A „normandiai négyek” külügyminisztereinek találkozója Berlinben (Frissítve)

Tizenhat hónapnyi szünetet követően hétfőn Berlinben ismét találkoztak a Donyec-medencei konfliktus rendezésében közreműködő „normandiai négyek” – Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna – külügyminiszterei. A több mint négyórás tanácskozást követően a külügyi vezetők meglehetősen eltérően értékelték a megbeszélést.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter pozitívumnak nevezte, hogy több hónapos szünet után ismét találkoztak kollégáival. Jó hírként tálalta, hogy a találkozó „valódi vitát” hozott, lehetőség nyílt egy sor fontos kérdés megbeszélésére. Az ukrán külügyek irányítója szerint a felek először beszéltek ebben a körben az Oroszországban fogva tartott ukrán politikai foglyok szabadon bocsátásáról, illetve először vetették össze elképzeléseiket egy kelet-ukrajnai békefenntartó misszió telepítésének lehetőségéről.

Előzetesen senki nem számított arra, hogy a legfontosabb kérdéseket illetően – különös tekintettel a nemzetközi békefenntartók telepítésére – áttörés következzék el Berlinben, és ezen a téren nem is érte meglepetés sem a külügyminisztereket, sem a megfigyelőket. Klimkin jelezte, hogy további konzultációkat tart szükségesnek a felek között, ami a diplomácia nyelvén körülbelül annyit tesz, hogy aligha jutottak sokkal tovább az álláspontok ismertetésénél.

A vendéglátók részéről Heiko Maas német külügyminiszter a találkozó eredményeiről szólva mégis azt emelte ki sajtótájékoztatóján, hogy a feleknek egy sor kérdésben sikerült megállapodásra jutniuk, elsősorban ami a kelet-ukrajnai tűzszünet megteremtését illeti. A tárcavezető a fegyvernyugváshoz vezető lépések közül kiemelte a nehézfegyverzet és a haderő visszavonását, továbbá a harcok sújtotta térség aknamentesítését.

Maas fontosnak tartotta kiemelni, hogy az EBESZ speciális Ukrajnai Megfigyelő Missziója számára teljes hozzáférést kell biztosítani a konfliktus sújtotta térség egészéhez. A teendőkről szólva a fogolycsere fontossága mellett a háborús övezetben élő polgári lakosság szükségleteinek kielégítéséről sem feledkezett meg a német külügyér. Jelezte azt is, kollégáival megállapodtak arról, hogy a „normandiai négyek” szakértői szinten folytatják az egyeztetést az úgynevezett Steinmeier-formuláról, amelynek célja a Donyec-medence státusának rendezése volna a béketeremtés érdekében.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a békefenntartó misszió sikeréhez előbb meg kellene teremteni magát a békét.

„Készek vagyunk dolgozni egy lehetséges kelet-ukrajnai ENSZ-misszió paraméterein, amikor ezt lehetővé teszi a minszki megállapodások végrehajtása” – tette hozzá értésre adva, hogy Berlinhez hasonlóan Párizsban sem mondtak még le a Minszkben elért egyezség érvényre juttatásáról.

Franciaország és Németország kész támogatást nyújtani Ukrajnának az aknamentesítésben – jelezte egyebek mellett a francia külügyminiszter.

Némileg talán váratlanul Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is pozitívan értékelte és hasznosnak nevezte a találkozót. Szavai szerint ugyanakkor Oroszországnak kérdései vannak azzal kapcsolatban, miként viszonyul Kijev a minszki megállapodások végrehajtásához. Az orosz külügyminiszter egyben bírálta azt az ukrán és nyugati elképzelést, amely a kelet-ukrajnai békefenntartó missziót a Donyec-medence nem kijevi ellenőrzés alatt álló egész területére kiterjedő, amolyan katonai és politikai rendfenntartó küldetésnek képzeli el, mert az szerinte a minszki megállapodások végét jelentené.

Érdekes módon a megbeszélést értékelő külügyminiszteri nyilatkozatokban alig esett szó a pillanatnyi kelet-ukrajnai helyzetről, különös tekintettel arra, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban ismét nőtt a feszültség a térségben. A francia és a német külügyminiszter mondandójában ugyan felfedezhetők voltak utalások arra, hogy fokozottabban kellene védeni a polgári objektumokat a harcok térségében, illetve ismét meg fognak próbálkozni a harcoló alakulatok szétválasztásával a demarkációs vonal bizonyos szakaszain, ebből azonban nem rajzolódtak ki egy nagyobb szabású tűzszüneti terv körvonalai.

Eközben viszont nem feledkezhetünk meg arról, hogy sajtójelentések szerint a tavasz folyamán a két szemben álló fél ismét a demarkációs vonal közelébe telepítette nehézfegyvereit, valamint elit alakulatait, tehát minden feltétel adott ahhoz, hogy bármikor kirobbanjon egy nagyobb szabású fegyveres konfliktus.

Egyesek szerint a két haderőnek az elmúlt hetekben tapasztalt aktivitása, a viszonylag alacsony intenzitású, ám sűrűn előforduló összecsapások azzal magyarázhatók, hogy Kijevben tisztában vannak vele, az oroszországi labdarúgó-világbajnokság miatt Moszkva most aligha szánja rá magát komolyabb válaszlépésekre. Mások viszont éppen ellenkezőleg úgy gondolják, Oroszország készítheti elő ily módon a világbajnokság után indítandó offenzíváját.

Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi televíziós fóruma alatt egy, a szakadár „köztársaságok” oldalán harcoló orosz önkéntes kérdésére válaszolva értésre adta, hogy amennyiben Ukrajna támadást indít a megszállt területek ellen, Oroszország beavatkozik, ami szerinte súlyos következményekkel járna az ukrán államiságra nézvést. Talán mondanunk sem kell, hogy Kijevben kellő harciassággal utasították vissza az orosz elnök fenyegetését.

Ha a foci-vb békésen múlik is el, azt az óvatos elemzők sem zárják ki, hogy az ukrajnai választások közeledtével ismét kiéleződhet a harctéri helyzet Keleten. Egyfelől, mutatnak rá, az ukrán vezetésben akadhatnak forrófejűek, akik egy újabb háborútól sem riadnának vissza a választási győzelem érdekében, másfelől viszont nem tudható, hogy Vlagyimir Putyin meddig hajlandó elmenni a kijevi elit „leváltása” érdekében.

ntk