Ukrajnában történt

Tizenhatezer sorkatona behívását tervezi a Védelmi Minisztérium

Május és június folyamán 16 615 fő behívását tervezik sorkatonai szolgálatra az Ukrán Fegyveres Erőkbe és más fegyveres testületekhez – derül ki a tárca közleményéből, amelyet az Ukrajinszka Pravda ismertet.

A jelentés szerint ezt a létszámot hagyta jóvá a kormány április 20-i ülésén elfogadott rendeletével.

„Jóváhagyták az Ukrajna megyéiből és Kijevből behívandó polgárok számát, ami 16 ezer 615 főt tesz ki. Közülük Ukrajna Fegyveres Erőiben 8 ezer 15 személy, a Nemzeti Gárdában 4 ezer személy, az Állami Határőrszolgálatnál és az Állami Speciális Szolgálatnál 4 ezer, illetve 600 fő teljesít majd szolgálatot” – áll a közleményben.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy Petro Porosenko március 25-én rendeletet írt alá a negyedik részleges mozgósítási hullám során behívott katonák leszereléséről, amely március 29-én hatályba lépett. Ugyanezen a napon, azaz március 29-én az államfő elrendelte a behívást sorkatonai szolgálatra.

Porosenko „szegényebb” lett tavaly

Petro Porosenko ukrán elnök az elmúlt esztendőben 51 millió dollárral lett szegényebb, azonban a leggazdagabb ukránok Top-100-as listáján, melyet a Fokusz folyóirat állított össze, négy helyet sikerült előrelépnie – derül ki a rangsort ismertető Ukrajinszka Pravda írásából.

A Fokusz az államfőnek, a Roshen társaság tulajdonosának a vagyonát 679 millió dollárra becsüli a tavalyi 730 millióval szemben.

A rangsor első helyezettje, akárcsak tavaly, idén is Rinat Ahmetov, az SCM csoport tulajdonosa 3,1 milliárd dollárral (tavaly még 7,7 milliárd dollárra becsülték a vagyonát). Második lett Ihor Kolomojszkij volt Dnyipropetrovszk megyei kormányzó, a Privat csoport társtulajdonosa 1,4 milliárd dollárral. Az előző évi rangsorban még 2 milliárd dollár szerepelt a neve mellett.

A harmadik hely a Privat egy másik társtulajdonosáé, Hennagyij Boholjubové lett, akinek a vagyonát ugyancsak 1,4 milliárd dollárra taksálja a Fokusz. A negyedik Viktor Pincsuk, az East One alapítója, Leonyid Kucsma volt ukrán elnök veje 1,3 milliárd dollárral, míg az ötödik a Mironyivszkij hliboprodukt agráripari csoport többségi részvényese, Jurij Kosztyuk 769 millió dollárral. Őt követi a hatodik helyen Olekszandr Jaroszlavszkij, a DCH csoport alapítója 727 millió USD-vel.

Hetedik lett a Nibulon Agroholding tulajdonosa, Olekszij Vadaturszkij (710 millió USD), akinek egyetlen hellyel sikerült Petro Porosenko elé kerülnie.

Dmitro Firtas ezúttal az államfő mögött végzett a rangsorban a Fokusz által 665 millió dollárra becsült vagyonával. Tavalyi 880 millió dollárja még a nyolcadik helyhez volt elegendő. A tíz leggazdagabb ukrán rangsorát Andrij Virjovszkij zárja 642 millió dollárral.

Hrojszman szerint nincs alternatívája a gázáremelésnek

Az UNIAN hírügynökség szerint Volodimir Hrojszman miniszterelnök ezt a 24-es Csatorna műsorában jelentette ki múlt szerdán.

„Az ukrán fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a gáztarifák 100 százalékig meg fognak felelni az árnak. Egyszerűen nincs más út” – mondta a kormányfő.

„Az alacsony vagy gazdaságilag megalapozatlan tarifák a kíméletlen korrupciónak nyújtanak teret. Tíz- és százmilliárdokra tettek szert emberek ezeken az ügyleteken. Amikor a gáz az egyik kategória számára háromezer hrivnyába, a másiknak hétbe kerül, akkor biztosíthatom önöket, hogy leírják a lakosság számára háromezrével, és eladják illegálisan hétért. Hatalmas pénzeket, milliárdokat keresnek” – tette hozzá a miniszterelnök.

Hrojszman jelezte: kormánya, ezen belül Andrij Reva szociálpolitikai miniszter azon dolgozik, hogy minimalizálják az áremelés negatív következményeit a lakosságra nézve.

Parubij harcba száll a képviselői hiányzások ellen

Andrij Parubij, a Legfelső Tanács elnöke kijelentette, hogy a jövőben nem fogja aláírni a képviselők kiküldetési kérvényeit az ukrán parlament ülésszakai idején – írja az Ukrajinszka Pravda.

A házelnök ezt a törvényhozás múlt csütörtöki ülésén jelentette be, miután több szavazás is kudarcba fulladt, mert az előterjesztések nem kapták meg az elfogadásukhoz minimálisan szükséges 226 szavazatot a 450 fős törvényhozásban.

Parubij kiemelte, hogy távolmaradásukkal a plenáris ülésekről a honatyák tiszteletlenséget tanúsítanak a társadalommal szemben.

Miután csupán 205 szavazatot kapott, meghiúsult többek között annak a jogszabálynak a második olvasatban való elfogadása is, amelynek értelmében az ukrán médiában a műsoridő-kvóta szempontjából nem minősülhetne európai vagy ukrán gyártásúnak az a médiatermék, amelynek gyártói, illetve megrendelői között egy vagy több orosz jogi személy is található. A 2015 tavasza óta a parlament előtt lévő tervezet egyik társszerzője, Viktorija Szjumar, a Narodnij front képviselője szerint viszont kollégái azért nem kívánnak szavazni a törvényről, mivel egyes tévécsatornák tulajdonosai továbbra is szeretnének orosz szórakoztató műsorokat sugározni.

Közel 3000 katona halt meg két év alatt

2014 óta 2818 ukrán katona vesztette életét, közülük 88-an 2016 első három hónapjában – derül ki a Legfőbb Ügyészségnek egy lakossági kérdéseket közvetítő weboldal, a Dosztup do pravdi megkeresésére nyilvánosságra hozott tájékoztatójából, amelyet az Ukrajinszka Pravda idéz.

A Legfőbb Ügyészség közlése szerint 2013-ban hét, 2014-ben 1600, 2015-ben 1130, 2016 első három hónapja során 88 katona vesztette életét.

Ami a belügyi szervek veszteségeit illeti, 2013-ban 23 személy halálát jegyezték fel, 2014-ben 77-en, 2015-ben 42-en vesztették életüket, 2016 első három hónapja során pedig egy személy.

Az Ukrajinszka Pravda a hírhez hozzáteszi: 2012 óta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) 34 tagja vesztette életét, közülük heten harci cselekményekben.

Összeállította: zzz