Óvjuk meg Ungvárt a buldózeres „felújítóktól”!

2017. június 28., 18:05 , 859. szám

Az egész világon elfogadott a történelmi hagyaték megőrzése, ám ez, sajnos, az utóbbi időben nem jellemző Ungvárra. A megyeközpont várhegyén, a Volosin utca 47. szám alatt örökre eltűnt a Fundanics-ház. Az elmúlt hét folyamán buldózerrel lerombolták a falakat. Az épület, amelyben Fundanics Cyrill, fűszer- és csemegekereskedő a XX. század 20-as éveiben élt, mostanáig a turisták egyik kedvenc célpontja volt a megyeközpont történelmi negyedében. A napokban „rekonstruálás” címszó alatt teljesen lerombolták.

 

Cyrill Fundanics 1904-ben született Ungváron, édesapja jogász volt az „Ungvár és Ung vármegye” 1940-es kiadása szerint. Károly unokája és Cyrill unokahúga, Szabó Mária (az Ungváron ismert Szabó Pál görög katolikus pap felesége) felidézte, hogy a család valóban tehetős volt, hatalmas szőlőbirtokai voltak a környéken és finom bort termeltek, árultak. Öt gyermekük született: Anasztázia, Mária, Gizella, Erzsébet és Cyrill. A fiú az ungvári gimnáziumban tanult, majd Budapesten folytatta tanulmányait. Egyes állítások szerint már 1925-ben kis boltot nyitott Ungváron, és 21 évesen sikeres kereskedő volt. A leszármazottak nem tudják pontosan, hol volt a bolt, de a nem kevésbé legendás Váralja kávézó tulajdonosa, Rusznák György megtalálta, amikor 1988-ban megvette az egyik szomszédos romos pincehelyiséget, ahol most a kávézója működik. A korosabb szomszédok elmesélték, hogy ott volt a kisbolt, ahol bort, sört, ásványvizet, friss kávét, teavajat, sajtokat árult. Mivel a környékbelieket szolgálta ki, nem volt szükség feliratra.

 

Az ungváriak felháborodásának nyomására az ügyészség vizsgálatot indított. A város történelmi öröksége iránt nem közömbös emberek vasárnap délben tiltakozási akciót szerveztek az egykori ház romjai mellett. Népes tömeg gyűlt össze, hogy nemet mondjon értékeink megsemmisítésére. Az idős emberektől a kisgyermekes családokon át a fiatalokig foglalkozástól és szociális háttértől függetlenül eljöttek az emberek. Rossz érzés volt, hogy aránytalanul kevés magyar szó hallatszott a tömegben.

A spontán rendezvényen többen is felszólaltak.

Példaként említették Lemberg város történelmi épületeinek felújítását, amely több éve a városi tanács és a németországi nemzetközi együttműködési szövetség (GIZ) közös projektjének keretén belül zajlik. Az eredmény nem váratott magára.

Sok hasonló, sőt nagyobb mértékű rombolást „lenyelt” a város, de ez a kis ház lett az utolsó csepp, az épület összekovácsolta a város aktivistáit.

– Virtuálisan maradjunk együtt és kényszerítsük a csinovnyikokat arra, hogy törvényes keretek közt járjanak el, – mondta egy másik tiltakozó, és reményét fejezte ki, hogy a jogvédő rendszer végre felfigyel ezekre a visszafordíthatatlan folyamatokra.

A párhuzamos utcában élő fiatal édesanya arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntetésnél fontosabb a megelőzés, és arra kért mindenkit, hogy szükség esetén legközelebb igyekezzenek megakadályozni a rombolást.

Egy másik tősgyökeres ungvári felidézte, milyen hangulatos kulturális központ volt a ház, ahol összegyűltek a helyiek, és meggyőződésének adott hangot, hogy a tulajdonos politikai hátszél nélkül nem merte volna mindezt megtenni.

Egy másik felháborodott szomszéd, aki évek óta nem kap engedélyt háza biztonsági tatarozására, kiemelte, hogy nem lehet Rembrandtot restaurálni úgy, hogy a régi festményt kidobjuk, és festünk helyette egy újat. Márpedig itt ez történik.

