Újabb felhő az ukrán–lengyel viszony égboltján

2017. július 6., 11:49 , 861. szám

Ukrajna Külügyminisztériuma bekérette Jan Pieklót, Lengyelország nagykövetét Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter egy közelmúltbeli kijelentése miatt – jelentette az Ukrajinszka Pravda az ukrán külügy sajtószolgálatának tájékoztatása alapján.

A közlés szerint Waszczykowski kijelentette, Lengyelország megvétózza Ukrajna „potenciális” belépését az Európai Unióba, amennyiben nem oldódnak meg a történelmi kérdések és a kisebbségi jogok kérdése.

A Külügyminisztériumban a lengyel nagykövetnek hangsúlyozták, hogy Ukrajna csalódottan fogadta a varsói külügyek irányítójának kijelentését.

„Az ukrán félnek meggyőződése, hogy közös erőfeszítésekkel – többek között a baráti Lengyelországgal együtt – a közös európai jövőt kell építenünk, s nem feltételeket szabni egymásnak. Ukrajna számára az európai választás nem csupán a külpolitikát jelenti, hanem napi véres harcot és fáradtságos kemény munkát” – mutattak rá a Külügyminisztériumban.

Felhívták a lengyel diplomata figyelmét Waszczykowskinak a kelet-ukrajnai helyzettel kapcsolatos, Kijev szerint inkorrekt kijelentéseire.

Mint jelezték, „éppen az ukrán nép fizet rendkívül nagy árat – legjobb képviselői közül több száznak az életével – a függetlenségért, a civilizációs választásért”, valamint azért, hogy ne hagyják eljutni Oroszország hadseregét Lengyelország és az EU többi tagországának területére – jelezték a tárcánál.

Az ukrán Külügyminisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a lengyel politikumnak visszafogottabban kellene viszonyulnia az érzékeny történelmi kérdésekhez, s felidézték azokat a korábbi felhívásokat, melyek szerint nem szabad átpolitizálni a közös történelmi múlt eseményeit, mivel azt „egy harmadik fél” Ukrajna és Lengyelország érdekeinek kárára használhatja fel.

„Az egyes történelmi események értékelése a történészek feladata, az ukrán–lengyel viszony kontextusában pedig a Történészek Fóruma és a Partnerségi Fórum foglalkozik ezekkel. A politikában minden viszonyításnak tartalma van, s tekintettel az országaink közötti kölcsönösen előnyös stratégiai partnerségre és bizalmi kapcsolatra, nem volt egészen taktikus a Görögországgal és Macedóniával való összevetés” – közölték a Külügyminisztériumban.

A tárca részéről ugyanakkor megerősítették, hogy készek a további egyenlő és konstruktív együttműködésre Lengyelországgal a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében.

Korábban Waszczykowski a wPolityce.pl kiadványnak nyilatkozva többek között ezeket mondta: „Az üzenetünk nagyon egyértelmű: Önök Banderával nem lépnek be Európába. Hangosan és csendben is erről beszélünk. Nem ismételjük meg az 1990-es évek hibáit, amikor adódtak bizonyos problémák a Németországhoz és Litvániához fűződő viszonyunkban. Gondolok itt a lengyel kisebbség státusára ezekben az országokban. Ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában határozottan fogjuk követelni Ukrajnától, hogy minden ügy rendeződjön még azelőtt, hogy Kijev Európa kapujában állna a tagságot kérve” – közölte a külügyminiszter.

Waszczykowski megjegyezte, hogy amennyiben a jelzett kérdések nem oldódnak meg, a Görögország és Macedónia közöttihez hasonló helyzet állhat elő. A lengyel külügyminiszter szavait idéző Jevropejszka Pravda emlékeztet, hogy mivel Görögország nem ért egyet Macedónia nevével, az utóbbi nem léphet be a NATO-ba, és nem kezdheti meg a tárgyalásokat az európai uniós tagságról.

A Jevropejszka Pravda felidézi, hogy Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó lengyel Jog és Igazságosság párt elnöke szintén jelezte, Sztepan Bandera nevének dicsőítése Ukrajnában akadályozhatja Kijev európai integrációs törekvéseit. Kaczynski úgy vélte, „megkérdőjelezheti” a lengyel–ukrán viszonyt az, ahogyan Ukrajnában a múltat, ezen belül az UPA szerepét értelmezik.

A pártelnök egy februári interjújában, melyet az mno.hu idéz, kijelentette: nem fogják tétlenül nézni, hogy Ukrajnában olyan emberek kultusza alakuljon ki, mint Sztepan Bandera, akik lengyeleket irtottak, s kegyetlenségben felülmúlták a németeket is.

A második világháború idején történt volinyi tragédia az elmúlt hónapokban árnyékot vetett a két ország kapcsolatára. A lengyel szenátus tavaly július 7-én, a szejm (képviselőház) július 22-én hozott határozatot, amelyben népirtásnak minősítette az UPA által 1943 nyarán elkövetett, lengyelországi történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó mészárlást. Ukrán kutatók viszont úgy vélik: a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Rámutatnak továbbá arra, hogy a tragikus eseményeknek számos vétlen ukrán is áldozatul esett.

Közben egyezség született arról, hogy a két ország történészei közösen fogják megvizsgálni a volinyi mészárlás körülményeit, ám arról egyelőre nem érkezett hír, hogy milyen eredményre jutottak a szakemberek.

(pravda.com.ua/eurointegration.com.ua/mno.hu/ntk)