Nem lesz könnyű a meghirdetett reformok útnak indítása

A Legfelső Tanács kedden megkezdődött hetedik ülésszakán a honatyáknak szabályszerű törvénytervezethegyeken kell átrágniuk magukat az elkövetkező mintegy öt hónapban, miközben nagy részük lélekben már a körülbelül másfél év múlva esedékes parlamenti választásokra készül.

Andrij Parubij, a Legfelső Tanács elnöke a parlament egyeztető bizottságának hétfői ülésén bejelentette, hogy a bizottságok 2 750 (!) törvénytervezet napirendre tűzését javasolják. Ebből következően már az ülésszak napirendjének elfogadása sem ígérkezett egyszerűnek. A házelnök figyelmeztette is a honatyákat, hogy amíg nincs napirend, a Rada csak első olvasatban már elfogadott jogszabályokról tárgyalhat.

A kormány is úgy érezhette, a parlament elvész a papírtengerben, mert Volodimir Hrojszman miniszterelnök a miniszteri kabinet augusztus 30-i ülésén bejelentette, hogy visszahívják a kevésbé fontos, vagy éppen nem aktuális törvénytervezeteket. Sőt, határoztak arról is, hogy Vadim Deniszenkót, a nagyobbik kormánypárt, a Petro Porosenko Blokkja (BPP) parlamenti frakciójának tagját a kormány törvényhozásbeli összekötőjévé nevezik ki. A Rada jogpolitikai és igazságszolgáltatási bizottságának tagjától azt remélik, hogy „segíteni fog a kormánynak kommunikálni a parlamenttel”, más szóval, elősegíti a kabinet számára fontos jogszabályok mielőbbi elfogadását.

A parlamenti pártok frakcióinak vezetőit ugyanakkor – ők szintén jelen voltak az egyeztető tanács ülésén – láthatóan kevéssé aggasztotta a törvényalkotási munka.

Artur Heraszimov, a BPP frakcióvezetője például arra használta az alkalmat, hogy felszólítsa a kormányt, mielőbb hozzon létre egy veteránügyi minisztériumot, „amelyben veteránoknak kell dolgozniuk, amelyet veteránnak kell irányítania”, s amely jelentősen növelné a veteránokról való gondoskodás minőségét. Heraszimov leszögezte, hogy a BPP frakciója támogatni fogja az oktatási és a nyugdíjreformot, ugyanakkor az egészségügyi reformon szerinte még dolgozni kell. Ha még egy kormánypártot is győzködni kell a kabinet által előterjesztett törvénytervezetről, gondolhatjuk, hogy mennyi dolga lesz Deniszenkónak összekötőként.

Oleh Berezjuk, a Szamopomics párt frakcióvezetője felidézte, hogy az ukránok 30 százaléka külföldön dolgozik, miközben faluhelyen jórészt csak az idősek maradtak, akik fiatalkorú unokáikat nevelik. Amíg az ország első emberei repülőgépen utazgatnak és átadnak egy-egy iskolát, az oktatási intézmények többségében, így faluhelyen sem finanszírozták a tatarozást, a téli tüzelő beszerzését – szúrt oda Berezjuk Petro Porosenko államfőnek. De a kormány is megkapta tőle a magáét, amiért elhúzódott az egészségügyi reform elfogadása, miközben a már végrehajtott reformok sem működnek, miután a Hrojszman-kabinet szerinte nem teljesíti pénzügyi vállalásait. Végül a nyugdíjreform lényegét így foglalta össze a szónok: „Ha segíteni akarsz az államnak, halj meg még a nyugdíj előtt.”

Julija Timosenko, az ellenzéki Batykivscsina frakcióvezetője új fejlesztési stratégia kidolgozására szólította fel az ország vezetőit. Idézte az ENSZ adatait, miszerint Ukrajna lakosságának közel 63%-a a reformok három éve alatt a szegénységi szint alatt találta magát, hogy az egy főre számított GDP 31,2%-kal csökkent, s végül, hogy a boldogság-index alapján Ukrajna a 10 sereghajtó ország között kullog.

Oleh Ljasko, a nevét viselő Radikális Párt frakcióvezetője javasolta a kormánynak, hogy fogadja el alapként pártja „válságellenes tervét”. Később így fogalmazott: „Minél kevesebbet fognak beszélni a politikusok, annál magasabb lesz a boldogság szintje Ukrajnában. Különösen, ami a feketeszájúakat illeti.” Arra nem tért ki a pártvezér, hogy kiket tekint „feketeszájúaknak”, de feltételezhető, hogy a Janukovics exelnököt támogató Régiók Pártja maradványain alapított Opozicijnij Blok mellett számos kormánypárti politikust is ebbe a kategóriába sorol.

Makszim Burbak, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője az oktatási reform elfogadását és az ország biztonságát nevezte meg a Narodnij Front prioritásaiként. Emellett állást foglalt az egészségügy átalakítása, a szociálisan hátrányos helyzetűek védelme, az energiahatékonyság ösztönzése mellett.

Vitalij Homutinnik, a Vidrodzsennya képviselőcsoport vezetője arról beszélt, hogy újra kellene gondolni a Donyec-medence reintegrációjáról szóló törvényt. A mezei olvasó számára a felvetés azért lehet némileg furcsa, mivel hivatalosan a törvény tervezete még el sem készült, így a nagyközönség azt sem tudhatja egészen pontosan, hogy mi az, amit újra kellene gondolni. Egyébként Homutinnik kollégáival együtt úgy véli, hogy a napirenden lévő reformok közül csupán a nyugdíj- és bírósági reform elfogadására van esély. Bár a Vidrodzsennya jellemzően a kormánypártokkal szavaz a parlamentben, a képviselőcsoport vezetője most azt mondta, szerinte a kormánynak vissza kellene vonni az egészségügyi reform tervezetét. Az oktatási reformról úgy vélekedett, hogy az csupán „technikai pozíciókat” tartalmaz, miután az egész rendszert érintő átalakításra nincs pénz. Utalt rá, hogy „szelektivitást” vél felfedezni az elektronikus vagyonbevallások ellenőrzésében, holott az ellenőrzések mechanizmusának szerinte átláthatónak kellene lennie.

A honatya ez utóbbi megjegyzésének hátterére másnap kaphattunk magyarázatot, amennyiben a képviselőcsoport keddi ülésén Homutinnik lemondott vezetői tisztségéről arra az időre, amíg véget nem ér a Legfőbb Ügyészség ellene indított vizsgálata, illetve az Állami Fiskális Szolgálat be nem fejezi vagyonbevallásának ellenőrzését. Indoklása szerint szerette volna elkerülni, hogy politikai nyomás nehezedjék a képviselőcsoportra. Társai mindjárt megválasztották a csoport új vezetőjét Viktor Bondarj személyében.

Végül Jaroszlav Moszkalenko bejelentette, hogy képviselőcsoportja, az utóbbi időben létszámában ugyancsak megfogyatkozott Volja Narodu nem szűnik meg, és szerdáig átadja a házelnöknek új tagjaik névsorát.

Mint látható, semmi sem utal arra, hogy a nyári szünet alatt bármi változott volna a Legfelső Tanácsban, ami a képviselői frakciók és csoportok közötti együttműködést, illetve a reformok iránti elkötelezettségüket illeti. Szakértők mindebből azt a következtetést vonják le, hogy a kormánykoalíciónak szinte emberfeletti munkát kell végeznie az elkövetkező néhány hónapban, ha valóban útjukra akarja indítani a meghirdetett reformokat.

(pravda.com.ua/unian.ua/zn.ua/ntk)