Ady Endre: Szent Margit legendája

Vallott nekem a Nyulak-szigete
Regék halk éjén. Íme, a titok:
Királyi atyja klastromba veté
Legendák szűzét, fehér Margitot.

Álom-leány volt: egy fojtott sikoly.
Ájulva hullt egy durva szó miatt.
S robogtak a királyi udvaron
Hajrázó, vad, bozontos férfiak.

Nyugatról várt sokáig valakit.
Nem vadbajszú, lármás, mokány nagyúr,
Dalos, törékeny, halk fiú legyen,
Asszonyos, kósza, könnyes trubadúr.

Már régen várt s megbénult szíve.
Zúgott a vár, prüszkölő kun lovak
Hátán érkeztek hetyke magyarok.
Ő nem jött: egy csöndes álom-lovag.

Ő nem járt a Duna táján soha,
Egy halk dalú és halk csókú legény.
És Jézusnak áldozák Margitot,
Ki ott halt meg a Nyulak-szigetén.

Ady Endrének e verse legendára épül, történetmesélése ezért adhat félreértésre okot. Ugyanis a „Királyi atyja klastromba veté / Legendák szűzét, fehér Margitot” két olyan sor mindjárt a vers elején, melyek alapján Margitot egy erőszakos apai cselekedet, mintegy önkény áldozataként kell elképzelnünk, míg más források ezt árnyaltabban látják.

Szerintük e „klastromba” (kolostorba, zárdába) „vetés” megértése csakis a történelmi helyzet ismeretével együtt lehetséges. Az apa – IV. Béla királyunk – és az anya – Laszkarisz Márai bizánci hercegnő – tudniillik Margit nevű gyermekük születésekor épp Dalmáciában tartózkodtak, ahová a vesztes muhi csata után menekültek. Itt az ország pusztulása miatti kétségbeesésükben, vagyis Magyarország megmentéséért ajánlották föl újszülöttjüket az égieknek. A kis Margit ezért került három évesen a veszprémi apácákhoz, később pedig épp az apja által építtetett kolostorba, a Nyulak szigetére, melyet aztán róla nevezett el az utókor.

De a vers további része szintén félreérthető. Hisz Ady úgy mesél Margitról, mintha e fiatal lány élete egy „dalos, törékeny, halk fiú”, egy „kósza, könnyes trubadúr” utáni várakozásban telt volna. Ezzel szemben úgy tartják, hogy hiába lett nem is egyszer kérője, Margit maga utasított vissza minden effajta közeledést és gondolatot. Élete a kolostori rend önként megnehezített formáinak betartásával telt. Egy XVI. századi legenda szerint idővel jövendőmondó képességekre tett szert, mellyel apjának volt a segítségére, halála után pedig teste három hétig nem indult oszlásnak, sőt rózsaillatot árasztott.

Szent Margit életét az egész keresztény világ ismeri, mély tiszteletben tartja…

Penckófer János