I. Tiszakeresztúri Vadászfesztivál

Augusztus 14-én első alkalommal és nem titkoltan hagyományteremtő szándékkal rendezett Vadászfesztivált Tiszakeresztúr. Az érdeklődőket színes programok, rendkívül finom vadas ételek sora és hajnalig tartó táncmulatság várta. A fesztivál keretében díjazták a település legrendezettebb portáját, a vadászok legszebb trófeáját, valamint a legszebb vadászkutyát is.

Az I. Tiszakeresztúri Va­dász­fesz­tivált stílszerűen megnyitó vadászkürtszó után Sza­liszpsz­ki Endre beregszászi magyar főkonzul köszöntötte a helybelieket és vendégeket. Köszöntőjében emlékeztetett, hogy Ukrajna s éppen ezért Kárpátalja is roppant nehéz időket élnek meg, de nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy ugyanakkor „kegyelmi időszak” is ez. Hiszen eddig soha nem látott mértékben támogatja a magyar kormány, a magyar állam a kárpátaljai magyarság megmaradását, többek között a gazdaságfejlesztési programmal is, amely az elmúlt hetekben startolt. A program akár fél éven belül hatalmas segítséget nyújt majd számos kárpátaljai vállalkozónak – fogalmazott a főkonzul. Szalipszki Endre hangsúlyozta, hogy ebben a rendkívüli, nehéz időszakban folyamatosan indulnak különböző rendezvények formájában új kezdeményezések: legutóbb lovasbemutató és lovasverseny került megrendezésre Péterfalván, most pedig Tiszakeresztúr szervezett Kárpátalján először vadászfesztivált. Ezzel kapcsolatban a főkonzul elmondta, hogy a vadászat része egy ország, egy nemzet kultúrájának, különböző bensőséges rítusok, jellegzetességek teszik értékessé, ápolandó hagyománnyá. Mindezek mellett a vadászat szórakozás és egyben gondoskodás családjaink tagjairól is – vélekedett Szalipszki Endre. A főkonzul beszédében köszöntötte a fesztivál ötletgazdáit, további sikereket kívánt a szervezőknek.

Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács első alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta: rendkívül kellemes látni, hogy a rendezvény már első alkalommal számos érdeklődőt  vonzott. Gratulációját fejezte ki a szervezőknek, majd úgy vélekedett, hogy a fesztivál előtt még nagy jövő áll.

A KMKSZ alelnöke a fesztivál témájával kapcsolatban elmondta, hogy a történelmi időkben Tiszakeresztúr az ott letelepedő vadászok miatt székhelyévé vált a vadászatnak. Így a rendezvény bizonyos szempontból a gyökerekhez való visszanyúlás is, és ennélfogva a megmaradást is segítheti. A vadászat a vad elejtése mellett a bátorságról, a férfiasságról, a kitartásról és az összetartásról is szól – fogalmazott Barta József. A tiszakeresztúri vadászok nem voltak gyávák háborúzni. Részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban, az egyik híres szabadságharcos kuruc és vadász Borbély Balázs volt – mutatott rá az alelnök. A tiszakeresztúri vadászok részt vettek az 1848-as szabadságharcban, a második világháborúban, bizonyítva azt, hogy nemcsak a vadászatban jeleskedtek, hanem ha kellett, életük kockáztatásával fegyvert ragadtak családjukért, népükért, nemzetükért.

A vadászok összetartása jó példa a kárpátaljai magyarság előtt, amelynek megmaradását a kivándorlás, az „elfogyás” veszélye fenyegeti – fogalmazott az alelnök. Azonban összefogással megmutathatjuk erőnket, megmutathatjuk, hogy itt akarunk maradni. Életjeleket kell adnunk magunkról, olyan életjeleket, mint a vadászfesztivál is.

Barta József megköszönte a magyar kormánynak, hogy – Brüsszel politikai törekvései ellenére, amely globalizálni szeretné Európát, megszüntetve a nemzeteket – mégis a nemzeti kapcsolatokat építi, belső problémái ellenére segíti a határon kívül rekedt kárpátaljai magyarságot, ezért a kárpátaljai magyarságnak is életképesnek kell mutatkoznia.

Petei Judit nagyszőlősi járási képviselő asszony beszédében elmondta, hogy Tiszakeresztúr bár kis község, de nagyon nagy lehetőségek rejlenek benne, így mindenképpen érdemes időt és munkát fektetni a településbe.

