A fogzás
Most született meg az első gyermekünk. Szeretném tudni, mikor indul meg nála a fogzás, és hogyan zajlik le? Mire kell ügyelnünk a folyamat kapcsán, jár-e kellemetlen tünetekkel a fogzás, és mit tehetünk ezek megszüntetéséért? – érdeklődött telefonon szerkesztőségünknél egy nagyszőlősi olvasónk. Kérdéseit dr. Kovács Mária gyermekorvoshoz, a Szürtei Orvosi Rendelő főorvosához továbbítottuk.
– A fogzás természetes folyamat – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – Hat hónapos kortól kezdenek megjelenni a csecsemők tejfogai: először a két alsó középső metszőfog, néhány hét múlva a két felső középső metszőfog, majd a két felső szélső metszőfog. Az egy év körüli kisgyermeknek 6-8 metszőfoga van, emellett kezdenek kibújni a kis őrlőfogak, majd mintegy másfél éves korában a szemfogak. A kétéves gyermeknek általában 16 tejfoga kell, hogy legyen. A következő esztendőben megjelenik a négy hátsó kis őrlőfog. Hároméves korig húsz tejfog alakul ki a gyermeknél, és ezzel be is fejeződik az első fogzás.
A második fogzás a gyerek hatodik életévében kezdődik. A tejfogak lassan meglazulnak, kihullnak, és a helyükön kifejlődnek az állandó fogak, általában ugyanolyan sorrendben, mint a tejfogak, melyek kicserélődése a gyermek 10-12 éves korában be is fejeződik. Ekkor bújnak ki a hátsó nagy őrlőfogak, majd végül megjelennek a bölcsességfogak.
– Milyen problémák merülhetnek fel a fogzás közben, mit tehetnek ellenük a szülők, s általában véve is mire ügyeljenek a folyamat közben?
– Mint mondtam, ez egy természetes folyamat, melyen mindannyian átesünk, de fogzás közben a csecsemők nyűgösekké, nyugtalanokká válnak, nyáladzanak, kevesebbet esznek, étvágytalanokká válnak. Ám a fogzás semmiképp sem okozhat lázat, sem más egyéb tüneteket. A kellemetlenségek megszüntetése érdekében különböző balzsamokkal kell finoman bekenni a csecsemők ínyét.
Már a kisgyermek esetében is fordítsunk figyelmet a fogzománc megerősítésére, kopásának megelőzésére. Kétéves kortól célszerű rászoktatni őket a rendszeres fogmosásra, és ne adjunk nekik sok cukorkát, mert azok rongálják a fogzománcot. A fogak kicserélődésének az időszakában szükség van rá, hogy szilárdabb ennivalót is rágjanak a gyermekek, mert különben nem tudnak kihullani a tejfogak, nem fejlődnek ki normális ütemben az állandó fogak, és táplálkozási zavarok következhetnek be. Az állandó fogak kibújásakor pedig arra is figyelni kell, hogy szépen álljanak a fogak a fogsorban, ezért idejében elvégzett fogszabályozással kell korrigálni az esetleges hibákat.
Lajos Mihály