Hogyan is állunk a pártokkal?

A lapban sok szó esett már az egyéni jelöltekről. A becsületes magyar ember számára nem lehet kérdéses, hogy a KMKSZ–UMDSZ támogatásával indulókra kell leadnia  voksát. De hogyan is állunk a pártokkal?

A pártlistákról 225 képviselő kerül majd be a parlamentbe. (A másik 225 egyéni körzetekből.) Ezekért a helyekért 22 párt szállt harcba. De csak annak a pártnak a jelöltjei kerülhetnek be listáról, amelyik eléri az 5%-os küszöböt.

A június végi közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy jelenleg öt olyan párt van, amelyik meghaladhatja az 5%-os küszöböt. (Ezeket sárgával kiemeltük.) További hét népszerűsége 1–5% között mozog, illetve tíz párt nem éri el az 1%-ot sem. (Ezek százalékos mutatóját formálisan 0,2-nek vettük.)

A népszerűségi mutatókat átkonvertálhatjuk parlamenti helyekre is. (Az összes várható érvényes szavazat számát megszorozzuk a népszerűségi mutatóval, majd a több mint 5%-ot elérő pártokra leadott összes szavazatot elosztjuk 225-tel, amivel megkapjuk a választási kvótát. Ezzel a választási kvótával elosztva a bejutó pártok szavazatszámát megkapjuk az adott pártlistáról bejutó képviselők számát.) Ha a tavaszi elnökválasztás részvételi arányával számolunk (18 millió érvényes szavazat), akkor a táblázatban látható eredményeket kapjuk a pártlistás parlamenti helyekre. Látható, hogy a 17 be nem jutó pártra leadott (mintegy 3,5 millió) szavazat gyakorlatilag „elvész”, illetve a bejutó pártok mandátumainak számát növeli.

Érdekes megvizsgálni, hogy hány kárpátaljai illetőségű jelölt szerepel az egyes pártok listáin, s közülük hánynak van esélye bejutni. Egészében a 2760 listás jelölt közül 58 kárpátaljai illetőségűt találunk, ami jóval alacsonyabb a Kárpátaljára eső lakossági aránynál. Azonban ha megvizsgáljuk, hogy ezek a jelöltek a lista hányadik helyén állnak, és az adott párt összesen hány helyhez juthat, akkor azt látjuk, hogy csupán 2 kárpátaljai jelöltnek van esélye bekerülni, a Szluha narodu (A Nép Szolgája) párt listájáról. Egészében tehát Kárpátalja a listás helyeken a népességi számarányának csak a harmadrészével képviseltetheti majd magát. Mondanunk sem kell, hogy a bejutó jelöltek között nem találunk magyar nemzetiségűt.

Ami ennél sokkal fontosabb, s ami alapját kell, hogy képezze a pártok közötti választásunknak, az egyes pártok viszonyulása a számunkra fontos kérdésekhez. Sok fontos kérdés lehet, gazdasági, szociális, kül- és belpolitikai, s sorolhatnánk. Ezen vonatkozásokban azonban rengeteg populista, betartathatatlan ígérettel is találkozhatunk. Ezért számunkra fontosabb, hogy megnézzük, mit mondanak a pártok választási programjaikban a háború és béke, a NATO és az EU kérdéséről, a nyelvi kérdésről, a kisebbségi oktatásról, az önkormányzatiságról. Hiszen ezek azok a kérdések, amelyek létében érintik a kisebbségeket, így a kárpátaljai magyarokat is. (A táblázatban található 0 megjelölés azt jelenti, hogy a párt programja nem foglalkozik az adott kérdéssel, vagy oly módon, hogy abból a valódi célok nem állapíthatók meg.)

Azok a pártok, amelyek egyértelműen békét akarnak, s amelyek hajlandók felvállalni a kisebbségi nyelvhasználat és oktatás kérdéseit, nagyon kevesen vannak. Négy olyan pártot találhatunk, amelyek foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, azonban közülük esélye a bejutásra csak az Opozicijna platforma – Za zsittya (Ellenzéki Platform – Az Életért) pártnak van.

Természetesen sok fontos és jó elképzelést is találhatunk a pártok programjaiban, a józan ész azonban azt súgja, hogy mivel nekünk, kárpátaljai magyaroknak a puszta létünk a tét, ezért a kisebbségi mivoltunkat érintő kérdéseknek meghatározónak kell lenniük, amikor a pártok között választunk.

Gulácsy Géza