Magyar őstörténet a természettudományok tükrében

2019. szeptember 11., 13:02 , 972. szám

Szeptember 7-én, szombaton a III. hUNGary Fest hagyományőrző gasztro-kulturális fesztivál keretében ezzel a címmel tartott előadást Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológus kutatója, a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés főszervezője Ungváron.

Magyarország Ungvári Főkonzulátusának szervezésében az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Bercsényi Miklós Könyvtárában nyílott lehetőség arra, hogy az érdeklődők megismerkedhessenek a magyar őstörténettel – egy kicsit más szemszögből, mégpedig a természettudományok tükrében. Kórós Attila ungvári magyar konzul köszöntötte a megjelenteket és bemutatta az előadót, Bíró András Zsoltot, akinek a szakterülete a honfoglalás, a hun és az avar kor kutatása, az eurázsiai sztyeppövezet népeinek antropológiai és genetikai kutatása, valamint a nomád népek vándorlásának a történeti és humánbiológiai alapú modellezése.

Az előadáson az utóbbi évek antropológiai és genetikai kutatásainak vetületében mutatta be a magyarság őstörténetének bizonyos fejezeteit. Elhangzott, hogy az elmúlt évtized embertani kutatómunkája által létrehozott adatbázisok számos új, érdekes eredményt mutatnak. A kutató maga is több mint 8 expedíciót és adatgyűjtő utat szervezett a Kaukázus vidékére, Dél-Szibériába, valamint Közép-Ázsia számos régiójába; antropológiai, genetikai és adatgyűjtő expedíció tagja volt az említett területeken kívül a Volga–Urál övezetben, Anatóliában és a Balkán területén.

Az érdekes vetítettképes elő­adáson első kézből értesülhettünk a magyar őstörténet kutatásának néhány fontos eredményéről, az embertan és a genetika szemszögéből. Betekinthettünk a magyarság rendkívül érdekes őstörténetébe, valamint az utóbbi évtized modern természettudományos kutatásainak ide vonatkozó eredményeit és őstörténeti modelljeit is megismerhettük. Az előadó kutatómunkáját a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában végzi, de számos régészeti ismerettel és tereptapasztalattal rendelkezik. A sztyeppei lovasnomád népek temetőiből feltárt csontvázmaradványok embertani vizsgálata, mikroevolúciós hatások kutatása, valamint a migrációk genetikai és antropológiai alapú modellezése – mindezzel foglalkozik a tudós.

A Magyar–Turán Közhasznú Alapítvány kiemelten fontosnak tartja azt, hogy az elszakított magyar területeken a magyar történelemmel és őstörténeti kutatásokkal foglalkozó előadásokat, kiállításokat rendezzenek. Bíró András Zsolt járt már Erdélyben, Délvidéken, most pedig első ízben Kárpátaljára érkezett.

Az antropológus a saját, valamint a munkatársaival közösen végzett kutatásainak az eredményeiről is beszámolt. A hallgatók betekintést kaptak az elmúlt évtized őstörténeti kutatásai által kimutatott számos összefüggésbe. Többek között elhangzott az is, hogy a természettudományok gyors fejlődése, a leletanyagok mennyiségének bővülése, valamint új források adatainak a bevonása – ez mind-mind számtalan új eredménnyel gazdagította a magyar őstörténet kutatását. Ezenkívül újszerű, árnyaltabb őstörténeti modellek kidolgozását is lehetővé teszi.

Bíró András Zsolt a Magyar–Turán Közhasznú Alapítvány elnökeként számtalan tudományos előadása és egyetemi kutatóprogramja mellett a kazahsztáni hagyományőrző élet fellendítésében is tevékenyen részt vesz. 2007-ben Torgaj vidéken a madjar törzs vezetőivel közösen megrendezte az első Madjar–Magyar Törzsi Gyűlést. Azóta több hagyományőrző és íjászcsoportot hoztak létre Kazahsztánban. 2015 óta az antropológus kutató szervezésében magyar zenekarok is részt vesznek Közép-Ázsia legnagyobb zenei fesztiválján, a Sipirit of Tengri rendezvényen.

Rehó Viktória