Képviselők a rácson innen, a mentelmi jogon túl

Az ukrán belpolitika végtelenített szappanoperájának legszórakoztatóbb története idén nyáron a korrupcióval és adóelkerüléssel gyanúsított parlamenti képviselők egy csoportjának felelősségre vonása körül bonyolódott. Egyesek szerint a kormányzat ezzel is jelezni kívánja, hogy harcol a korrupció ellen, a közélet megtisztításáért. Mások a választóknak és a külföldnek szánt színjátékot látnak abban, hogy a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte egy sor parlamenti képviselő mentelmi jogának visszavonását.

Jurij Lucenko legfőbb ügyész még június végén indítványozta a parlamentben hat honatya mentelmi jogának visszavonását. Ezzel az ország történetében először egyszerre hat képviselőt fenyegetett annak veszélye, hogy a hatóságok eljárás alá vonják őket.

A hat ügyészségi beadványt előbb a parlament ügyrendi bizottsága tárgyalta.

„Elegendő bizonyítékunk gyűlt össze, hogy meggyőzzük az elfogulatlan képviselőket a mentelmi jog megvonásának és a bírósági szakasz előtti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről” – jelentette ki a meghallgatások előtt még magabiztosan Lucenko, a hangos és helyenként személyeskedéstől sem mentes bizottsági viták azonban ugyancsak megviselték az idegrendszerét. Kiderült, hogy a képviselők enyhén szólva sincsenek elragadtatva az ügyészség ellenük indított hadjáratától.

Magát Lucenkót leszámítva valószínűleg senkit nem ért váratlanul az országban, hogy a bizottság a hatból mindössze két esetben támogatta a képviselői mentelmi jog visszavonását, míg a többi beadványt azzal az észrevétellel továbbította a parlament elnökének, hogy azok nem kellően megalapozottak. Miután Ukrajnában a bizottságok állásfoglalása gyakorlatilag semmire nem kötelezi a parlamentet, így mindenki arra várt, miként döntenek majd a képviselők a nyári szünet előtti utolsó plenáris üléshéten.

Andrij Parubij, a Legfelső Tanács elnöke az ellenzéki pártok noszogatására úgy határozott, hogy öt ügy parlamenti tárgyalását már múlt kedden délután napirendre tűzi. A mentelmi jog visszavonására, a képviselők elleni büntetőjogi eljárás megindítására, az előállításukra és előzetes letartóztatásba helyezésükre vonatkozó ügyészségi indítványokat maga Jurij Lucenko legfőbb ügyész ismertette az ülésteremben.

Megtudhattuk, hogy Jevhen Dejdejt, a kisebbik kormánypárt, a Narodnij Front képviselőjét a Legfőbb Ügyészség (GPU) törvénytelen meggazdagodással gyanúsítja, a honatyákat azonban nem győzték meg Lucenko érvei, és nem vonták vissza a képviselő mentelmi jogát. A parlamenti jegyzőkönyv szerint a minimálisan szükséges 226 voks helyett csupán 192 „igen” szavazatot kapott az indítvány a 450 fős törvényhozásban.

Oleszj Dovhijnak, az igazán fontos kérdésekben rendszerint a kormánypártokkal szavazó Volja Narodu képviselőcsoport tagjának esetében ugyanakkor 251 honatya voksolt a mentelmi jog visszavonására. A független Dovhijt azért igyekszik felelősségre vonni az ügyészség, mert a gyanú szerint még 2008–2009-ben, a Kijevi Városi Tanács tisztségviselőjeként máig tisztázatlan földkiutalási ügybe keveredett. A honatya a szavazás előtt tagadta az ellene felhozott vádakat, s egyben arra kérte képviselőtársait, szavazzák meg mentelmi jogának visszavonását, hogy tisztázhassa magát.

Andrij Lozovijt, aki Oleh Ljasko formálisan ellenzéki Radikális Pártjának képviselője a parlamentben, adóelkerüléssel gyanúsítják. Az ügyrendi bizottság az ő esetében sem tartotta megalapozottnak az ügyészségi beadványt, amivel nyilvánvalóan a képviselők is egyetértettek, hiszen csupán 177-en szavaztak mentelmi jogának visszavonására a teremben.

Megvonta viszont a parlament Makszim Poljakovnak, a Narodnij Front képviselőjének mentelmi jogát. A képviselőt korrupcióval és hivatali helyzettel való visszaéléssel gyanúsítják.

Utolsóként szavazott a Legfelső Tanács a Boriszlav Rozenblat elleni beadványról. A nagyobbik kormánypárt, a Petro Porosenko Blokkja (BPP) képviselőjének azt róják fel, hogy Makszim Poljakovval együtt kenőpénzt követeltek egy külföldi cégtől a borostyán ukrajnai kitermelésének engedélyeztetése fejében. Előzőleg Rozenblat mentelmi jogának felfüggesztését az ügyrendi bizottság is támogatta, majd ezt követően a BPP parlamenti frakciója kizárta őt a soraiból. Rozenblat mentelmi jogának visszavonására 296-an szavaztak, ami arra vall, hogy a képviselők szerint is megalapozott lehet az ügyészség gyanúja. A honatyák ugyanakkor nem járultak hozzá képviselőtársuk előállításához és előzetes letartóztatásba helyezéséhez.

Két nappal később, csütörtökön tárgyalt a parlament Mihajlo Dobkinnak, a Opozicijnij Blok párt képviselőjének mentelmi jogáról. Az ellenzéki honatyáról azt feltételezik a hatóságok, hogy több száz hektárnyi harkivi föld törvénytelen elidegenítéséhez lehet köze. Mentelmi jogának visszavonását 288 honatya szavazta meg, akik emellett képviselőtársuk előzetes letartóztatásba helyezéséhez is hozzájárultak. A hatóságok mégsem vették őrizetbe már a parlamenti folyosón Dobkint, ahogyan arra a teátrális jelenetek kedvelői számítottak. Szombaton a kijevi pecserszkij kerületi bíróság rendelte el a honatya előzetes letartóztatásba helyezését, 50 millió hrivnya óvadékot állapítva meg a számára.

A legfőbb ügyész elégedetlen volt a parlament határozataival. Még a kedd esti szavazás után kijelentette, hogy szeptemberben ismét a törvényhozás elé terjeszti azokat a beadványokat, amelyeket ezúttal nem támogattak a képviselők. „Senki nem kerüli el a felelősségre vonást” – tette hozzá eltökélten.

Lelkesedése azonban aligha hatja meg a nagyközönséget, amely tisztában van vele, hogy Ukrajnában még a mentelmi jog visszavonása sem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyanúsítottak rács mögé kerülnek. Amennyiben az érintett képviselők úgy érzik majd, hogy ég a lábuk alatt a talaj, még kényelmesen – és főként akadálytalanul – külföldre menekülhetnek, amint azt az elmúlt években több politikus kollégájuk is megtette már.

A korrupt és jövedelmeiket eltitkoló képviselők elleni keresztes hadjárat komolysága egyéb szempontból is megkérdőjeleződik manapság. Sokak szerint alig két évvel a következő elnök- és parlamenti választások előtt nemkívánatos üzenet lenne a kormánypártok amúgy is fogyatkozó parlamenti frakciói számára, ha társaikat most kiszolgáltatnák az ügyészségnek, ezért nem is igen hisznek abban, hogy a hatóságok végigviszik az eljárást, és letöltendő börtönbüntetésre ítélik a meggyanúsított politikusokat.

hk