Lezárult a parlament 6. ülésszaka
Mozgalmasnak bizonyult az elmúlt hét parlamenti képviselőink számára. A kívülállónak minduntalan az lehetett a benyomása, hogy a honatyák egyetlen hét alatt igyekeznek elvégezni mindazt, amit az előző fél évben elmulasztottak. A látszat persze ezúttal is csalt.
Kedden még úgy tűnt, hogy ez a hét sem hoz áttörést a parlamenti munka megszokott alacsony hatékonyságát illetően, hiszen a képviselők az egész délutánt mentelmi ügyek tárgyalásával töltötték, a törvényszegéssel gyanúsított kollégáik elleni ügyészségi beadványokról kellett határozniuk (összefoglalónkat lásd alább). Aztán csütörtökön mégiscsak történt valami, amennyiben a Rada elfogadta második olvasatban az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. A 450 fős törvényhozásban 282 honatya szavazott igennel a tervezetre. A törvény célja átültetni a gyakorlatba az Alkotmánynak az igazságszolgáltatást érintő múlt évi módosításait, illetve rendelkezik a jogszabály az Alkotmánybíróság új szervezeti felépítéséről és működési rendjéről is.
A jövőben a testület feladatai közé tartozik egyebek mellett a törvények és egyéb törvényerejű dokumentumok, az elnöki és kormányrendeletek alkotmányosságának vizsgálata; az Alkotmány „hivatalos” értelmezése; a nemzetközi szerződések és a népszavazásra bocsátandó kérdések alkotmányosságának elbírálása. Az Alkotmánybíróságnak három hónap áll a rendelkezésére az új ügyrend és szervezeti struktúra bevezetésére.
A jogszabály elfogadását harsány vita és dulakodás kísérte, az ellenzék, mindenekelőtt a Batykivscsina és Oleh Ljasko Radikális Pártja élesen bírálták a kormánypártok által előterjesztett törvénytervezetet. Oleh Ljasko például azt rótta fel Petro Porosenko elnöknek, hogy így igyekszik növelni az Alkotmánybíróságra gyakorolt befolyását.
Beesteledett, mire a Legfelső Tanács ismét szavazásra szánta el magát, s elfogadta első olvasatban a nyugdíjreformot alkotó törvénycsomaghoz tartozó 6614. számú jogszabálytervezetet. Az ülésteremben 282 honatya szavazott igennel a dokumentumra (írásunkat lásd itt).
Ám ezzel vége is lett a hétnek, Andrij Parubij múlt pénteken délben berekesztette a Legfelső Tanács hatodik ülésszakát. Felidézte ez alkalomból, hogy az ülésszak ideje alatt 65 plenáris ülésre került sor, 125 törvényt fogadtak el második olvasatban, 38 jogszabályt szavaztak meg első olvasatban, valamint 186 határozatot és egyéb normatív dokumentumot is jóváhagytak.
A kívülálló megfigyelőnek mindazonáltal joggal támadhat hiányérzete, ha visszagondol a Rada előző félévi munkájára. Elég, ha eszünkbe jut, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás értelmében mostanára már második olvasatban is el kellett volna fogadnia a törvényhozásnak a nyugdíjreformot, valahol elakadt az egészségügyi reform, a termőföld szabad értékesítését szabályozó törvény tervezetével pedig még el sem készült a kormány. Mi, kárpátaljai magyarok legfeljebb annak örülhetünk, hogy nem került napirendre második olvasatban a kisebbségek anyanyelvű oktatását korlátozó új oktatási törvény.
Nem véletlen, hogy Volodimir Hrojszman miniszterelnök a péntek délelőtti kormányórát lezáró beszédében inkább a jövővel foglalkozott.
„Ősszel arra fogjuk kérni önöket, kollégák, hogy három reform, az oktatási, az egészségügyi és a nyugdíjreform tárgyalásával kezdjék a munkát” – jelentette ki.
„Addigra ezek a törvények elő lesznek készítve a második olvasatban való tárgyaláshoz. Egyesek már elő is lettek készítve és a figyelmünket igénylik, hogy megváltoztassuk az országot” – tette hozzá Hrojszman.
Az Ukrán Választók Bizottsága (KVU) jogvédő szervezetnek a Facebook közösségi oldalon ismertetett jelentése a parlament első félévi tevékenységének egy másik kevésbé dicsőséges aspektusára is rávilágít: összeállították a hatodik ülésszak idején a parlamenti szavazásokat „szabotáló” képviselők Top 10-es listáját. A rangsorban az ellenzéki Opozicijnij Blok három honatyával képviselteti magát, közülük Jevhen Bakulin a 2081 szavazási lehetőségből egyszer sem voksolt, Vagyim Rabinovics kilenc szavazásban vett részt, Szerhij Ljovocskin pedig 12 esetben nyomta meg a szavazógombot. Denisz Dzenzerszkij, a kisebbik kormánypárt, a Narodnij Front képviselője hét ízben szavazott, a függetlenek közül Kosztyantin Zsevago 10 alkalommal foglalt állást, Dmitro Jaros 15, Jevhen Murajev 18, Eduard Matvijcsuk 33 szavazással került fel a ritkán szavazók listájára. Rajtuk kívül Vitalij Csepinoha, a nagyobbik kormánypárt, a Petro Porosenko Blokkja (BPP) képviselője az ülésszak alatt mindössze tizenháromszor szavazott, míg a Volja Narodu képviselőcsoportban politizáló Vjacseszlav Bohuszlajev tízszer. Emellett 0 szavazattal felkerülhettek volna a listára Szerhij Kljujev és Olekszandr Oniscsenko képviselők is, akik ugyan külföldre menekültek az igazságszolgáltatás elől, de mivel ügyükben máig nem született jogerős ítélet Ukrajnában, változatlanul parlamenti képviselőknek minősülnek.
A Legfelső Tanács következő ülésszaka szeptember 5-én veszi kezdetét.
(pravda.com.ua/zn.ua/unn.com.ua/ntk)
