A vastag- és végbélrák

Az édesapám vastagbélrákban hunyt el. Tarthatok-e attól, hogy nálam is kialakulhat ez a betegség? Miképpen lehet kezelni és megelőzni a kórt? – fordult szerkesztőségünkhöz egy munkácsi olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Oroszi Pál onkológus, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ főorvosa válaszol.

– Elöljáróban megjegyezném, hogy míg korábban külön betegségekként kezeltük a vastag-, illetve a végbélrákot, addig az utóbbi időben – összefoglaló névvel – konorektális tumoroknak nevezzük őket, mivel lényegében ugyanazok az okok idézik elő ezeket a daganatokat, azonos tünetek jelzik a kialakulásukat, egyforma gyakorisággal jelentkeznek, s a terápiájuk is azonos. Az utóbbi huszonöt év folyamán a kelet-európai országok többségében a férfiaknál a tüdőrák, a nőknél pedig az emlőrák mögött a második legelterjedtebb daganatos megbetegedéssé vált. Gyakoriságát tekintve a gyomorrákot is megelőzte, noha az utóbbi kór 30-40 évvel ezelőtt Kelet-Európában még sokkal több embert támadott meg, mint a vastag- és a végbélrák, mely kissé gyakrabban fordul elő a férfiak esetében, mint a hölgyeknél, s mindkét nemnél leginkább az 50. életév betöltése után jelentkezhet. Gyakoriságának a megnövekedése azzal magyarázható, hogy mozgásszegényebbé vált az életmód, többen szenvednek elhízásban, és az utóbbi időben egyre kevesebb rostos étel szerepel az étrendben. S megfigyelhetjük, hogy azokban a családokban, ahol már korábban is előfordult ez a kór, a betegek leszármazottai körében is több esetben felütheti a fejét, aminek bizonyítottan genetikai okai vannak. A vastag- és a végbélrák kialakulásában pedig a túlsúlyosság, a mozgásszegény életvitel és a gyümölcsfogyasztás elhanyagolása mellett a gyakori bélgyulladás is szerepet játszik.

Nagy problémát jelent, hogy a daganat kialakulását a kezdeti időszakban rendkívül kevés tünet jelzi, nagyon sok esetben csak a betegség késői stádiumában figyelhetjük meg a kór szimptómáit. A korai tünetek sorában megemlíthetjük a vérszegénység megjelenését, a testsúlycsökkenést, valamint a bélműködési zavarokat, a betegnek gyakran van székrekedése vagy hasmenése, vagy felváltva hol az egyik, hol a másik bélműködési probléma jelentkezik. Néha véres vagy fekete lehet a széklet (a fekete színt a fekáliába kerülő vér idézi elő, amennyiben a fekély a vastagbél felső részén helyezkedik el). A kór késői stádiumában pedig áttétek jelenhetnek meg, leginkább a májban vagy a tüdőben.

– Vannak-e szűrővizsgálatok, melyekkel fel lehet fedezni a kialakulóban lévő tumort, s miként kezelik a betegséget?

– A szűrés, sajnos, a világon még sehol sincs igazán megoldva. Eléggé elterjedt ugyan az ún. rejtett vérzéseknek a székletben való kimutatása, mely egyes országokban eredményes módszernek bizonyult, máshol viszont nem, s Ukrajnában sem nagyon alkalmazzák ezt az elemzést, elsősorban a minimális effektivitása miatt. A szűrésben továbbra is első helyen áll a bélcsatorna, a vastag- és a végbél endoszkópiás vizsgálata, mely nem tévesztendő össze a bélcsatorna röntgenvizsgálatával (az utóbbi esetben nagyon kicsi a daganat felfedezésének az esélye, s szinte teljesen eredménytelen a polipok kimutatásában). Az 50. életév betöltését követően háromévente ajánlott elvégeztetni az endoszkópiás elemzést, mivel bizonyított tény, hogy 45-50 éves kor fölött a vastag- és a végbélben nagyobb gyakorisággal jelenhetnek meg a polipok, melyek 90 százalékából később daganat alakul ki. A szűrés mellett – a rák megelőzése érdekében – endoszkópikus kis műtéttel el is távolíthatjuk a polipot, ám ez költséges eljárás, s emiatt nincs eléggé elterjedve. Kárpátalján a legtöbb járási kórházban, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központban, valamint a megyei egészségügyi intézményekben sort kerítenek, illetve sort kerítünk az endoszkópiás (más szóval: kononoszkópiás) vizsgálatra, valamint a polipok kimetszésére. A már kifejlődött daganat kezelése pedig elsősorban műtéti megoldást igényel (az operációt Kárpátalján – a többi rákos megbetegedéshez hasonlóan – a megyei onkológiai gondozóban végzik el), s szükség esetén 6-8 ciklusos, általában fél évig tartó kemoterápiával, ritkábban sugárterápiával egészítik ki a kezelést. De ismétlem: a legfontosabb a műtét. Az idejében, még az áttétek kialakulása előtt felfedezett daganatok esetében a beteg gyógyulási esélyei jók.

– Mit tudna ajánlani megelőzés végett?

– Fogyasszunk kevesebb fehérjét, különösen vörös húst, együnk több gyümölcsöt, mozogjunk többet, s mindenképpen kerüljük el az elhízást.

Lajos Mihály