Mit várnak a kárpátaljai nők a 2017-es évtől?

A 2017-es évre a változások, lehetőségek, újrakezdések éveként tekintenek. Minden éven valamit várunk, minden évben tervezünk, célokat tűzünk ki.

A mostani kis riport­-össze­állításunkban olyan kárpátaljai nőket kérdeztünk meg, hogy mit várnak a 2017-es évtől, akik környezetükben elhivatottan, sokszor önfeláldozóan, becsületesen végzik munkájukat. Akiknek céljaik vannak, akik szívükön viselik mások sorsát. Olyan emberek, akik összhangot tudnak teremteni munkájuk és családjuk között. Sokszor mosolyognak, ám nagyon tudatosak, s egyben ízig-vérig Nők. Ezek a hölgyek kis közösségeink lámpásai, akik egymástól függetlenül végzik munkájukat nemzetünk megtartásának javára.

Igaz, hogy az élet más-más területein munkálkodnak, mégis sok közös van bennük. Mindannyian szívvel-lélekkel végzik munkájukat. Precízek, maximalisták, kiválóságra törekednek, képesek áldozatot hozni azért, amiben hisznek, s ha kell, tán hegyeket is mozgatnak. Talán elfogultság, talán kis túlzás, de az írói szabadság megengedi, hogy a hétköznapok hőseiként méltassuk őket.

Dr. Váradi Natália, a GENIUS Jótékonysági Alapít­vány irodaigazgatója, aki egyben elismert történészkutató is. Mind a tudományos kutatási munkákban, mind a szervezés és a tehetséggondozás területén kiváló munkát végez. Teszi ezt hétről hétre, rendíthetetlenül, szilárd hittel és meggyőződéssel. Hogy mit vár ettől az évtől?

– Mindenekelőtt békét, nagyobb egyetértést az országban. Azt gondolom, hogy Európa új korszak küszöbéhez érkezett, amelyben az egység a legsürgetőbb dolog. Lehetőségeket arra, hogy minden gyermek a legjobb oktatást kapja az anyanyelvén, hogy minden tantárgy egyforma fontossággal bírjon a felvételi eljárás során, és minden fiatal szabadon választhasson, dönthessen jövőjéről. Hogy a Kárpátalján élő kutatók mindinkább bekapcsolódhassanak a nemzetközi kutatói vérkeringésbe, hiszen a kutatás, az innováció egy régió gazdasági fejlődésének, lehetséges kitörési pontjainak egyik legfontosabb eszköze, és a nemzetgazdasági versenyképesség javításának egyik alapja. Lehetőségeket a fejlődésre a XXI. század elvárásainak megfelelően, és nagyobb lehetőséget a kárpátaljai magyarság szülőföldön való boldogulására.

Natália mottója: Minden lehetséges annak, aki hisz. Márk 9,23

Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke. Ungvári járási képviselő, háromgyermekes családanya. Munkájával minden területen a legjobbat igyekszik kihozni. Ugyanakkor nemcsak politikai karrierjében sikeres, de családanyaként is megállja helyét.

– Azt várom a 2017-es évtől, hogy mérséklődik a kivándorlási hullám a kárpátaljai magyarok körében. Hogy jut pénz az utak felújítására. Hogy folytatódnak a színes kulturális programok, tovább bővül a támogatási rendszer, és hogy sikerül visszaverni a magyar oktatási rendszer elleni támadásokat.

Darvai Csilla, a Viski Kölcsey Ferenc Oktatási-Nevelési Komplexum igazgatója. Munkájában precíz, kedves, de határozott és céltudatos. Oktatási-nevelési intézmény vezetőjeként a legfontosabb számára a tehetséggondozás. Lelkesen küzd minden nemes célért.

