Trükkös „kölcsön”

2015. október 28., 09:54 , 772. szám

„Az ember, akinél feketemunkásként dolgoztam, keresetet nyújtott be ellenem a bíróságon, amiért állítólag kölcsön vettem tőle 15 ezer hrivnyát, amit nem akarok megadni. Az állítja, megőrizte a csekkeket, amelyek bizonyítják, hogy több részletben átutalta számomra a pénzt, én pedig megkaptam az összeget. Ugyanakkor persze nincs átvételi elismervénye a kölcsönről, hiszen azt a pénzt nem hitelként, hanem bérként kaptam a hónapokon át számára végzett munkámért. Munkaadóm átvételi elismervény híján tanúkat állított, akik azt hazudják, hogy kölcsönbe kaptam a pénzt. Kérem, adjon tanácsot: mit tehetek?”

– Védekezését alapozhatja arra, hogy Ukrajna Polgári Törvénykönyve (Ptk.) 1047. paragrafusának 1. része értelmében hitelszerződés kizárólag írásban köthető, amennyiben annak összege meghaladja a havi adózatlan minimális jövedelem hivatalos összegének a tízszeresét. Miután a minimális jövedelem jelenleg 17 hrivnya, minden 170 hrivnyát meghaladó összegű kölcsönnél kötelező az írásos megállapodás.

A Ptk. 1047. paragrafusának 2. része értelmében a hitelszerződés és feltételeinek bizonyítására bemutatható a hitelfelvevő átvételi elismervénye vagy más olyan dokumentum, amely bizonyítja, hogy a hitel folyósítója átadta a hitelfelvevőnek a szóban forgó összeget. Az ön esetében átvételi elismervény nem létezik, a pénz folyósításáról bemutatott csekkek viszont nem igazolják a hitelszerződés létét, hiszen azokat az összegeket, amelyekről szólnak, bármilyen más megállapodás teljesítése fejében is átutalhatták.

Ezen kívül, a Ptk. 218. paragrafusa 1. részének szellemiségéből levezethető, hogy az írásos szerződéskötés törvényi kötelezettségének be nem tartása esetén a bíróság határozata valamilyen jogcselekmény elkövetése vagy el nem követése ügyében nem alapulhat tanúk vallomásán.

A fentiek alapján az ön által felsorolt, illetve a felperes részéről bemutatott bizonyítékok egyike sem támasztja alá kellőképpen a hitelszerződés megkötésének tényét.

Önnek viszont a bírósági eljárás során lehetősége lesz igazolni, hogy munkaviszonyban állt (vagy áll?) a felperessel, ami közvetetten utalhat a szóban forgó pénz folyósításának valódi okára. Tanúkat vonultathat fel a bíróságon, akik alátámasztják, hogy munkát végzett a munkaadó számára, megfordult az irodájában, bejárt a munkahelyére stb.

A bírósági tárgyalással párhuzamosan célszerű megkeresni a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok felügyeletét ellátó szerveket, köztük Ukrajna Állami Munkaügyi Felügyeletét (http://dpu.gov.ua/default.aspx), esetünkben ugyanis nyilvánvalóan sérültek a munkavállalók foglalkoztatását szabályozó törvények. Bejelentést tehet az ügyészségen is a munkajogi törvények megsértése (Ukrajna Adminisztratív Jogsértési Törvénykönyvének 41. paragrafusa, a Büntetőtörvénykönyv 173. paragrafusa) és zsarolás (a Btk. 190. paragrafusa) miatt.

Ugyanakkor a hatékony eljárás és a megfelelő jogi képviselet biztosítása érdekében javasolnám, hogy fogadjon ügyvédet.

hk