Lévai Anikó segélycsomagokat adott át

100 millió forint értékű adomány a rászorulóknak

A magyarországi Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) 100 millió forinttal támogatta a kárpátaljai rászoruló családokat és egyedülálló idős embereket. A program kapcsán Lévai Anikó, Orbán Viktor magyar miniszterelnök felesége, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, valamint Szita Károly, az MJVSZ elnöke, Kaposvár polgármestere személyesen vitte el a csomagokat, illetve a téli tüzelőtámogatást Beregszászban egy kilencgyermekes családnak, valamint egy egyedül élő idős néninek a beregszászi járási Asztélyba. Lévai Anikót és Szita Károlyt elkísérte Kárpátaljára a segélyprogramot lebonyolító magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke, Lehel László, valamint a segélyszervezet munkatársai, közöttük Gerevich János, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet beregszászi központjának vezetője.

A magyarországi Megyei Jogú Városok Szövetségének 100 milliós adományából megvalósuló segélyprogram első szakaszában téli tüzelőt, élelmiszert, higiénés eszközöket, illetve egészségügyi segítséget kapnak a rászorulók.

A magyarországi vendégek elsőként egy kilencgyermekes beregszászi családhoz látogattak el, ahol az ajándékok átadása mellett Lévai Anikó – aki maga is ötgyermekes édesanya – hosszasan elbeszélgetett a szülőkkel, majd a padlószőnyegre leülve a gyerekekkel is. Az édesapa elmondta, hogy Oroszországban, a Jeges-tenger közelében, otthonától 6000 kilométerre dolgozik, hogy el tudja tartani a családot, de onnan nagyon ritkán tud csak hazajönni.

Szita Károly a 100 milliós támogatást felajánló Megyei Jogú Városok Szövetségének az elnöke elmondta: „Az édesapa azt mondja, hogy egy évben csak három hónapot tud maximum itthon lenni. Itt van egy kis ház, kilenc gyermek, el kell őket tartani. Képtelenség felfogni, hogy azt mondják az itt élő idős emberek, 15 ezer forint a nyugdíjuk, abból kellene tüzelőt venni, gyógyszert venni, abból kellene megvenni a reggelit. A magyar nagyvárosok az ukrán–orosz háború kitörését követően rögtön odaálltak az élre, azt mondtuk, hogy igenis segíteni kell. A magyar miniszterelnök is arra kért bennünket, hogy minden lehetőséget ragadjunk meg arra, hogy a segítséget oda tudjuk vinni, ahova kell. Eddig mi, Megyei Jogú Városok Szövetsége, több mint 200 millió forint támogatást gyűjtöttünk össze, és idén egy újabb programot indítottunk el, százmillió forintot a Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül juttatunk el a rászorulóknak. Azért kértük, hogy ők legyenek a gazdái ennek a pénznek, mert a segélycsomagok mellett óvodaépítéssel, különféle képzésekkel igzekeznek elősegíteni, hogy egyről a kettőre juthassanak a rászoruló kárpátaljai emberek.”

Gerevich János, a magyar Ökumenikus Segélyszervezet beregszászi központjának vezetője a mostani, 16 hónapon keresztül zajló program kapcsán elmondta: „A megyei jogú városok által finanszírozott programnak két nagy része van. Higiéniai és élelmiszercsomagokat osztunk rászoruló családok és egyedülálló nyugdíjasok számára, eddig 41 településen 675 család részesült ilyenben. Plusz 200 rászoruló kap 0,5 tonna bio­brikettet. Ez a program folytatódni fog, a következő osztás március végén, április elején fog megtörténni. A program második része a gyermekek fejlesztéséről szól. Jelenleg 55 halmozottan hátrányos helyzetű családból származó gyermek jár a fejlesztő foglalkozásainkra Beregszászban.”

Asztélyban Nagy Anna polgármester asszony várta Ilonka nénivel a segélyszervezet munkatársait. A polgármester asszony elmondta, hogy a néni egyedül él, nincs családja, ezért szorul rá a támogatásra. A néni beinvitálta a ház mögötti romos kis épületbe a magyar miniszterelnök feleségét és Kaposvár polgármesterét, akik erre maguk is kérték, hogy letehessék az általuk cipelt segélycsomagokat. A pici helyiségben füst volt, hisz elromlott a tűzhely, Ilonka néni elmondta, hogy az egyik fia még negyven éves korában meghalt, a másik fia pedig Gecsében él. Ilonka néninek 1400 hrivnya a nyugdíja, amiből nehezen éldegél. Azért költözött a ház mögötti kis romos épületbe, mert azt könnyebb felfűteni. A magyarországi vendégeknek megígérte, hogy a tűzhelyet megjavíttatja, mert ha füstölni fog, az nagyon veszélyes. Majd Lévai Anikó és munkatársai nekiláttak a brikett Ilonka nénihez történő behordásához, a magyar miniszterelnök felesége a bámészkodó újságírókat is megkérte, hogy segítsenek a munkában.

Lévai Anikó Asztélyban, Ilonka néni kapujában tudósítónknak elmondta: „A mostani programunk az volt, hogy körülbelül hatszáz családnak segítettünk élelmiszer- és tisztítószer-csomagokkal. Plusz 200 család tüzelőt is kapott, brikettet, és nemcsak Beregszászban, hanem összesen 41 kárpátaljai településre jutottak el az adományaink. A falvak vezetői már jelzik nekünk, hogy hol élnek a leginkább rászorulók, a segélyszervezetünkkel már 1998 óta vagyunk itt, irodánk is van Beregszászban, tehát nagyjából jól ismerik már a munkatársaink azokat a családokat, akik segítségre szorulnak, és ismerik a problémákat is. Én is rendszeresen járok Kárpátaljára, mint a segélyszervezet önkéntese, gyakorlatilag már a családokat is ismerem személy szerint. Az az ideológiánk, hogy megpróbálunk úgy segíteni, hogy a későbbiekben már az adott család ne legyen rászoruló. Igaz, vannak olyan emberek, mint itt, Asztélyban Ilonka néni, aki öreg, özvegyasszony, egyedül él, a gyereke és unokái messze laknak, ha egyáltalán van még hozzátartozója. A hozzá hasonló, idős embereknek mindig szükségük lesz a környezetük segítségére. Viszont az a kilencgyerekes család, ahol voltunk Beregszászban, ugyan nehéz életkörülmények között élnek, de hála Istennek egy szerető család, anyuka, apuka egészséges. Az apa több ezer kilométerre jár dolgozni, ahol hihetetlenül kemény fizikai munkát végez, és jól keres az itteni átlaghoz képest. De sajnos, ehhez el kell neki menni Oroszország északi területeire dolgozni. Viszont ebből szépen nevelik a gyerekeket, járatják iskolába, tisztaság volt, ami egy nagyon reményteljes jövőt jelent, mert kilenc egészséges gyereket nevelnek. Még pár évig nehéz lesz, amíg kitaníttatják őket, aztán már nem lesznek rászorultak” – mondta el Lévai Anikó.

Badó Zsolt