Törvénymódosítás nyomán Lucenko Ukrajna főügyésze

A Legfelső Tanács május 12-én megszavazta azokat a törvénymódosítási javaslatokat, amelyek a Legfőbb Ügyészség (HPU) reformjával összefüggő jogi normák bevezetése mellett lehetővé teszik, hogy egy jogi végzettséggel nem rendelkező személy is kinevezhető legyen a HPU élére.

Emlékezetes, hogy Viktor Korolj (BPP) és Szerhij Drajuk (Narodnij Front) képviselők május 11-én nyújtották be a Legfelső Tanácsban azt a törvényjavaslatot, amely törölte a legfőbb ügyészi tisztségre pályázókkal szemben támasztott követelmények közül a jogi végzettséget. Mostantól a jelöltnek mindössze felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie, s legalább öt év gyakorlattal valamely igazságügyi vagy bűnüldöző szervben. A médiában már korábban általánosan elterjedtté vált vélemény szerint azért módosították a Legfőbb Ügyészség tevékenységét szabályozó jogi normákat, hogy Jurij Lucenkót, a BPP frakcióvezetőjét nevezhessék ki a hivatal élére. Elemzők emlékeztetnek, a most elfogadott jogszabály is része volt annak a törvénycsomagnak, amelyet a nemrég végetért kormányválság lezárására, az új parlamenti koalíció megalakítására, a vezető kormányzati tisztségek elosztására dolgoztak ki az államfő környezetében április elején.

Andrij Kozsemjakin, a törvénymódosítási javaslat kormánypárti társelőterjesztője a múlt csütörtöki parlamenti vita során jelezte, hogy az illetékes legfelső tanácsi bizottság a dokumentum elfogadását indítványozta. Hamar kiderült azonban, hogy a BPP-n és Narodnij Fronton, azaz a kormányt támogató koalíció két pártján kívül a törvényhozás egyetlen frakciója sem támogatja a kezdeményezést.

Olena Szotnik, az ellenzékbe vonult Szamopomics párt részéről például rámutatott, hogy a szavazásra bocsátott javaslat szövegét a törvényhozás valójában egyszer már elutasította, hiszen megegyezik annak a tervezetnek a szövegével, amely még január 16-án került a Rada elé, s amely nem kapott elég szavazatot. A képviselő jelezte, a parlament ugyanakkor nem tűzte napirendre a pártja által benyújtott alternatív indítványt, amely a legfőbb ügyész versenyeztetés útján történő kinevezését irányozza elő. Szotnik szerint a javaslat előterjesztői az ügyészségi reformmal igyekeznek takarózni, amikor azt állítják, azért szükséges politikus kezébe adni a Legfőbb Ügyészség irányítását, mivel lehetetlen megújítani a testületet.

Okszana Szirojid házelnök-helyettes, Szotnik párttársa szerint ezzel a törvénytervezettel az elnök „rárakja a sírfedelet” az igazságügyi reformra, amely lehetetlen a Legfőbb Ügyészség reformja nélkül.

Oleh Ljasko, a róla elnevezett Radikális Párt vezetője összeesküvést emlegetett, szerinte a hatalom képviselői nem átallanak megegyezni a „régiósokkal”, hogy „kézi vezérléssel” irányíthassák az országot, s az összesküvésért „korrupciós folyamokkal” fizetnek.

Az indulatos szóváltások ellenére a javaslatot 259 képviselő szavazta meg a 450 fős törvényhozásban. Szerhij Lescsenko képviselő, a BPP párt parlamenti frakciójának tagja a voksolást követően azt írta a Facebookon, hogy a jogszabályt az oligarchák által ellenőrzött képviselők szavazataival fogadták el.

„Jurij Lucenko annak az odiózus oligarchának a szavazataival száguld a legfőbb ügyészi tisztség felé, akinek a költségvetéssel szembeni tartozása 20 milliárd hrivnya (Ihor Kolomojszkij – a szerk.), miközben a Karpenko ügyvéd elleni merénylet ügye végül csak nem lett befejezve” – írta.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a „Lucenko-törvényre” leadott 259 szavazatból 39 oligarchikus klánoktól való. (A 450 fős ukrán törvényhozásban minimálisan 226 szavazat szükséges a határozathozatalhoz – a szerk.)

