Nincs egyetértés az oktatási törvény kapcsán

Az új ukrán oktatási törvény kisebbségi jogokat szűkítő rendelkezéseiről tárgyalt Kijevben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Lilija Hrinevics oktatási miniszterrel és Pavlo Klimkin külügyminiszterrel október 19-én.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) a megbeszélésről kiadott közleménye szerint Balog Zoltán az ukrán fővárosban leszögezte, hogy a törvény 7. cikkelye a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvű oktatási jogait súlyosan korlátozó, jól működő iskolarendszerének megszűnésével fenyegető rendelkezés, amelyet a magyar érdekvédelmi szervezetekkel való érdemi egyeztetés nélkül, szakmai álláspontjukat figyelmen kívül hagyva fogadtak el.

A miniszter a tárgyaláson határozottan és következetesen hangsúlyozta: Magyarország kormánya csak olyan megoldást tart elfogadhatónak, amely a kárpátaljai magyarság érdekét szolgálja, és amelyet annak érdekvédelmi szervezetei elfogadnak. A magyar fél a magyar–ukrán alapszerződés talaján áll, amely biztosítja az ukrajnai kisebbségeknek az anyanyelven történő oktatás lehetőségét az oktatás minden szintjén – hangsúlyozták a tárcánál.

„Elutasítjuk a kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz szerzett jogainak csorbítását az oktatás bármely szintjén. Az ukrán oktatási törvénynek és a végrehajtási rendelkezéseket tartalmazó további törvényeknek a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyermekek nemzeti és kulturális önazonosságát tiszteletben kell tartaniuk a tannyelvválasztás szabadságával együtt” – fogalmaz az EMMI közleménye.

„Ugyanakkor elismerjük az ukrán nyelv mint államnyelv tanításának fontosságát, és annak javításában készek vagyunk közreműködni. A kérdés oktatási-módszertani vonatkozásairól készek vagyunk szakmai vitát folytatni. A jogi vonatkozásokról viszont kikértük az illetékes nemzetközi szervezetek véleményét, mert egyértelmű jogvesztéssel állunk szemben. Fontos eredménynek tartjuk az ukrán fél ígéretét arra, hogy amíg nincs megállapodás, addig az ukrán oktatási tárca nem alakítja át a magyar nemzetiségi oktatás szerkezetét, s megvárjuk a Velencei Bizottság állásfoglalását. A törvény végrehajtása tehát egyelőre felfüggesztésre kerül, és a magyar iskolákat érintő rendelkezéseket, a magyar nemzeti kisebbség vonatkozásában, csak a kárpátaljai magyarság illetékes szervezeteivel történő konzultációk és egyetértés esetén lehet véglegesíteni és megvalósítani. E párbeszédben a magyar kormány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is felajánlja konstruktív hozzájárulását” – áll a dokumentumban.

Eltérő hangnemben számolt be a megbeszélésről Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma. Közleményük értelmében „Ukrajna, az ukrajnai magyar közösség és Magyarország közösen fog megállapodni Az oktatásról törvény 7. cikkelyének végrehajtásáról, amit egyéb normatív dokumentumokban rögzítenek”.

„Az ukrán fél a megállapodásokban még egyszer aláhúzta, hogy a változásokat nem alkalmazzák, amíg nem dolgozzák ki a cikkely végrehajtására vonatkozó dokumentumokat, amint azt Az oktatásról törvény elő is írja” – olvasható egyebek mellett a közleményben.

„A törvény 7. cikkelye nagyon általános. A végrehajtás módja más normatív-jogi dokumentumokban lesz leírva. A végrehajtásnak figyelembe kell vennie a kisebbségek sajátosságait, többek között azokét, amelyek nem tartoznak a szláv nyelvekhez” – mondta el Lilija Hrinevics.

A közlemény kitér arra is, hogy Ukrajna és Magyarország közösen fog munkálkodni az ukrán nyelv oktatásának javításán a nemzeti kisebbségek iskoláiban.

Október 21-én ugyanakkor Németh Zsolt, a Magyar Ország­gyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke Budapesten tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: a Fidesz mindaddig nem támogatja az ukrán kormánypárt felvételét az Európai Néppártba, amíg az ukrán oktatási törvény módosításával nem válik lehetővé a kisebbségi nyelvű oktatás az óvodától az egyetemig. A kormánypárti politikus kijelentette, Magyarország továbbra is úgy gondolja, hogy módosítani kell az ukrán oktatási törvényt, mivel alacsonyabb szintű jogszabályokkal nem orvosolhatók annak hiányosságai.

Németh Zsolt ezzel az ukrán sajtó azon interpretációját cáfolta, amely elmondása alapján úgy értékelte a két ország miniszterei közti találkozókat, hogy Magyarország tudomásul vette az új oktatási törvényt és a végrehajtási rendeletekről kezdődtek meg az egyeztetések.

Sajnálatos, hogy a szakmai párbeszéd lehetősége helyett az ukrán fél politikai támadást indított Magyarország ellen – jelentette ki, hozzátéve, az ukrán oktatási törvény ide vonatkozó, hetedik cikkelye továbbra is az emberi és kisebbségi jogok súlyos korlátozásának minősül.

„Ukrajnát addig kell megállítani, amíg nem késő” – fogalmazott, aláhúzva: Ukrajna önveszélyes politikát folytat, az oktatási törvény mellett ugyanis a nyelv-, az állampolgársági és az egyházügyi törvények is „be vannak tárazva”, amelyek tovább súlyosbíthatják a „már most eléggé nyugtalanító helyzetet”.

Németh Zsolt örvendetesnek nevezte ugyanakkor, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egy hete határozatban kimondta, hogy az ukrán oktatási törvény súlyosan korlátozza a kisebbségi jogokat. A magyar kormány emellett abban is bízik, hogy az Európa Tanács szakértő szerve, a Velencei Bizottság is megerősíti ezt az álláspontot – tette hozzá.

A parlament külügyi bizottságának vezetője ezúttal is megerősítette, Magyarország továbbra is készen áll a szakmai párbeszédre, addig pedig minden két- és többoldalú diplomáciai csatornát felhasznál arra, hogy jobb belátásra bírja Ukrajnát.

(kormany.hu/fidesz.hu/MTI/mon.gov.ua/zzz)