– Remélem, beindul az óvoda működése és az iskola ezáltal több gyereket tud majd befogadni. Az idei éven ez a legfőbb feladat. Az új óvodánk neve Mustármag, bár ez még nem hivatalos. Gondolom, a név mindent elmond helyettem. Szeretném, ha az emberek picit türelmesebbek és megértőbbek lennének egymással, sokkal több felesleges félreértést és fájdalmat kerülnénk el, ha jobban tolerálnánk egymást és egymás munkáját. „Ha Isten veled, kicsoda ellened”– ebben hiszek. Annyit rohanunk, hogy nincs időnk egymásra. Bízom benne, hogy talán az idei év nyugalmasabb és szebb lesz. Egyébként meg hálás vagyok a munkatársaimért, kitűnő kollektíva, jó gyerekek, és ami a legfontosabb: a magyar iskola létszáma idén bővült, remélem ez a jövőben is így marad.

Csilla 2017-es évi mot­tó­ja: „A remény mosolyogva lépi át az új év küszöbét, miközben azt suttogja: »Ez az év boldogabb lesz«”

Tarpai Viktória, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésznője. A művészek élete igazán pezsgő, kalandos élet, az ember néha azt sem tudja előre, hogy holnap hol fog felébredni. Viktória sokat vendégszerepel magyarországi előadásokban is, s ha épp nem a színpadon igyekszik a színházi közönséget elvarázsolni, vagy épp nem filmet forgat, szociális érzékenységének köszönhetően szívesen önkénteskedik vagy vállal szerepet olyan projektekben, melyek a magyar nemzeti identitást erősítik. Munkájában és életvitelében tudatos, szorgalmas, közvetlen, megértő és igényes. Hogy mit vár Viktória a 2017-es évtől?

– A békét, békességet, az Istenben való megnyugvás globális elterjedését. Az értelmetlen gyász, halál helyett sok-sok új életet, emberi kapcsolatok épülését, szépülését. Az élet és a pillanatok megélését, ez az, amire 2017-ben szeretnék fókuszálni. A munkában új feladatokat, kihívásokat, más színházformák megismerését, elsajátítását, melyek által fejlődhetek, közölhetek, adhatok, elgondolkodtathatok, örömet szerezhetek a nézőknek.

Viktória 2017-es évi mottója Csehov: Sirály c. drámájából: Tudd viselni a keresztedet és higgy...!

Kincses Margarett, református lelkipásztor, kórházlelkész. Mind munkájában, mind magánéletében igyekszik megélni hivatását. Alázattal végzi a kórházlelkészi szolgálatot, amihez néha igazán nagy emberfeletti erő kell. Erőt és vigaszt, segítő kezet nyújtani, ahol néha reménytelenség van. Margarett mégis bátran, jókedvvel, szeretettel végzi munkáját, amit talán másképp nem is lehetne.

– A 2017-es esztendő református egyházunkban kiemelt év lesz, hiszen a reformáció 500 éves múltjára tekinthetünk vissza büszkén. Ez az év a családok, s kiemelten is a gyermekvállalás esztendeje lesz, ahol egyházunk az egészségüggyel karöltve fog segíteni abban, hogy a megfogant életek megszülessenek. Nekem kórházlelkészként az lesz a feladatom, hogy a potenciális édesanyákat arra biztassam, hogy tartsák meg megfogant magzataikat, s Istenben bízva szüljék meg azokat, hiszen magyarságunk, kárpátaljai reformátusságunk nagyban a megszületendő gyermekektől is függ. Ennek a szolgálatnak a végzéséhez kérek Istentől jövő bölcsességet, hogy kórházi forgolódásom, szószéken elmondott szavaim hitelesen közvetítsék azt, ami kárpátaljai reformátusságunk kitűzött célja.

Kedves olvasó! Ön mit vár a 2017-es évtől? Önben megfogalmazódtak új célok, vágyak? Talán sok nehézséget tartalmazott az óév, talán megfáradt és kiábrándult lett, vagy tele van tervekkel, álmokkal, kirobbanó energiával. Bármi is legyen önben, az biztos, hogy minden év egy újabb kegyelem az újrakezdésre. Lehetőség van mérlegelni, elcsendesedni, mert minden év magában hordja a lehetőséget arra, hogy életünket másképp éljük. Minden döntést mi magunk hozunk. Egy számomra kedves idézettel kívánok áldásokban gazdag új esztendőt! „Légy te a változás, amit látni szeretnél a világban.” (Gandhi)

Váradi Enikő