Rusznák György, aki szintén jelen volt az akción, lapunk munkatársának elmondta, nagyon sajnálja, ami történt:

– Én abban is benne lettem volna, hogy az az épület kávézóként megmaradjon akár konkurenciának. Azzal, hogy lerombolták a régi házat, engem népszerűvé tettek, mert egyedül maradtam. Sajnos, ez van. Ha mindent szétrombolunk, akkor hová jutunk? Mindvégig bíztam, hátha meghagyják, de sejtettem, hogy nem így lesz, mert nem intelligens emberek. Azzal, hogy lerombolták a régi házat, sokkal olcsóbb lett az új. Annak volt egy sztorija, ami az én kávézómhoz is kapcsolódott, mert Fundanics első boltja itt volt. Sajnálom, hogy félbeszakadt a történet, de a barbárok azok barbárok! Ennyi! – mondta felháborodását nem titkolva a vállalkozó.

Az akció nem politikai megnyilvánulás volt, a gyűlés idején a tömeg akadályozta a közlekedést, de időről időre széthúzódva elengedték a gépkocsikat, kivéve amikor a városi tanács egyik képviselője próbált meg elhaladni arra.

A helyszínen aláírhatták a város történelmi örökségének védelméről szóló felhívást, melyet többek között Petro Porosenko államfőhöz, Volodimir Hrojszman kormányfőhöz, Jurij Lucenko főügyészhez, az illetékes miniszterekhez, Magyarország, Szlovákia és Csehország ukrajnai meghatalmazott és rendkívüli nagyköveteihez, az UNESCO, az ICOMOS vezérigazgatójához, valamint a DOCOMOMO elnökéhez intéztek.

Hétfőn a felháborodott ungváriak küldöttsége találkozott Bohdan Andrijivvel, Ungvár város polgármesterével, aki megígérte, hogy ha a tanács munkatársai vétkesek, azokat megbüntetik. A többi javaslatot és megjegyzést illetően elmondta, megvizsgálják a városközpont átépítésének moratóriumát és valamennyi épület leltárba vételének kérdését. A találkozón jelen volt Oleh Borsovszkij, a város főépítésze és Olekszandr Zotov, az állami építészeti-építési ellenőrzési osztály (DABK) vezetője is. A főépítész azzal védekezett, hogy csupán 8 hónapja dolgozik ebben a beosztásban és enyi idő kevés a kulturális örökség megőrzését ellenőrző szervet létrehozására. De az aktivisták felsorolták, mi mindenre érkezett (engedélyezte, jóváhagyta, nem fékezte meg) az elmúlt 2 hónapban: a Fundanics-ház teljes lerombolására, az 1931-ben Oelschläger-Őry Lajos által tervezett filmszínház belső terének teljes lerombolására, a Bercsényi-szálló-étterem homlokzatának részbeni lerombolására, a Korona étterem-szálloda történelmi arányainak megsértésére, (egyes részek sokkal magasabbak lesznek az eredetinél). Az sem mentség, hogy ezt a korábbi vezetés ideje alatt privatizálták, hiszen kontrollálnia kellett volna. Sőt, a tanácsnak jogában áll visszavonni a korábbi határozatokat. Az illetékesek ismételten megmagyarázták, hogy a várhegy történelmi negyedében található ház magántulajdonban van. A tulajdonos fordult a tanácshoz városépítési feltételekért és a ház rekonstrukció-korlátozásának feloldásáért. Rámutattak, hogy ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni a felújítást hozzáépítéssel indokló történelmi-városépítési okmányt, ami a megyei közigazgatás profil osztályának 2016. október 3-ai jegyzőkönyve szerint megtörtént. A jóváhagyást 2017.04.21-én megkapta a városi osztályon, de az tartalmazott néhány megjegyzést: az első szint változatlanul marad, a ráépítés lehet korszerűbb. A tulajdonos megrendelte a költségtervet, megkapta a szakvéleményt, és az okmányirodán (CNAP) keresztül benyújtotta a nyilatkozatot az építkezés kezdetéről. Ezt bejegyezték Ukrajna Állami Építészeti Felügyelőségén Kijevben. Hogy miért került lebontásra a földszint, a rendvédelmi szervek ellenőrzik.

Hétfőn az Ungvári Városi-Járási Bíróság eleget tett a helyi ügyészség által kezdeményezett nyomozás során benyújtott keresetnek, és tilalmat rendelt el a történelmi épületre: az építőnek tilos bármilyen módon használni vagy építkezési munkálatokat végezni az adott címen.

Rehó Viktória