Jankovics Marcell a Rákóczi-főiskolán

A múlt héten 2 napon keresztül a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán vendégeskedett Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész.

Ez a két nap pedig természetesen a lehető leghasznosabban telt el: 5-én Az ember tragédiája c. Madách Imre-mű Jankovics által készített rajzfilmváltozatának megtekintése és az alkotóval való találkozás volt a program, 6-án pedig kultúrtörténeti előadásra került sor.

„A Rákóczi-főiskola és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet úgy gondolta – mondta a filmvetítés előtt a főiskola elnöke, dr. Orosz Ildikó –, hogy annál szebb ünnepre való felkészülés, elcsendesülés nem lehet, minthogy megnézzük azt a filmet, amely a magyar irodalom egyik legnagyobb műve alapján készült, s emellett szerintem Jankovics Marcell legnagyobb alkotása.”

A 28 éven át készült műbe a nyár folyamán már kaphattunk némi bepillantást, hisz a filmet bemutató illusztrációk egy része kiállításra került a főiskolán. Orosz Ildikó akkor abbéli reményét fejezte ki, hogy az itteni közönség még az idén láthatja majd az elkészült művet. S ez most meg is valósult. A közel 160 perces film egyik érdekessége, hogy mind a 15 szín különböző stílusban készült. Nyilván mindenkiben más érzéseket, gondolatokat váltott ki. Jómagam arra jutottam, hogy az ördög követése teljesen lecsupaszítja az embert, s elvesz tőle mindent, ami emberré teszi. A formák, színek, hangok, s persze a madáchi szöveg összessége számomra egészen újszerű, néhol megható, néhol pedig ijesztő élményt nyújtott.

A filmbemutató után a rendező és forgatókönyvíró szerepét egyaránt betöltő Jankovics Marcellel is találkozhatott a közönség, aki magánéletéről és a mű keletkezésének történetéről is mesélt. Másnap pedig kultúrtörténészi oldalát is megmutatta, s a délelőtt folyamán előadást tartott Magyar mesék, mondák jelképrendszere címmel (e témával kapcsolatban több könyvet is írt). Már előadása elején leszögezte a mese és a monda közti különbséget: a mese univerzális, nem kötődik konkrétan sem a mindennapi, sem a történeti valósághoz; a monda pedig konkrét személyhez, helyhez kapcsolható. A kettő közti átmenet viszont vastag, hisz mind a kettőben van mesei és mondai elem. Ezt pedig a bibliai Mózes története remekül szemlélteti, hisz bár valós személynek tekintjük, életében mégis sok mitikus elemet találunk: botjával a sziklából vizet fakaszt, kettéválasztja a Vörös-tengert, égő csipkebokor, kígyóvá váló bot. Hasonlóság magyar vonatkozásban a botra tekeredő kígyó, ami szintén bibliai eredetű: a bot nem más, mint a tudás fája.

Nagyon tartalmas volt tehát Jankovics Marcell főiskolán töltött két napja. Tanulságaként pedig – mely egyúttal Jankovics Marcell életét is megfelelően leírja – Madách mondata a leghelytállóbb: „A cél halál, az élet küzdelem, s az ember célja e küzdés maga.”

Espán Margaréta