Orvosi rendelő épülne az egykori sírokon
Técsőn ismét mentésre szorul a régi temető
Április 10-én 30-35 helyi magyar gyűlt össze a ma már Técső központjában lévő régi temetőben. A helyi ukránok által magyar temetőnek nevezett sírkertbe csak 1958-ig temetkeztek, akkor bezárták, és a város határában jelöltek ki új temetőt. Elkeseredetten mesélik, hogy tízévente be akarja építeni valaki a régi temetőt, most egy kétszintes orvosi rendelőt álmodott a sírokra a városvezetés, az ellen tiltakoznak a helyi magyarok, akiket elszánt aktivisták, valamint a KMKSZ Técsői Alapszervezete hívott a tiltakozás helyszínére. Előző nap a polícia segítségével tudták csak leállítani az építkezés megkezdését.
Már a KMKSZ városi szervezetének közgyűlésén is heves indulatokat keltett a temető tervezett beépítésének ötlete. A temetőben gyülekezők elmondták, hogy a demonstrációjuk hírére Ivan Kovacs polgármester a hivatalába kérette Kékesi Sándort, a KMKSZ Técsői Alapszervezetének elnökét, akivel hosszabb ideje tárgyalnak. Több técsői magyar is egyetértett abban, hogy a mostani bajt a református egyház idézte elő, amely egy ravatalozót kezdett építeni a régi sírokra. Ha nekik lehet, miért ne építhetne oda a városvezetés is – mondták a láthatóan indulatos emberek.
A polgármester hivatali szobájában találtuk újságíró kollégáimmal a városvezető mellett Kékesi Sándort és a város polgármester-helyettesét, akik a temető ügyében tárgyaltak. Ivan Kovacs polgármester elmondta, hogy a temetőnek az a része, ahová építeni szeretnének, két éve a helyi református egyház tulajdonában van. Elmondta továbbá, hogy már több épület is épült korábban a régi temetőben, először a görögkatolikus egyház épített ott egy kis kápolnát, később egy nagy méretű szabadtéri színpadot, majd egy fémvázas tárolóépületet a padok raktározására. Most pedig a református gyülekezet privatizálta a temető egy részét, és épít ott egy nagy ravatalozót.
A polgármester hangsúlyozta, a rendelőintézet felépítéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése előtt egyeztettek a római katolikus és a református egyház helyi képviselőivel, akiktől megtudták, hogy a temetőnek a beépítésre kijelölt részén van kb. 32 ár nagyságú terület, ahová soha nem temettek. Ivan Kovacs kiemelte, hogy a hatályos törvények értelmében a református egyház sem privatizálhatott volna területet a régi temetőben, ha nem tudta volna okiratokkal bizonyítani, hogy ott nem voltak sírok. Kifejtette, annak ellenére, hogy az orvosi rendelőintézettel kapcsolatos tervdokumentáció és a szükséges engedélyek jelentős összegből már elkészültek, kész leállítani az építkezést, ha a magyar közösség térképekkel vagy valamiféle levéltári bizonyítékkal igazolni tudja, hogy a temetőnek a kérdéses területén is vannak sírok. A bizonyítékok beszerzésére két hetet adott a KMKSZ-nek, ha addig nem sikerül, beindul az építkezés. Hisz erre a célra 10 millió hrivnyát különítettek el a város költségvetésében, amit még az idén fel kell használniuk.
Ivan Kovacs elmondta még, hogy három évvel korábban keresték meg annak a „magyar projektnek” az ötletével, hogy szeretnének kialakítani egy emlékparkot a temető területén a két világháborúban elesett magyar katonák tiszteletére. Ezt a javaslatot támogatja a városvezetés – a sírok felett.
Közben megérkezett a polgármesteri hivatalba László Károly técsői református lelkész is.
Kékesi Sándor elmondta, hogy az idősebb técsőiek még jól emlékeznek rá, hogy a mostani építkezésre kijelölt terület helyén sűrű sorokban mindenhol sírok voltak. Például az ő nagyszülei és nagybátyja ott nyugszanak, ahová a ravatalozó épült. Elmondta továbbá, hogy a kérdést szabályozó 2003-ban elfogadott és 2008-ban módosított törvény értelmében temetőre építkezni tilos. Annak a területe kizárólag közösségi tulajdon lehet, senkinek nem áll jogában azt privatizálni. Erre a törvényre hivatkozva tudta megvédeni a temetőt 2008-ban is a KMKSZ, valamint a helyi lakosság.
