Pedagógusnak lenni felelősség és kiváltság
Szeptember 12-én tartotta központi tanévnyitó ünnepségét a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), idén Ugocsában, Nagypaládon, a helyi református templomban. Hagyománnyá vált ugyanis, hogy a szövetség minden évben Kárpátalja más és más régiójában tartja meg ünnepi tanévnyitóját.
A tanévnyitó kezdetén Mecséry Károly református lelkész szólt az egybegyűltekhez, a Királyok I. könyvéből idézve az Úrnak a fiatal Salamon királyhoz szóló szavait: „Kérj, amit akarsz, hogy adjak néked.” Ő pedig értelmes szívet kért, hogy meg tudja ítélni a népet, s választani tudjon a jó és a gonosz között – mondta igemagyarázatában Mecséry tiszteletes. – Sok kihívással kell szembenéznünk mostanság, sok az akadály, a megfáradás és a csalódás. Nagy felelősség ezért ma pedagógusnak lenni, ám nagy kiváltság is. Mindnyájan formálói vagyunk ugyanis történelmünknek, magunk is alakítjuk közösségünket jelenlétünkkel, megnyilvánulásainkkal, s ez különösen igaz a tanárokra. Ne feledjük: Isten nem véletlenül állított minket éppen oda, ahol vagyunk. Feladatot ad nekünk ott, ahol élünk, amelyet ha hittel, alázattal és felelősen végzünk, megáldja azt.
Lődár Jenő görögkatolikus áldozópap arról szólt az ünnepség résztvevői előtt, hogy a nap mint nap felmerülő nehézségekre az Evangélium szellemében kell választ adnunk. „Mert aki meg akarja menteni az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét énérettem, az megmenti azt” – mondja az Írás. Keresztény szemmel nézve ezért feladatunk az, hogy életünket áldozzuk a földért, amelyen élünk, a családért, amelyhez tartozunk, a közösségért, amelynek részei vagyunk. Pedagógusként pedig erre a szemléletre, felelősségre és az emberi értékekre a legfontosabb megtanítani a diákokat. Hogy tudatában legyenek annak: felelősek az emberekért, akik körülöttük vannak, s az ember értékét nem az határozza meg, mit szerzett, hanem az, hogy mit adott közösségének, családjának.
Kész Barnabás, a KMPSZ Nagyszőlősi Járási Regionális Szervezetének elnöke az idei, az eddigi legkétségbeejtőbb tanév legfőbb nehézségeire mutatott rá: a háború és a nyomorúságos gazdasági helyzet rányomja bélyegét az oktatásra, a tanárok a mozgósítás és a megélhetés miatt tömegével hagyják el Kárpátalját, továbbra is probléma a tankönyvhiány, az igazgatók félve tekintenek a közelgő fűtési szezonra, a végzősök rettegve gondolnak az emelt szintű érettségi csapdáira. Mégis bizakodnunk kell, hiszen máskor is volt már nehéz időszakban népünk, ám eddig mindig képes volt talpra állni. Erőt kell merítenünk hitünkből és egymásból, és – Apáczai Csere János szavaival élve – „gyalázaton és szégyenen keresztül az erényre kell törekedni”. Megmaradásunkhoz elengedhetetlen a színvonalas oktatás, a keresztény, európai és nemzeti értékrendre való nevelés.
Dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke köszöntőjében elmondta: a tanév kezdetén számba kell vennünk az előttünk álló feladatokat, nem titkolva a problémákat, de hálát adva Istennek azokért az eredményekért, amelyekhez erőt és támogatót küldött. Istennek hála, idén is van kit tanítani Kárpátalja magyar iskoláiban. Idén 1982 elsős kezdte magyar osztályban tanulmányait, összesen pedig a tavalyi 15 379 tanulóhoz képest idén 15 733 diák számára vette kezdetét magyar tannyelvű osztályban a tanév. A Felső-Tisza-vidéken 975 (tavaly 926), Ugocsában 2538 (tavaly 2453), Beregben 5643 (tavaly 5669), Ungban 3566 (tavaly 3317), a Munkácsi régióban pedig 3011 (tavaly 3014). Ezek a számok sok mindenről árulkodnak. A történelmi Ugocsa, a mai Nagyszőlősi járás lakosságának 25%-a magyar, míg a Munkácsi járásnak csak 10%-a, mégis több diák tanul a munkácsi körzet magyar osztályaiban, mint Ugocsában, ahol pedig kétszer annyi magyar tannyelvű iskola, osztály van. Ez azt mutatja, hogy a nagyszőlősi régióban íratják a legtöbben ukrán osztályba gyermeküket. Továbbá: bár a Beregszászi járásban idén többen adták magyar osztályba gyereküket, mégis kisebb az összlétszám, hiszen sok gyereket – összesen kb. 2000-et – vettek ki az általános vagy középiskolából és taníttatnak tovább Magyarországon. Számunkra az a kultúra adhat „két lábon álló támaszt, amelybe beleszülettünk”. Az anyaország egyre több módon igyekszik segítségünkre lenni. Nemcsak hirdeti, hogy egy nemzet vagyunk, hanem egyre több tanújelét adja a cselekvő szeretetnek a nemzetegyesítés jegyében. A legfőbb feladat ezért a kárpátaljai magyar pedagógusok számára ebben a tanévben az, hogy hiteles pedagógusok legyenek.
Faragó László beregszászi konzul Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára üzenetét tolmácsolta: „A tanítás művészetének kulcsa a tolerancia, a tanulás művészetének az alázat.” Hinni kell abban, hogy Isten segítségével elérhetjük a magunk elé kitűzött célokat.
Barta József, a KMKSZ alelnöke köszöntőjében „a viharos változások korának” nevezte korunkat, amelyben a nagyhatalmak önző érdekharcának véres színterévé vált az ország. Azonban remélnünk kell, hogy a változás békét és javulást hoz majd. Hogy ez így legyen, ahhoz az ukrán oktatáspolitikának gyökeresen meg kell változnia, hiszen az elmúlt években annak célja „nem az okítás, hanem a butítás volt, egy könnyen manipulálható, olcsón megvásárolható, a társadalom többségét alkotó tömegember, embertömeg kinevelése és fenntartása”. Mi hozhat pozitív változást? Vissza kellene hozni az elégtelen osztályzatot, hogy az kapjon érettségi bizonyítványt, aki valóban megérdemli; esélyegyenlőséget kell biztosítani a nemzetiségi iskolák diákjai számára; szükség van külső független értékelésre magyar nyelvből is; minőségesebbé kell tenni a tankönyvellátást; meg kell oldani a sokéves, égető problémát: az ukrán nyelv oktatásában nem az anyanyelvi módszert alkalmazni; az őket megillető anyagi, erkölcsi és társadalmi elismerésben kell részesíteni a pedagógusokat. Csak a jó magyar iskola lehet versenyképes az oktatás piacán. Ezt kell elérnünk, ehhez lenne nagy szükség a KMPSZ és a KMKSZ által egyaránt szorgalmazott magyar tankerület létrehozására.
A tanévnyitó keretében Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Sőtér Géza, a Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskola igazgatója adta át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a KMPSZ tanszercsomagját a nagypaládi elsősöknek. Bán Jónás nagyszőlősi plébános pedig Szent Pál leveleinek könyvként megjelent fordítását adta át az iskola igazgatójának. A Nagypaládi Református Egyház Hozsanna énekkara keresztény dalokkal, az elsősök verses műsorukkal, Bornemissza Emese és Nagy Péter, a helyi iskola növendékei verssel emelték az esemény hangulatát.
A hagyományokhoz híven idén is felszólalt egy nyugdíjba vonuló és egy pályakezdő pedagógus. Oroszi Zsuzsanna nagypaládi magyartanár köszöntőjében kiemelte: „A kudarcok arra voltak jók, hogy az ember keresse a megoldásokat, a sikerek pedig megerősítettek abban, hogy érdemes pedagógusnak lenni.” Fábián Beáta kezdő pedagógus pedig Szentgyörgyi Albert szavait idézte: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”
A KMPSZ központi tanévnyitójának megvalósulását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
Espán Margaréta
