A trichomonas-fertőzés

Napok óta éles fájdalmakat érzek a hüvelyemben, szeretkezés közben is, nagy mennyiségű, sárgászöld színű, habos, büdös váladék jön ki a hüvelyemből. Miben betegedhettem meg, és hogyan gyógyulhatok meg? – érdeklődött szerkesztőségünknél egy hölgyolvasónk. Kérdéseit dr. Papp Györgyhöz, a Beregszászi Járási Kórház nőgyó­gyászához továbbítottuk.

– A beteg trichomonas-fertőzésben szenved, melyet egy egysejtű mikroorganizmus idéz elő – fejti ki a szakorvos. – A kórokozó leggyakrabban nemi úton terjed, de fertőzött használati eszközök (szivacs, szappan, törölköző, WC-kagyló, fürdőkád) útján is beteggé teheti az egészséges személyeket. A kór egyaránt felfogható nőgyógyászati, illetve nemi betegségként, mindkét nem tagjait megtámadhatja. A hölgyekkel természetesen mi, nőgyógyászok foglalkozunk, míg a férfiakat a bőr- és nemibeteg-gondozók orvosai, esetleg urológusok kezelik. A nők esetében a mikroorganizmusok a méhnyak hámsejtjeit és a húgyvezetéket, a férfiaknál pedig a húgyvezetéket támadják meg. Elsősorban a fiatal, aktív nemi életet élő személyeknél fordul elő, s azokhoz a nőgyógyászati betegségekhez sorolható, melyekkel a leggyakrabban keresik fel a hölgyek az orvost. A fertőzött nők a hüvelyükben érzett éles fájdalmakra panaszkodnak, mely a nemi aktus idején is jelentkezik, s nagy mennyiségű, sárgászöld, habos váladék folyik a hüvelyükből, mely igen kellemetlen, a romlott fokhagyma bűzéhez hasonló szagot áraszt. Az említett tünetek az akut megbetegedés során jelentkeznek, s ha a kórt nem kezelik, átmegy krónikus formába, amikor is gyakran tünetmentes, lappangó betegséggé alakul. Ebben az esetben nagyon gyakran okozhat méhnyak-diszpláziát (kóros növekedésbe kezdenek a méhnyak sejtjei), s azért jelent veszélyt, mert táptalajt nyújt a méhnyakrák kifejlődéséhez, s legtöbbször citológiai vagy corposcopiai vizsgálatokkal mutatjuk ki a meglétét. A krónikussá vált trichomonas-fertőzés húgyvezeték- vagy húgyhólyaggyulladást is okozhat. A férfiak esetében a húgyvezetéket megtámadó mikroorganizmusok húgyvezeték- vagy húgyhólyaggyulladáshoz, a krónikus formában pedig prosztatagyulladáshoz vezetnek, s nagyon nehéz kimutatni a trichomonas-fertőzést, mert esetükben egyáltalán nem jelentkeznek a fertőzésre utaló tünetek. Csak akkor deríthetjük ki a fertőzést, ha a fent említett gyulladások miatt fordulnak orvoshoz, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat.

– Miként kezelik a betegséget?

– Metronidazol-készít­ményeket írunk fel a hölgyeknek, s a kezelés általában tíz napig tart. Ha korán felfedezzük a fertőzést, hál’ Istennek nagyon hatékonynak bizonyul a terápia. A betegség krónikus változata esetében sokkal nehezebb a kezelés, és költségesebb is. Szintén metronidazol-készítményekkel, illetve komoly összegekbe kerülő, nagyon drága metronidazol-vakcinákkal gyógyítjuk a betegeket, s két-három hétig is elhúzódhat a kezelés. S mivel a férfiak sokszor nem is tudják, hogy trichomonas-fertőzésük van, a feleségükkel, nemi partnerükkel való szexuális aktus során újból megfertőzhetik a már meggyógyult nőket. Ezért fontos a hölgybetegek férfi partnereinek a kivizsgálása, hogy megtudjuk, nincs-e trichomonas-fertőzésük. A férfiakat is metronidazol-készítményekkel, illetve -vakcinákkal kezelik, s az ő esetükben valamivel hosszabb időt vesz igénybe a terápia, mint a nőknél.

– Hogyan lehet megelőzni a fertőzést?

– A kórokozónak szeren­csére nincs erős ellen­állóképessége, bármilyen fertőtlenítőszer vagy különböző fizikai hatások, például az erős napfény elpusztíthatják az egysejtűeket, s a fehér-, illetve az ágyneműk mosása is végezhet velük. A megelőzés érdekében pedig azt tanácsolom mindenkinek, hogy ha idegen helyen (például szállodában, közfürdőben) tartózkodnak, vigyenek magukkal szappant, törölközőt, szivacsot, és használat előtt fertőtlenítsék a fürdőkádat, illetve a WC-kagylót.

Lajos Mihály