A hasmenés és a híg székletezés

Hónapok óta naponta kétszer-háromszor kell „nagydolgoznom”, s híg a székletem. Amúgy más problémám nincs, gyomorfájást sem érzek, s lázam sincs. Igaz, elég ideges természetű ember vagyok. Lehet, hogy gyomoridegességem van, s ez okozza a problémámat, vagy más tényező idézi elő a hasmenésemet? – érdeklődött szerkesztőségünknél egy barkaszói olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Vackó László, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ belgyógyásza válaszol.

– Először is leszögezném, hogy a gyakori híg székletezés nem önálló betegség, hanem különböző kórok tünete, s az orvostudományban csak akkor beszélünk hasmenésről, ha a beteg naponta több mint hatszor üríti ki a híg bélsarat. Amennyiben kevesebb, mint hat alkalommal kell „nagydolgoznia”, akkor csak híg székletezéssel állunk szemben – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – A hasmenés csak akut lehet, krónikus viszont nem, mivel ha a páciensnek hosszabb időn át naponta több, mint hat esetben kellene híg bélsarat kiengednie magából, akkor a folyadékvesztés következtében hamarosan életét vesztené. A hasmenés többnyire a tápcsatornát érintő bakteriális vagy vírusos fertőzés egyik tünete. Valamikor a halálos kórok – kolera, dizentéria, vérhas – szimptómái közé tartozott, s a kolerajárványok életek millióit követelték, ám a védőoltásoknak, valamint az antibiotikumoknak köszönhetően ma már csak hébe-hóba ütik fel a fejüket ezek a megbetegedések.

Jelenleg a hasmenést a leggyakrabban szalmonellafertőzés váltja ki, amit a köznyelvben ételmérgezésnek neveznek, s ez idézi elő a legsúlyosabb tüneteket. A családorvos – a megfelelő antibiotikumos kezeléssel – általában elég hamar, 3-4 nap alatt véget tud vetni a hasmenésnek és a többi tünetnek (láz, hányás, hasi fájdalmak.) Súlyosabb esetben pedig kórházba utaljuk a beteget, hogy pótoljuk a folyadékveszteséget, és szakszerű kezeléssel gyógyítsuk meg a pácienst.

– Milyen betegségek vezethetnek krónikus híg székletezéshez?

– Kezdődő krónikus vékony- vagy vastagbélgyulladásra is utalhat a tünet, de akkor is krónikus híg székletezés alakul ki, ha nem választódnak ki megfelelő mértékben a különböző tápanyagokat megemésztő enzimek. Például a tejet a laktáz nevű enzim emészti meg, s ha ez nem termelődik elegendő mennyiségben a testünkben, akkor a tej nem tud felszívódni a szervezetben, ami híg székletezéshez vezet. A hasnyálmirigy gyenge enzimtermelése mellett a gyomorsavtermelés alacsony szintje, illetve a túlzott epeömlés is kiválthatja ezt a kóros jelenséget, mely akkor is kialakulhat, ha az epe nem akkor, és nem olyan mértékben választódik ki, amikor, illetve amilyen mennyiségben be kellene kapcsolódnia a táplálék megemésztésébe. A leggyakrabban idegrendszeri probléma, nevezetesen gyomoridegesség áll a krónikus híg székletezés hátterében, de minden esetben meg kell vizsgálni, hogy milyen más tünetek jelentkeznek. Fekélyes vastagbélgyulladást is jelezhet a tünet, ami nagyon ritka betegség, de előfordulhat, s a kolorektális daganatok előjele is lehet a krónikussá váló híg székletezés. A diagnózist – a megfelelő vizsgálatok elvégzésével – az orvosnak kell felállítania. Először a családorvosnak kell megvizsgálnia a beteget, s ő küldi tovább a megfelelő szakorvoshoz: a belgyógyászhoz, a gasztroenterológushoz, az infektológushoz (amennyiben valamilyen fertőzés áll a háttérben), az ideggyógyász-pszichiáterhez vagy az onkológushoz. Nem szabad önkezeléssel kísérletezni, a rokonok, ismerősök tanácsa alapján szedni a gyógyszereket, mert a jelenség különböző betegségek tünete, a tanácsadó esetében más kór válthatja ki, mint a tanácsot kapott betegnél, s így a várt eredmény elmarad.

– Milyen vizsgálatokkal állapítják meg, hogy melyik megbetegedés áll a háttérben?

– Híg székletezés esetén mindig orvoshoz kell fordulni, leginkább akkor, ha a betegnek korábban nem voltak ilyen jellegű problémái. A kivizsgálás során elvégezzük a rutinvizsgálatokat (a vér, a vizelet és a széklet elemzését), a vér biokémiai vizsgálatát, amit a köznyelvben májpróbaként emlegetnek, s fontos az ultrahangos vizsgálat is. A legfontosabb és a legpontosabb adatokat szolgáltató vizsgálat pedig az endoszkópos vizsgálat, nevezetesen gyomortükrözés, a vastagbél tükrözése, s megjegyezném: csak az utóbbi eljárással tudjuk felfedezni a vastagbél fekélyes gyulladását, valamint a vastagbéldaganatokat. A páciensek többsége visszariad ettől a beavatkozástól, mert félnek a cső felvezetése által kiváltott kellemetlen, fájdalmas érzéstől. Ám én azt ajánlom a betegeknek, hogy inkább vállalják a tükrözést, csak hogy idejében felfedezzük az esetleges daganatot, s legyen esély a betegség meggyógyítására. A híg székletezés kezelése pedig mindig a konkrét esettől függ, s antidepresszánsok felírásától a műtéti beavatkozásokig terjedhet.

Lajos Mihály