„Közös ügyünk: élhető természet”
Konferencia a környezetvédelem fényében
Zöld konferenciát tartott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola társszervezésében a Pécsi Tudományegyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Szentágothay Szakkolégium. A Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia idén tizenkettedik alkalommal került megrendezésre. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke. A rendezvény helyszíne a Rákóczi-főiskola volt.
A konferencia megnyitóján elsőként dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora köszöntötte a neves egyetemek oktatóit. A rektor asszony beszédében úgy vélekedett, hogy a trianoni területátszabással nemcsak a nemzetet tépték több darabra, hanem a Kárpát-medence egységes faunáját is. Ekkortól többen, többféleképpen próbálták gondozni, vagy nem gondozni a nekik jutott részt. A 2000-ben történt tiszai ciánszennyezés mindenkit arra ösztönzött, hogy a szétszakított föld „hajszálereit” ismét összekösse, közös gondolkodásba kezdjen a Kárpát-medence természetvilágának védelme érdekében, hogy az élhető természeti egységként működjön. A rektor asszony felhívta a figyelmet a Tisza felső folyásán zajló fakitermelés veszélyeire, amely hosszú távon súlyos következményekkel járhat, olyanokkal, mint az ár- vagy éppen a belvízveszély, amely a Tisza mentén található településeket érintené. „Közös ügyünk az élhető természet” – hangsúlyozta Orosz Ildikó.
Dr. Szili Katalin a konferencia megnyitóján elmondta, hogy a sorban tizenkettedik konferencia azt a gondolkodásmódot ünnepli, amely azt tartja fontosnak, hogy ne csak az országhatáron belüli területekre fektessen hangsúlyt, hanem a nemzeti-földrajzi határok természeti övezetének egészségét is szem előtt tartsa – a Kárpát-medence egészségét. A miniszteri megbízott véleménye szerint szükséges egy paradigmaváltás a föld ökoszisztémáját vizsgálók gondolatmenetében. Ha a környezetvédelemről beszélünk, beszélnünk kell a gazdaságról is – fogalmazott. Véleménye szerint ezek mind szerves részei egymásnak, összefüggésrendszert alkotnak, amelyet a tudomány képviselőinek át kell látniuk, nem szabad, hogy megkerüljék ezeket az aspektusokat. „Ha egy politikusnak olyannak kell lennie, mint egy kubista festőnek: nemcsak a kocka első három élét kell látnia, hanem a többit is, akkor ennek az állításnak a tudomány képviselőire még inkább igaznak kell lennie” – hangsúlyozta dr. Szili Katalin.
Dr. Urák István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense, a konferencia elnöke beszédében örömének adott hangot, hogy immáron tizenkettedik alkalommal került megrendezésre a konferencia és egy újabb szervező intézménnyel, a Rákóczi-főiskolával bővült. Mint megtudtuk, a konferenciának egyre több résztvevője van, hiszen a témában ifjú kutatónak ez egy kiváló lehetőség arra, hogy bemutassa kutatási eredményeit. A konferencia fontosságának és jelentőségének a bizonyítékaként az a múlt heti bukaresti döntés szolgálhat, amelynek értelmében akkreditálták a Szegedi Tudományegyetemmel közösen megálmodott környezetvédelmi mesterképzést az egyetemen.
A köszöntők után a főiskola diákjai felolvasták Ferenc pápa Laudato si’ című enciklikáját (pápai körlevél, amely egyaránt szól a püspökséghez, a papsághoz és a hívekhez). Az enciklikában a pápa felszólít minden hívet, hogy viseljenek felelősséget környezetük iránt, amely Isten ajándéka az ember számára, amelyet meg kell őrizni. Elítéli az emberiségnek a természetet igába hajtó magatartását, a műszaki és gazdasági tényezők túlzott előnyben részesítését. Ferenc pápa ezen enciklikája az egyház állásfoglalása a természetvédelem fontossága mellett.
A konferencián résztvevők másnap rendkívül érdekes előadásokat hallgathattak meg a felsorolt intézetek előadóitól. Többek között szó volt a gazdaság és fogyasztás negatív hatásairól, a környezettudatosságra nevelés fontosságáról.
RSz
