező történelmi pillanatok adta lehetőségeket.

Bacskai József beregszászi főkonzul tájékoztatta a közgyűlés küldötteit a vízumkiadás rendjéről, bátorította a felső-Tisza-vidéki magyarságot, hogy bizalommal forduljanak a beregszászi konzulátus munkatársaihoz, illetve felhívta arra a figyelmet, hogy a megnyílt teleházaknak köszönhetően a konzulátus honlapjáról sok információhoz juthatnak anélkül is, hogy Beregszászba utaznának. A főkonzul több konkrét kérdésre is válaszolt, majd még sok sikeres húsz évet kívánt a jubileumát ünneplő Szövetségnek.

bzs, lm