„A Vidrodzsennya, Ko­lo­mojsz­kij csoportja 20 szavazatot adott, további ötöt a Ko­lomojsz­kij csoportjához tartozó független képviselők (Batenko, Gyi­dics, Dubinyin, Deniszenko, Sev­csenko). Plusz 14 szavazatot adott a Volja Narodu, azoknak a gázoligarcháknak a csoportja, akik az Ukrhazvidobuvannya állami vállalatra fenik a fogukat” – mutatott rá a képviselő.

A szóban forgó törvénytervezet ellen 58 képviselő szavazott. A Legfelső Tanács hivatalos weboldalán megjelent információk szerint a BPP frakciójából nemmel szavazott Viktor Krivenko, Szvitlana Zaliscsuk, Szerhij Lescsenko, Natalija Novak és Musztafa Najjem. Tartózkodott a szavazásnál Jurij Makedon és Viktor Pinzenik. Nem szavazott: Okszana Jurinec és Refat Csubarov.

Ugyanakkor a Szamopomics és a Batykivscsina frakciói szinte teljes létszámban nemmel szavaztak. A Radikális Pártból egyedül a pártvezető Oleh Ljasko szavazott – ő is nemmel –, frakciójuk többi tagja viszont egyáltalán nem vett részt a szavazásban.

Miután a törvénymódosítás átment a parlamenten, feltűnő gyorsasággal követték egymást az események. Andrij Parubij házelnök szinte azonnal aláírta a törvényt, majd néhány perccel később Petro Porosenko is ellátta kézjegyével a dokumentumot, amely még aznap megjelent a parlament hivatalos lapjának, a Holosz Ukrajininek a különkiadásában, azaz törvényerőre emelkedett.

Ezután – ugyancsak csütörtökön – Petro Porosenko javasolta a parlamentnek Lucenko legfőbb ügyésszé történő kinevezését.

„Kellemetlen számomra, hogy miattam módosították az ügyészségi törvényt. Sosem vállalkoztam volna erre, ha találok egy embert, akit az elnök kinevezhet legfőbb ügyésszé, és aki hatékonyabb lehet, mint én” – jelentette ki Lucenko az előterjesztését követően.

A honatyáknak láthatóan nem okozott kellemetlenséget megerősíteni tisztében az elnök jelöltjét, hiszen 264-en szavaztak rá igennel. Az elnök mindjárt a szavazás után, egyenesen az ülésteremben írta alá Lucenko kinevezését. Az új legfőbb ügyész ezek után letette a hivatali esküt, s kérésére a parlament megszüntette képviselői mandátumát.

Kinevezését követően a sajtónak nyilatkozva Lucenko leszögezte, hogy senkivel szemben nincsenek kötelezettségei.

„Külön el szeretném mondani, hogy az utóbbi napokban kétségtelenül nagyon sok politikus akart találkozni velem. … Őszintén, szemtől szembe kijelenthetem: senkivel szemben nem vállaltam semmiféle kötelezettséget. Ukrajna elnöke se adott nekem semmiféle listát a tisztségekről, kinevezésekről, leváltásokról, kitüntetésekről, vagy amiről tetszik” – közölte.

Hangsúlyozta, hogy másfél évet kíván dolgozni az ügyészségen.

„Azonnal megmondtam (az elnöknek – a szerk.), hogy én ezt (a legfőbb ügyészi kinevezést – a szerk.) másfél éves megbízatásnak tekintem. … Természetesen tudom, mit kell elvégezni, de nem szeretnék ottragadni” – jelezte.

„Azt szeretném, ha ez idő alatt a védelmemmel új arcok nőnének fel és létrehoznának egy új, európai intézményt” – tette hozzá.

Elemzők szerint az új legfőbb ügyésztől azt várják, hogy megreformálja a korrupciós botrányai miatt hitelét vesztett intézményt, valamint lezárja és átadja a bíróságnak az olyan jelentős, de megfeneklett ügyeket, amilyen például a Majdanon elkövetett bűncselekmények kivizsgálása, a 2014. májusi odesszai összecsapások vétkeseinek megnevezése, vagy a Janukovics-érában elkövetett bűncselekmények feltárása. Mások ugyanakkor attól tartanak, hogy Lucenko kinevezésével még inkább Petro Porosenko és környezete kezében összpontosul a központi hatalom.

(pravda.com.ua/zn.ua/unian.ua/ntk)