Változott az alkotmánymódosítás menete

2016. február 3., 10:16 , 786. szám

Az alkotmánymódosítás jegyében telt az elmúlt hét a Legfelsőbb Tanácsban, még ha sokan sokféleképpen értékelik is, ami mostanában e címszó alatt történik a törvényhozásban.

Kezdhetnénk talán azzal, hogy a parlament múlt héten módosította magának az Alkotmány módosításának a rendjét. Az elmúlt hetek-hónapok eseményeinek tükrében gondolható, hogy a honatyák nem szigorítottak a szabályozáson, hanem lazítottak. A múlt csütörtökön a minimálisan szükséges 226 szavazattal szemben 229 vokssal elfogadott 3812. számú módosító indítvány oly módon egészíti ki az idevágó törvénypasszust, hogy amennyiben a parlament elé kerülő, az alkotmánybíróság által rendben talált alkotmánymódosító indítványt a Legfelsőbb Tanács első olvasatban elfogadta, de következő ülésszakán nem tűzte napirendjére – ahogyan azt a törvény betűje mostanáig megkívánta –, ezt mostantól az azután következő ülésszakon is megteheti.

E hét keddjén, február 2-án hosszas előkészületek után magának az alaptörvény módosításának is nekiveselkedtek a honatyák. Az úgynevezett igazságügyi alkotmánymódosítás célja, hogy szabályozza a bírói tevékenység átláthatóságát, fokozza a bíróknak az ítéleteikért viselt felelősségét, miközben megőrzi függetlenségüket a politikától, illetve eddigi, gyakorlatilag teljes mentelmi jogukat is megnyirbálja.

Érdekesség, hogy január 26-án Petro Porosenko elnök az alkotmánybíróság által korábban már jóváhagyott tervezet helyett egy újabbat nyújtott be a parlamentnek, amely abban különbözött elődjétől, hogy feljogosította a törvényhozást a legfőbb ügyész lemondatására. Ruszlan Knyazev, az ukrán törvényhozás illetékes szakbizottságának elnöke parlamenti expozéjában jelezte: az előző napon, azaz hétfőn az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel – két ellenszavazat és egy tartózkodás mellett – megszavazta az eléterjesztett új módosító indítványt.

A szavazás előtti vita során a frakciók szónokainak többsége támogatásáról biztosította a „bírói reform”-ként is emlegetett átalakítást, ugyanakkor aggodalmuknak adtak hangot, amiért a kétéves átmeneti időszak idejére az államfő megőrzi befolyását a bíróságok felett. Ezért csak azzal a feltétellel támogatták az alkotmánymódosító indítvány elfogadását első olvasatban, ha később mód nyílik ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére.

Az alkotmánymódosításra kedden délelőtt első olvasatban 244 honatya szavazott igennel a minimálisan szükséges 226 helyett. A tervezet második olvasatban történő elfogadásához viszont már 300 szavazat szükségeltetik a következő, vagy az azután következő ülésszakon.

szcs