Jelszó: a szovjet himnusz
Belépés a Szojuzba
Az egyre-másra nyíló vendéglátóipari egységek között stílusában igazi kuriózumnak számít Beregszász külvárosában, a Macsolai utcán álló Szojuz (magyarul Szövetség) étterem. A 2009-ben nyílt étterem időutazásra hívja az idelátogatót, felidézve a szocialista közelmúlt történelmét.
A látogatónak először a volt Szovjetunió különböző korszakaiban használt szocialista jelszavakkal, propagandafestményekkel és szögesdróttal ellátott kőfal, a masszív kapu, valamint a fal mögött kétoldalt álló őrtornyok ötlenek szembe. Az avatatlan vendég számára legelőször úgy tűnik, hogy az étterem zárva van. De mégsem: a kapu mellett feltűnik egy csengő. Ezt megnyomva kijön a személyzet egy pilotkát (szovjet katonasapkát) és katonainget viselő csinos hölgytagja, aki azonban a bejutást jelszóhoz köti. A jelszó pedig nem más, mint a szovjet himnusz. Amennyiben valaki nem tudja a teljes szöveget, az őrség szíve meglágyul: a vendégnek immár elég csak a himnusz első néhány szavát elmondania, s máris beléphet a kapun.
Az udvarra belépve elsőként a Szovjetunió alapító atyjának, Vlagyimir Iljics Leninnek hatalmas mellszobrával nézhetünk farkasszemet. A szobor alsó részén persely van, melybe az idelátogatók pénzt dobhatnak, így "adózva" Lenin emlékének. Mint megtudtuk, ezt a személyzet állítólag soha nem üríti ki. Az étterem homlokzatán a Szovjetunió állami címere díszlik. Ide belépve a volt szocialista birodalom történelmének kül- és belpolitikai, haditechnikai, valamint hétköznapi életéről szóló képek fogadnak bennünket. Az étterem maga két részből áll: egy bárból, valamint egy étkezőhelyiségből. A bár szintén a szovjet múlt emlékeivel van gazdagon dekorálva: vörös zászlók, hanglemezek, a szovjet valuta – a rubel – bankjegycímletei, fotók a falakon, a pulton pedig egy kis mellszobor Iljicsről. Az éttermi helyiség már sokkal nagyobb, s tárgyaiban is gazdagabb a bárnál. Az egyik legértékesebb relikvia egy PPS dobtáras géppisztoly, a szovjet hadsereg egykori félelmetes – és legnagyobb számban gyártott – második világháborús automata fegyvere, mely egy, a volt Német Demokratikus Köztársaság (NDK) harckocsizó egyenruháját viselő bábunak a nyakában lóg. Körben festmények a Szovjetunió legnagyobb történelmi eseményeiről: a berlini csatáról, az 1945. május 9-i moszkvai győzelmi parádéról, a szovjet állam végső napjaiban történt moszkvai puccskísérletről, az egyik sarokban pedig maga Joszif Visszarionovics Sztálin (Dzsugasvili), a generalisszimusz integet az őt ünneplő nép felé. A plafonon a szovjet állami jelképek – a sarló és a kalapács.
A fából készült bútorzat szintén a szocialista stílust követi, akárcsak a többi kellék. Ilyen egyedi darabok pl. az étterem logóját viselő asztali terítők, melyek a rendszerben széles körben elterjedt zsákvászonból készültek. Az italokat régi kétdecis recés pohárban, valamint alumínium csészében szolgálják fel a vendégnek. A világítás egy része modern, más része pedig régi búrás lámpákkal történik. Szerszámok, munkaeszközök teszik még hangulatossá a falakat. Igencsak elmés, a stílushoz igazodó megoldást alkalmaztak a stabil hőmérsékletet biztosítő gázkonvektorok esetében: a fűtőtesteket téglatestekkel festették tele, így azok teljesen beleolvadnak környezetükbe. Az étteremhez természetesen táncparkett is tartozik, ahol a vendégek a 30-as évektől egészen a 90-es évekig a szocialista táborban slágernek számító zenékre táncolhatnak, de természetesen nem hiányozhat a modern zene sem.
Étteremről lévén szó, néhány szót ejtsünk az ételekről is. Mint megtudtuk, a vendégek minden esetben frissen elkészített ételeket fogyasztanak, melyeket a megrendelést követően készítenek csak el számukra. Szemügyre vesszük a vörös színű étlapot, melyen reális áron gazdag kínálat szerepel levesekből, húsételekből, köretekből. Számos stílszerű nevet viselő étel és ital is szerepel a palettán. Így pl. fogyasztható "Három Tankista" kremzli, "Partizán" pelmenyi, az Auróra cirkáló nevét viselő füstölt hal, "Pionír" koktél és "Komszomol" kompót is. Mint megtudtuk, az étterem 24 órás nyitva tartással várja vendégeit, az alkalmazottak három műszakban dolgoznak. A hely hamar közkedveltté vált: a járáson és a megyén kívül az ország többi részéről és Magyarországról is számosan betérnek ide. Egyesek fiatalságukat felidézni, nosztalgiázni, a fiatalok pedig csak azért, mert szerencsére számukra ez csak egy érdekes hely. Az idősebb korosztály tagjai között persze van olyan vélemény is, hogy álmukban sem kívánják még egyszer ezt a világot. Ettől persze a hely még érdekes, és aki a múltba kíván visszautazni vagy csak kuriózumra vágyik, azok körében népszerű.
F. Zs.
