Pásztor István: Mindenképpen meg kell változtatni a szerb alkotmányt
Mindenképpen meg kell változtatni a szerb alkotmányt, mert az országot enélkül „nem lehet rendbe tenni” – jelentette ki Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke Újvidéken egy alkotmánymódosításról szóló közvitán.
A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint a délvidéki magyar politikus azt is hangsúlyozta, hogy nem ismétlődhet meg az, ami 2006-ban történt, vagyis hogy az alkotmányt az aktuális politikai érdekek mentén, a valóságtól elrugaszkodva írtják meg. Pásztor ehelyett az alkotmánymódosításról szóló nyílt vitát kezdeményezett.
Elhangzott az is, hogy az európai uniós csatlakozási folyamat során kétségkívül meg kell változtatni Szerbia alaptörvényét. Vladimir Dzamic politológus ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a március 16-i előrehozott parlamenti választások után a képviselőknek lehetőségük lesz arra, hogy átdolgozzák a jelenlegi alkotmányt, mert „ilyen alaptörvénnyel Szerbia nem válhat az EU teljes jogú tagjává”. Szerinte a legnagyobb változtatásokra a bíróságok függetlensége és az EU-s jogok szerbiai igazságszolgáltatásba való átültetése terén van szükség.
Emlékeztetett arra is, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások során Szlovénia kétszer, Horvátország pedig egyszer módosította az alkotmányát, és a tárgyalásokra készülő Montenegróban is napirenden van az alaptörvény módosítása.
A Vajdaság statútumát átdolgozó munkacsoport képviselője is felszólalt az újvidéki közvitán. Mirjana Jovanovic Tomis úgy értékelte, hogy Szerbiának teljesen új alkotmányra van szüksége, mert a jelenlegi alaptörvény törvényessége nagymértékben megkérdőjeleződött. Mondandójának alátámasztásaként több példát is felhozott: az alkotmányos kérdésekért felelős bizottságot kihagyták az alkotmányozási folyamatból, nem volt közvita, a képviselők sem vettek részt semmilyen vitában, csak a szavazás napján kapták kézhez a tervezet szövegét.
Kiemelte, hogy az alaptörvény számos ellentmondást tartalmaz, és sok gyenge pontja van, ezért nem alkotmánymódosításra, hanem egy teljesen új dokumentum megszövegezésére van szükség.
A vajdasági politikusok többször is bírálták már a hatályos szerb alkotmányt, leginkább azt kifogásolva, hogy 2006-ban kényszerből született meg az alaptörvény, egyetlen célja pedig az volt, hogy Szerbia továbbra is saját területeként tekinthessen a többségében albánok lakta déli tartományára, Koszovóra. Pristina egyébként 2008-ban kiáltotta ki elszakadását Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismert el.
(MTI/Kárpátalja)
