Üzleti partnerek és szakemberek találkoztak Jánosiban

Egészségtudomány, gyógyturizmus és orvostechnika

2019. január 30., 17:05 , 940. szám

Már több jelentős üzlet jött létre az elmúlt években magyarországi és kárpátaljai vállalkozások között a mezőgazdaság, a gépipar, az építő- vagy a faipar területén. Ezúttal a magyar tudástechnológia bemutatása, népszerűsítése mellett az egészségtudomány, a gyógyturizmus és az orvostechnikai eszközök területén szervezett üzleti konferenciát, valamint úgynevezett B2B találkozót a (CEED) Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft., valamint Magyarország Beregszászi Konzulátusa.

Jánosiban a Helikon Hotel adott otthont a konferenciának, amely közel száz regisztrált érdeklődőt vonzott, közöttük 13 magyarországi és több mint 80 kárpátaljai vállalkozás, egyéni vállalkozó, kórház, közület, rehabilitációs központ  és egyéb szervezet képviseltette magát.

A résztvevőket a kárpátaljai bemutatkozó látogatásán lévő Íjgyártó István, Magyarország új ukrajnai nagykövete köszöntötte elsőként, aki elmondta, hogy Magyarország Kormánya jelentős forrásokat összpontosít a turisztikai ágazat fejlesztésére, és ahogyan a gazdaságfejlesztési programok sem állnak meg a határoknál, komoly szándékuk, hogy az egyre inkább fejlődő turisztikai régiók bekapcsoljanak olyan szomszédos régiókat, amelyekben jelentős potenciál van. A nagykövet kijelentette: „Örömmel látjuk azt, hogy egyre inkább szélesedik és bővül az az együttműködés és tapasztalatcsere, a lehetőségek közös kihasználása, amely elsősorban nyilván a kelet-magyarországi régió és Kárpátalja között megindult.”

Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul elmondta: „Az egészségturizmus további bővítésében, fejlesztésében természetesen magának az egészségügyi ágazat fejlesztésének is nagyon nagy szerepe van, hiszen a kettő vállvetve halad egymás mellett. Igen nagy kihívás ez Magyarországon, és nem kell önöknek magyarázni, hogy mennyire az Kárpátalján. A wellness ágazat fejlesztésében nagyon komoly lehetőségek rejlenek, az első lépések már megtörténtek, a továbbiakat szeretnénk segíteni itt, a határ térség mindkét oldalán. Igen komoly együttműködésünk bontakozott ki a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanáccsal. A térség annyira gazdag turisztikai lehetőségekben, hogy nem túlzás potenciális turisztikai Svájcnak nevezni Kárpátalját, ennek a lehetőségeit szeretnénk önökkel együtt kihasználni” – hangsúlyozta a főkonzul.

Kárpátaljai részről Ljubov Kohucs, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Főosztályának helyettes vezetője, a Turisztikai Osztály vezetője elmondta, hogy a turizmus húzóágazata lehet megyénknek, és a megye vezetői szeretnének változtatásokat eszközölni ennek az ágazatnak a minél sikeresebb fejlődése érdekében. Már kidolgozásra került a turisztika és a gyógyüdültetés fejlesztését célzó stratégia, amelynek finanszírozása a Kárpátaljai Megyei Tanács költségvetéséből történik majd. A megyei tanács 2019-et a gyógyturizmus és a balneológia fejlesztése évének nyilvánította a szolgáltatások színvonalának növelése érdekében – hangsúlyozta Ljubov Kohucs, aki meghívta a konferencia résztvevőit a szeptember 19–20-án Ungváron megrendezendő nemzetközi turisztikai fórumra.

