A paradicsomot is támadja az atka
A burgonya betakarításával, az uborka és a paradicsom növényvédelmével kapcsolatos aktuális tudnivalókról Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.
- Mire kell figyelnünk ezekben a napokban a burgonya termesztésével és betakarításával összefüggésben?
- Bármerre járok, néhány termelőnél mindig feltűnnek a nem kellően gondos gazdálkodás jelei. Ez megnyilvánulhat például abban, hogy nem volt megfelelő a felhasznált vetőgumó minősége, ami most a növényállomány egyenlőtlenségében érhető tetten. Gyakori az is, hogy egész parcellák fuldokolnak a gyomtól, így valószínűleg megfelelő termés sem várható ezekről a területekről. Az idei csapadékos nyár ugyan különösen kedvezett a gyomok fejlődésének, amennyiben azonban a megfelelő időben sikerült kijuttatni a megfelelő gyomirtó szereket, igenis kordában lehetett tartani a kultúrnövényeinkkel konkuráló gazokat.
A betakarítási veszteségek elkerülésére is szeretném felhívni a gazdálkodók figyelmét. Mint közismert, a burgonya betakarítása előtt szárzúzást kell végeznünk, utána pedig hasznos lefújni az állományt egy deszikkáló, vagyis szárító hatású szerrel, mint amilyen például a Reglone. Ezzel egyben a betakarítást akadályozó gyomnövényeket is megsemmisítjük. Lényeges, hogy a burgonya kivájására használt gépek érintett alkatrészein megfelelő legyen az ütéstompító gumiborítás, ellenkező esetben a csupasz fémfelületek komoly sérüléseket okozhatnak a burgonyán, miáltal romlik annak tárolhatósága. A betakarítást követően ne siessünk elhelyezni a termést a tárolóban. A burgonyának feltétlenül szüksége van előbb egy 2-3, vagy akár 4 hetes szárítási-érési periódusra. Ehhez egy sötét, száraz, nem túl meleg, jól szellőztethető helyiség a legmegfelelőbb, amilyen például egy pajta lehet. Ezáltal a betakarítás közben megsérült gumók apróbb sérülései beparásodnak, így a továbbiakban nem fertőződnek el, javul az eltarthatóságuk. Betárolás előtt ettől függetlenül feltétlenül válogassuk át a burgonyát!
- Az idei csapadékos tavasz után sokan kérdezték: van létjogosultsága a burgonya úgynevezett tarlóba vetésének, azaz az ősziek után való termesztésének?
- Az idei csapadékos tavasz és kora nyár után valóban igen aktuális volt ez a kérdés, hiszen sokan szerettek volna burgonyát vetni a belvíz után felszáradó földekbe. Véleményem szerint igenis van létjogosultsága ennek az eljárásnak, amennyiben az erre megfelelő burgonyafajtákat vetjük. Megfelelő fajtákon az erre az éghajlatra, a Kárpát-medence adottságaira szelektált, mindenekelőtt keszthelyi és kisvárdai (Pannónia) fajtákat értem. Ezek nem romlanak le az úgynevezett levélpödrődési avagy Y-vírustól sem. Az e tájhoz nem alkalmazkodó vetőgumókat már az első évben megfertőzi ez a vírus, s így a következő esztendőben akár 40 százalékos terméskieséssel kell számolnunk. Amennyiben viszont a megfelelő vetőgumófajtát választjuk, még ráadáshaszonnal is járhat a tarlóba vetés, hiszen tavasszal a megszokottnál vigorabb vetőgumók állnak majd a gazda rendelkezésére. Rendszerint a nyár elején-közepén betakarított, a következő tavaszra eléggé megfonnyadt burgonyát vetjük el, a késő ősszel betakarított fiatal gumók révén azonban sokkal virulensebb vetőanyaghoz jutunk.
- Most kezd teremni a másodvetésű uborka. Milyen eredményre számíthatnak a gazdák?
- Sajnos szeptember első napjainak hűvös időjárását nagyon megsínylették a melegkedvelő növények, legyengült az uborka, az egyik legmelegkedvelőbb kultúránk is. Ez valószínűleg nagyon visszaveti a szabadföldi kordonos uborka termésmennyiségét. Ami a fólia alatt nevelt növényállományt illeti, ugyancsak nehéz helyzetben vannak a gazdák, hiszen ilyenkor még nem szívesen fűtenek be a sátrakban, sok helyütt a lehetőség sincs meg erre. Egyetlen válaszlépésként a hűvös időre a felső szellőztető nyílások lezárása kínálkozik. Ebben az esetben azonban számolnunk kell azzal, hogy megnő a létesítményben a páratartalom, ami viszont melegágya a különféle fertőzéseknek. Márpedig, mint közismert, az uborka igen érzékeny a gombafertőzésekre. Ráadásul nyárról "örököltünk" egy komoly peronoszpórafertőzést. Még azoknál a termelőknél is, akiknek sikerült megállítaniuk a fertőzés elterjedését, számolni kell azzal, hogy a hajtatóházakban megmaradtak a fertőzés maradványai, amelyek a szellőzőnyílások lezárásának következtében most ismét felüthetik a fejüket. Azt javasolnám ebben a helyzetben, hogy semmiképpen se zárjuk le teljesen a felső szellőzőket, legalább egyharmadrészt hagyjuk nyitva azokat. Ezenkívül javasolnám, hogy amennyiben azt az élelmiszer-egészségügyi várakozási idő megengedi, feltétlenül permetezzünk valamilyen felszívódó gombaölőszerrel, megelőzendő a fertőzések kialakulását. Jelen pillanatban leginkább az Amistart vagy a Quadrist javasolnám, miután ez a két szer a peronoszpóra féken tartása mellett kiválóan alkalmas a szürke- és a fehérpenész elleni védekezésre is, márpedig a tapasztalatok alapján ezeknek a betegségeknek a felbukkanására is számítanunk kell ebben a nedves időben.
- Mi a helyzet a paradicsommal?
- Miután nagyon forró nyarat éltünk át, nemcsak az uborkában, hanem a paradicsomban is előretört az atka. A tapasztalatlanabb termesztők közül sokan figyelték döbbenten, amint kopaszodni kezdenek alulról a növényeik, száradnak le a levelek, s a termésen is barnás foltok jelennek meg. A tanulság egyértelműen az, hogy nemcsak az uborkában, hanem a paradicsomban is meg kell kezdeni a vegyszeres védekezést a gombabetegségek mellett az atkák ellen is, ha meg akarjuk menteni a növényállományunkat.
pszv
