A fiatalkorúak részleges cselekvőképességéről

„A fiunk még nem töltötte be a 18. életévét, mégis teljesen önállósította magát, elszakadt a családjától. Mivel tehetséges és szorgalmas gyerek, szépen keres a tanulmányai mellett, de a barátai rossz hatással vannak rá, szinte minden pénzét elveri, nem gondol a jövőjére és a családját, a nagyszüleit sem támogatja. Kérem, adjon tanácsot: miként kényszeríthetnénk rá, hogy legyen megfontoltabb, hallgasson a tanácsainkra? Hallottunk róla, hogy a fiatalkorúak cselekvőképessége korlátozott. Mit jelent ez?”

– A 18. életévüket be nem töltött gyerekekkel kapcsolatban a Polgári törvénykönyv (Ptk.) a részleges és a nem teljes polgári cselekvőképesség fogalmait használja, az életkoruktól függően.

A Ptk. 31. cikkelye kimondja, hogy a 14. életévét be nem töltött gyereknek (kiskorúnak) jogában áll önállóan intézni a kisebb hétköznapi jogi vonatkozású ügyleteket. Ez volna a részleges cselekvőképesség. A jogszabály azokat a cselekményeket tekinti kisebb ügyleteknek, amelyek a kiskorú napi igényeinek kielégítését szolgálják, összhangban állnak fizikai, szellemi és szociális fejlettségével, s tárgyuk nem képvisel nagy értéket. Ugyancsak élhet a kiskorú a szellemi és művészeti tevékenység törvényi védelem alatt álló eredményeivel kapcsolatos személyhez fűződő nem tulajdoni jogaival. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a kiskorú személy nem visel felelősséget az általa okozott kárért.

A törvény értelmében nem teljes polgári cselekvőképességgel bírnak a 14. életévüket elérő, de a 18-at még be nem töltött személyek (a fiatalkorúak). Számukra lényegesen nagyobb (bár nem teljes) cselekvési szabadságot biztosít a jogalkotó, amiről a Ptk. 32. cikkelye rendelkezik. Az ismertetett 31. cikkelyben rögzített jogokon túl a természetes személyeknek 14–18 éves korukban jogukban áll önállóan rendelkezni a keresetükkel, ösztöndíjukkal vagy egyéb jövedelmükkel. Ugyancsak önállóan gyakorolhatják a szellemi és művészi tevékenység törvény által védett eredményeivel összefüggő jogaikat. Jogi személyek tagjaivá válhatnak, amennyiben ezt nem tiltja a törvény, vagy az adott jogi személy alapszabálya. Önállóan nyithatnak bankszámlát, s rendelkezhetnek az azon általuk elhelyezett pénzeszközökkel.

Egy sor további cselekményt szüleik, örökbefogadóik vagy gondnokaik hozzájárulásával hajthatnak végre a fiatalkorúak. Így a közlekedési eszközökkel, ingatlanokkal kapcsolatos cselekmények végrehajtásához a szülők (örökbefogadók) vagy a gondnok írásos, közjegyző által hitelesített hozzájárulása, valamint a gyámhatóság engedélye szükséges. A fiatalkorúak a gyámhatóság és szüleik (örökbefogadóik) vagy gyámjaik engedélyével rendelkezhetnek a pénzintézetekben részben vagy egészében más személyek által a nevükre átutalt pénzeszközökkel.

A nagyobb lehetőségekkel együtt nagyobb fokú felelősség is terheli a fiatalkorúakat. Így személyesen, a törvényeknek megfelelően felelnek az általuk önállóan, vagy szüleik (örökbefogadóik), gyámjuk engedélyével kötött szerződések teljesítéséért. Amennyiben a fiatalkorúnak nincs elegendő vagyona az okozott veszteség megtérítésére, a szüleiket (örökbefogadóikat) vagy gyámjaikat terheli kiegészítő felelősség.

A fiatalkorú viseli a felelősséget az általa másoknak okozott kárért a Ptk. 1179. cikkelyében rögzítettek szerint.

Indokolt esetben a bíróságnak a szülők (örökbefogadók), a gyám vagy a gyámhatóság kezdeményezésére jogában áll korlátozni a fiatalkorú személynek a keresetével vagy egyéb jövedelmével való szabad rendelkezéshez való jogát, vagy akár a teljes megfosztását is elrendelheti ettől a lehetőségtől. Amint azonban megszűntek azok a körülmények, amelyek a fiatalkorú cselekvőképességének korlátozását indokolták, a bíróság visszavonja a határozatát.

A fiatalkorú személy cselekvőképességének korlátozására vonatkozó eljárási szabályokat a Polgári perrendtartási törvénykönyv (Pptk.) írja le. Az ilyen ügyeket a bíróság úgynevezett külön eljárásként kezeli, az eljárásba – bárki kezdeményezte is azt – kötelezően bevonják a gyámhatóságot. Az érintett fiatalkorú esetleges kizárásáról az eljárásból a bíróságnak kell határoznia.

A keresetben, amelyben indítványozzák a fiatalkorú részleges vagy teljes megfosztását a keresetével vagy egyéb jövedelmével való szabad rendelkezéshez való jogától, részletesen le kell írni mindazon körülményeket, amelyek arra vallanak, hogy a fiatalkorú ezen jogainak gyakorlása számára negatív anyagi, pszichikai vagy egyéb következményekkel jár (lásd a Pptk. 238. cikkelyének 2. pontját!). Amennyiben a bíróság helyt ad a keresetnek, a fiatalkorút gondnokság alá helyezi, s számára a gyámhatóság javaslata alapján gondnokot jelöl ki. A cselekvőképesség korlátozásának megszüntetését a szülők (örökbefogadók), maga a fiatalkorú és a gyámhatóság is kezdeményezheti. Az eljárási költségeket az ilyen ügyekben az állam viseli.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a 16. életévét betöltött fiatalkorúnak jogában áll kezdeményezni a bíróságon a teljes cselekvőképesség megadását (lásd a Ptk. 35. cikkelyének 2. pontját!). Amennyiben a bíróság helyt ad a keresetnek, a szülők elveszítik azt a jogukat, hogy bármilyen módon korlátozzák fiuk cselekvőképességét.

hk