Köszöntötte a jelenlévőket még Sin József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, aki elmondta, hogy Beregszász környékén ötven termálvízforrás van, amelynek jelenleg csak a töredékét hasznosítják. Beregszász és a járás a turisztika, a szőlészet és a borászat mellett kötelezte el magát, nem támogatják a nehézipar vagy például a környezetszennyező muzsalyi aranybánya fejlesztését sem, mert Sin József szerint ez a kettő nem fér meg egymás mellett. Ráadásul nagyon rosszak a tapasztalatai ez utóbbival kapcsolatban. A járási tanács elnöke hangsúlyozta, hogy örömmel látja vidékünkön a gyógyturizmus és a balneológiai vállalkozások képviselőit, akiket a helyi hatalom minden eszközzel támogatni fog, hisz az ő sikerük mindannyiunk közös érdeke.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere csatlakozva Sin József szavaihoz kijelentette, hogy látva a humánerőforrás-krí­zist, le kell tennünk arról az elképzelésünkről, hogy a városba vonzzuk majd az olcsó munkaerő ígéretével az ipari befektetőket. Ma már napi 500 hrivnyáért sem lehet mindig találni megfelelően felkészült munkaerőt. Bár Beregszász továbbra is partner lesz minden befektetni szándékozó számára, de jelenleg úgy tűnik, hogy az oktatás és a turisztika jelenti Beregszász jövőjét. A polgármester elmondta, hogy jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Beregszász város legnagyobb adófizetője, amely 12 millió hrivnyával támogatta az elmúlt évben a város költségvetését. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a turisztikai ágazat fejlődése révén munkahelyek jöjjenek létre a városban, a költségvetés számára pedig bevételek. Mert az nem normális, hogy egy ekkora városnak egy főiskola legyen a legnagyobb adóbefizetője.

Skapinyecz Péter, az exportfejlesztést szolgáló CEED Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. cégvezetője elmondta, hogy a régióban Ukrajna a legnagyobb lélekszámú piac, de ha ezt vásárlóerővel súlyozzuk, akkor már közel sincs így. Ráadásul nálunk olyan speciális feltételrendszert kell biztosítaniuk az ide exportáló cégek részére, ami egyetlen Magyarországot körülvevő országra sem igaz. Ebben igyekeznek az ungvári és beregszászi irodákban dolgozó felkészült kollégáik segíteni a magyar vállalkozásoknak. Felhívta a helyiek figyelmét arra, hogy az Ukrajnába exportálni, különösen ide befektetni szándékozó cégek nem kis kockázatot vállalnak, hisz az itteni szabályozási rendszer nem igazán befektetőbarát, tekinthetjük akár a pénzügyi rendszert, akár a jogi és politikai környezetet. Ezek pedig olyan szempontok, amelyeket sokszor a jövedelmezőséget meghaladó módon vizsgálnak a vállalatok. Ugyanakkor ebben a térségben jelentős lehetőségek rejlenek, és a turisztikai befektetéseknek köszönhetően létrehozott értéket nem lehet majd elvinni innen.

A köszöntőbeszédeket követően Michael Wallace, a Magyar Turisztikai Ügynökség szakértője mutatta be interaktív előadás keretében, hogy Magyarországon milyen gazdag kínálat várja a gyógy- és egészségturizmus területén az oda érkezőket, a gyógyfürdőktől az orvosi beavatkozásokat kínáló vállalkozásokig. Dr. Fluck István, a Világ Hidroterápia Föderáció tiszteletbeli elnöke a gyógyvizekben rejlő lehetőségekről és felhasználásuk lehetőségeiről tartott előadást. Majd Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke, Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ igazgatója és Kutassy Gyöngyi, független könyvvizsgáló és adószakértő a kárpátaljai helyzetet ismertették előadásaikban.

A magyarországi cégek közül bemutatkozott a potenciális kárpátaljai partnereknek és importőröknek a turisztikai szolgáltatások területén a HUNGAROSPA Hajdúszoboszló, a nyíregyházi Sóstó-Gyógyfürdő Zrt., az AquaPlus Kútfúró, Építő és Termál-energetikai Kft. Nagy érdeklődésre tettek szert az orvostechnikai eszközöket és berendezéseket gyártó vállalatok képviselői, mint a Klimex Medical Kft., MOMERT Zrt., a Meditech Egészségügyi Szolgáltató, Műszerfejlesztő és Kerskedelmi Kft., a Rex-San Orvostechnikai Eszközöket Gyártó, Forgalmazó és Javító Kft., a Dermolex Kft. a Mobilis Hungary Kft., a Jákófa Ipari és Kereskedelmi Kft., valamint a több mint százéves múltra visszatekintő, orvostechnikai eszközöket gyártó budapesti MEDICOR Elektronika Zrt.

A rendezvényen ünnepélyesen írtak alá együttműködési szerződést a hajdúszoboszlói Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Zrt. és a Kapitan Fux utazási iroda képviselői, a cégek képviselői között zajló, úgynevezett B2B tárgyalási mátrixban pedig a nap végére 86 üzleti megbeszélésre került sor – remélhetőleg nem eredménytelenül. A konferenciát Kincs Gergely, CEED Közép-Európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. beregszászi irodájának vezetője moderálta.

Badó Zsolt