Egy ukrán szava többet ér háromszáz magyarénál

Halina Car, a felerészben magyarok által lakott határvárosunk, Csap ukrán nemzetiségű polgármester asszonya és a mellette álló képviselők négy hónapja ügyesen akadályozzák, hogy a Csapi Városi Tanács napirendjére tűzze az új ukrán nyelvtörvény ügyét. Pontosabban azt, hogy a KMKSZ kezdeményezésének megfelelően regionális nyelvvé nyilvánítsák a magyar nyelvet a város területén. Emiatt a KMKSZ helyi alapszervezetének vezetői úgy döntöttek, hogy aláírásgyűjtéssel fogják kikényszeríteni a városvezetésnél, hogy az új ukrán nyelvtörvény biztosította előnyöket terjessze ki a Csapon élő magyarokra is. Ennek megfelelően október 30-ára a csapi református parókiára hívták a helyi magyarokat abból a célból, hogy megválaszthassák az aláírásgyűjtést megszervező kezdeményező bizottságot. Ukrajna törvényeinek értelmében egy megyének alárendelt városban ezt legkevesebb 200 helyi lakos kezdeményezheti. A gyűlésen meglepően sok ember jelent meg, 300 csapi lakos regisztrálódott. Szavazatszámlátó bizottságot választottak, majd Ukrajna vonatkozó törvényeinek mindenben megfelelően megválasztották többek között az aláírásgyűjtést kezdeményező csoportot, és a 23 önként jelentkező aláírásgyűjtőt. Ekkor úgy tűnt, ezt már nem lehet megakadályozni, még Halina Car sem állhat a népakarat és a törvényesség útjába. De mint tudják – Ukrajnában élünk.

Az aláírásgyűjtés alakulásáról a kezdeményező csoport elnökévé választott Balogh Oszkár KMKSZ-es városi tanácsi képviselőt kérdeztük.

– Az október 30-i gyűlés után a városházán leadtuk a jelenlévők névsorát tartalmazó íveket, a jegyzőkönyvet, valamint a kezdeményező csoport listáját. Mivel mindenben a törvényeknek megfelelően jártunk el, a Csapi Városi Tanácsnak ebben az esetben kötelessége lett volna bejegyezni a kezdeményező csoportunkat, hogy megkezdhessük az aláírások gyűjtését. Csakhogy Georgij Martin, a városháza jogásza is ott volt a kezdeményező gyűlésünkön, regisztráltatta magát mint csapi lakos. Másnap már meg is fogalmazott egy levelet, mely szerint a jegyzőkönyvünkben nem jól van feltüntetve az ő szavazata, illetve a szavazatok száma. Ezért szerinte a csapi magyarok kezdeményező gyűlése nem tekinthető hivatalosnak, kéri annak megismétlését. A levelét elküldte nekem, és saját magának is a városházára. A városi tanácsnak tíz napon belül kellett volna bejegyeznie a kezdeményező csoportunkat, de a tizenegyediken kaptunk tőlük is egy levelet. Ebben tudatják, hogy Georgij Konsztantinovics Martin csapi lakos bejelentése szerint a kezdeményező gyűlésen nem voltak betartva a törvények, ott ugyanis a többség a jegyzőkönyvvel ellentétben nem szavazta meg az aláírásgyűjtők kezdeményezését. Emiatt nem áll módjukban bejegyezni a kezdeményező csoportunkat.

A helyszínen a szavazatszámláló bizottság 275 igen szavazatot számolt össze, ez ott többször hangosan elhangzott. Volt egy tartózkodó, a többiek nem szavaztak. Ezek a számok kerültek be a jegyzőkönyvünkbe is. Viszont Georgij Martin azt állítja, hogy ő ott a magyar nyelv regionális státuszát kiharcolni igyekvő kezdeményező csoport ellen szavazott, továbbá a birtokában lévő videofelvétel segítségével megállapította, hogy mindössze 113-an szavaztak igennel a törvényben minimálisan előírt 151 helyi lakos helyett.

– A Kárpátalja tudósítójaként én is ott voltam a református parókia udvarán megszervezett gyűlésen. A szavazás pillanatában felülről lefotóztam a tömeget. A mostani beszélgetésünk előtt még egyszer megnéztem a perdöntő fotót, amelyen jól kivehetően össze lehet számolni több mint kettőszáz sárga cédulát magasba emelő kezet. Egy magasba tartott kisgyerek által későn felemelt sárga cédulát számítottak be egy tartózkodásnak, ellene viszont senki nem szavazott – legalábbis én egy embert sem láttam, pedig felülről néztem a tömeget. Tehát a jogász úr hazudik…

– Georgij Martint a polgármester küldte oda, hogy találjon valami olyan okot, ami miatt ők ezt a kezdeményezést nem fogják majd bejegyezni. Nekem azóta a városháza jogásza őszintén elmondta, hogy őt megbízták, hogy jöjjön el a gyűlésünkre, nem saját önszántából volt ott. Azt mondta – azóta belátta, hogy teljesen jog- és törvényellenes, amit csinál. Azt is mondta, hogy időközben már beadta a felmondását, nem akar tovább a városházán dolgozni.

– Tehát egy ukrán ember szava miatt figyelmen kívül hagyják 300 csapi magyar szavazatát?

– Ráadásul az ügy pikantériája, hogy a városháza elutasító levelét nem Halina Car polgármesterasszony írta alá, hanem aláíratta magyar alpolgármesterével, Burkus Árpáddal, ezzel lejáratva és megalázva őt saját magyar közössége előtt.

Egyre többen kérdezik, hogy miért nem kezdjük már az aláírásgyűjtést. Igyekszünk mindenkinek elmagyarázni, hogy ezt csak a kezdeményező csoport hivatalos bejegyzése után kezdhetjük el. A bejegyzés elutasítása miatt bírósághoz fordulunk holnap, tehát mire ezt az újságban olvassák, már remélhetőleg meg is tesszük. Mivel a kezdeményezésünk a hatályos törvények értelmében választási ügynek minősül, a bíróságnak gyorsított eljárásban kell tárgyalnia. Ami azt jelenti, hogy az ügyirat beadásától számított három-öt napon belül jogerős ítéletet kell hozni. Ha a bíróság kimondja, hogy a kezdeményező gyűlésünk szabályos és jogszerű volt, akkor már nem lesz szükség a városi tanács regisztrációjára, elkezdődhet az aláírásgyűjtés.

Egyébként nemcsak a polgármesternek, nekünk is van bizonyítékként felhasználható videofelvételünk, amit a gyűlésünkön a Tisza-TV készített, ez a felvétel is egyértelműen bizonyítja, hogy a városháza mondvacsinált kifogásai alaptalanok.

Egyelőre mindenkitől türelmet kérünk, az aláírásgyűjtés el fog kezdődni, miután a bírósági határozatot kézhez kaptuk.

dózsa