Dobsa István, Tiszakeresztúr polgármestere köszöntőjében elmondta: mikor azon elmélkedtek, hogy mi lehet az az egyedi motívum, amellyel Keresztúrt be tudják kapcsolni Kárpátalja kulturális életébe, akkor arra jutottak, hogy a vadászat a legmegfelelőbb. Emlékeztetett, hogy Keresztúr egy kisnemesi község volt, a kisnemesek kedvelt foglalkozásának pedig a vadászatot tartják. Ez az időtlen hagyomány, amely ilyen szorosan kötődik a település múltjához, a lehető legmegfelelőbb motívum a település első nagyszabású fesztiválja számára.

Dobsa István beszédében megköszönte a rendezvény támogatóinak, a Bethlen Gábor Alapnak, a KMKSZ-nek, a vállalatoknak, illetve a fesztiválon dolgozóknak a segítséget.

A fesztivál megnyitóját követően kezdetét vette a különböző színpadi programok sora. Elsőként a karácsfalvai óvodások és kisiskolások szórakoztatták táncukkal a nagyérdeműt, majd következtek a különböző, vadászattal kapcsolatos versenyek. Volt vadászkutya-szépségverseny, gasztronómiai verseny, ahol a különböző vadas étkek ízei vetélkedtek. Ezenkívül a vadászok összemérhették trófeáik szépségét is, illetve, ahogy azt már a bevezetőben is említettük, kiosztották a Tiszakeresztúr legrendezettebb, legszebb portája címet is. Elsőként a rendkívül nagy érdeklődéssel övezett vadászkutya-szépségverseny következett. Az itt felsorakozó, különböző településekről érkezett vadászok kutyái két fordulóban versenyeztették külsejüket egymással. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a kutyusok egyes esetekben nagyon makrancosak és akaratosak voltak, mégsem rontották el a „show-t”, köszönhetően az ellenállhatatlan aranyosságuknak. Az első fordulóban a három legszebb eb került kiválasztásra a 11 versenyző közül, majd a háromból választotta ki a zsűri a címre legérdemesebbet. A versenyző csahosok között volt rövidszőrű német vizsla, rövidszőrű magyar vizsla, Kárpátalján rendkívül ritkának számító weimari vizsla, jagdterrier, szibériai lajka.

A vadászkutya-szépségverseny első helyezettje Jánki Antal német vizslája lett, a második Mondics Antal szibériai lajkája, harmadikként pedig Jánki Antal magyar vizslája végzett.

A gasztronómiai verseny nyertesei sorrendben a Gáti, a Tiszaújlaki és a Csetfalvai Vadásztársaságok voltak.

A „Tiszta udvar, rendes ház” kitüntető címet pedig a karácsfalvai Tóth János  és a tiszakeresztúri Czapovics Zsigmond portája kapta.

A trófeaversenyen három kategóriában indulhattak a versenyzők, mégpedig őz-, vaddisznó, valamint dámbika. A legszebb vaddisznótrófeával Bundovics László, a legszebb őztrófeával Borbély Ferenc, a legszebb dámbikatrófeával pedig Biki Eduárd büszkélkedhetett.

A különböző versenyszámokat egy állandó zsűri értékelte, amelynek a tagjai Potyis Lajos, a Kárpátaljai Kinológiai Szövetség elnöke, Barát Barnabás, a magyarországi Kömlőd község vadásztársaságának vadászmestere, valamint Matuz István, a Világjáró Magyar Vadászok kárpátaljai tagozatának képviselője voltak. 

A fesztiválról természetesen nem maradhattak el az öt vadásztársaság – a tiszakeresztúri, gáti, újlaki, csetfalvai, péterfalvai – által elkészített és szervírozott kulináris különlegességek sem. Aki szereti vagy megkóstolta volna a vadakból készült ételeket, az válogathatott különféle őz- és vaddisznópörköltekből, vadasbográcsosokból. A különböző étkek mellett megtekinthetők voltak a vadászok által elejtett prédákból készült trófeák, kitömött rókák, baglyok. A kicsik számára volt légvár, körhinta és trambulin is.

A fesztiválon fellépett a Kokas Banda, sor került fegyverbemutatóra, az eseményt pedig egy éjszakába nyúló utcabál zárta, ahol a Két Kanál együttes zenélt.

rsz