A temetőben egyébként már nem látszanak a sírok, csak itt-ott van néhány síremlék vagy kőkereszt. Legfeljebb öt-hat gondozott sírt lehet találni, a többi síremlék magányosan árválkodik. Két idősebb férfi, Révész Bálint és Toperczel Károly mondta el, hogy a jelenlegi helyzet 2008-ban alakult ki, amikor a pravoszláv egyház Kovács polgármesterrel úgy döntött, hogy templomot épít a régi temető helyén. Buldózerekkel tarolták le a síremlékeket, és több mint nyolcvan teherautónyi kavicsot hordtak a temetőbe. Akkor csak azok hozzátartozóinak a sírja maradt meg, akik a buldózer elé álltak. Ilyen volt Toperczel Károly édesapja, néhai Toperczel Lajos is, aki napokon át egy kisszéken ült a temetőben és a testével akadályozta meg, hogy ledózerolják a szülei síremlékét. Akkor fényképet is közöltek róla a Kárpáti Igaz Szóban, meséli a fia és az unokája, Györgyös Sándor. A nyolcvan teherautónyi kavicsot elterítették a sírokon, azért nem látni ma csak elszórtan néhány síremléket. A régi, magyar temetővel együtt eltüntették Técső múltjának egy fontos darabkáját is. A temető közepén ma is van egy hely, ahol halomba dobálták a darabokra tört síremlékeket, kőkereszteket. Kaszó Sándor megmutatta dédszülei síremlékét, a kettétört kőobeliszket ő ásta ki a földből és állította vissza körülbelül oda, ahol eredetileg állt.
László Károly református lelkész 28 éve él Técsőn, senkivel nem szeretne vitába szállni abban a kérdésben, hogy hol vannak sírok a régi temetőben és hol nincsenek, nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a félkész állapotban lévő ravatalozó sírokra épült. Ugyanakkor kijelentette, hogy azt nem a református egyház építette, hanem a Técsői Református Líceum Jótékonysági Alapítványa. A líceum volt igazgatójának, Ambrus Pálnak a vezetésével, ráadásul magyarországi kormánytámogatásból. A lelkész szerint egyébként sem jó helyen épül a ravatalozó, hisz a régi temetőbe már hatvan éve nem lehet temetni, a jelenlegi temetőben kellett volna felépíteni, ott lenne ideális helyen. Bár szerinte az új temető is betelt már, újabbat kellene kijelölnie a városnak.
A lelkész elmondta, a temető kálváriája úgy kezdődött, hogy 1999-ben a református egyház beleegyezett abba, hogy az újjászerveződő görögkatolikus gyülekezet, a régi temetőnek abban a sarkában, ahol nem voltak sírok, 25 évre felépítsen egy kis, mobil kápolnát, amíg nem kapják vissza régi templomukat. A temető akkor is a város tulajdonában volt, de megkérdezték az egyházat is. Később a görögkatolikusok már önkényesen építettek egy szabadtéri színpadot is a kápolna mögött.
Az idősebb técsőiek szerint az 1958-ra betelt belvárosi temetőnek a görögkatolikusok által elfoglalt sarkában azért nem voltak sírok, mert oda temették egykor a kolerajárvány áldozatait, ezt tudták az öregek és arra a részre azért nem temetkezett senki. A belvárosi temetőben egyre terjeszkedő görögkatolikusokat látva döntöttek úgy 2008-ban a pravoszlávok, hogy ők pedig mindjárt a temető közepére építenek egy hatalmas, hagymakupolás templomot, amely végül fel is épült a város szélén. A lakossági felháborodás, Brenzovics László közbenjárása és Ukrajna vonatkozó törvényei meghátrálásra kényszerítették a pravoszláv egyházat. Viszont ámokfutásuk következményeként eltűnt a régi síremlékek döntő többsége.
Később a jelöletlen sírokat benőtte a gaz, Kaszó Antal helyi aktivista, a református egyház és a helyi KMKSZ-alapszervezet szervezésében sikerült kitakarítani, majd a magyarországi Vigyázók Had- és Kultúrtörténeti Egyesülettel három éve megállapodtak abban, hogy egy emlékparkot alakítanak ki a temető helyén, amelynek a megvalósítása már el is kezdődött. Azóta a református gyülekezet és a Vigyázók tartják rendben a temetőt – meséli László Károly.
A református lelkészt, a felháborodott és az egyházat is élesen bíráló embereket Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke próbálta megnyugtatni, hangsúlyozva, hogy igyekeznek olyan dokumentumokat beszerezni, amelyek vitát kizáró módon bizonyítják majd a polgármesternek, hogy egykori sírokra akarják építeni az új klinika épületét. Akkor pedig a hatályos törvények értelmében és a polgármester ígéretének megfelelően nem kezdhetik el az építkezést. Addig is kérik ügyük támogatását a KMKSZ és a református egyházmegye vezetőjétől.
Kékesi Sándor felszólította a lakosokat, hogy akik korábban hazavitték a temetőből őseik síremlékeit, szállítsák azt vissza és állítsák fel a sírok felett.
Badó Zsolt
