Gerevich Aladár emlékezete

Tavaly múlt 100 esztendeje, hogy megszületett és nemsokára lesz 20 éve, hogy meghalt minden idők legeredményesebb magyar sportolója. 7-szeres olimpiai aranyérmes, 1 ezüst és 2 olimpiai bronzérem birtokosa, 34-szeres magyar bajnok kardvívó volt. Az olimpiai érmeken túl 19 világ- és Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet nyert. Elképesztő eredményei értékét még tovább fokozza az a tény, hogy Gerevich Aladár pályafutásának csúcsán két olimpia is elmaradt a második világháború miatt. Neve fényesen ragyog a magyar és a világsport történetében, ám azt kevesen tudják, hogy származására nézve családja a régi Bereg vármegyei Makarján gyökerezik. Itt született 1818-ban a dédapa, Gerevich János, aki görög katolikus pap lett előbb Kovászón, majd Tiszaújhelyen. 1848-ban Kovászóról vonult be szőlősegresi paptársával, Bacsinszky Miklóssal a honvédseregbe. A szabadságharc után visszatért a kovászói parókiára, itt született a sportoló nagyapja, Gerevich Emil, a jeles tanár, valamint tudós matematikus, aki előbb Máramarosszigeten, majd Besztercebányán, végül Kassán iskolai főigazgató volt. A nagymama, Ilniczky Ilona szintén idevaló paplány volt. Az apa, id. Gerevich Aladár - aki maga is jól kardozott - szerettette meg fiával, ifj. Gerevich Aladárral a - nekünk magyaroknak úri sportnak számító - kardvívást, és a "tanítvány" olyan jól forgatta kardját, hogy azt a technikát, amelyet bírt, eleddig senki nem tudta utolérni. Fiai: Pál és György szintén jeles sportolókká lettek.

Józan Lajos