Szép új médiavilág: bírság, börtön, cenzúra

A médiát szabályozni hivatott új törvénytervezettel állt elő nemrég a kormány. A cél nyilvánvaló: szájkosarat tenni a hatalommal nem szimpatizáló tömegtájékoztatási eszközökre.

„Hamisítás, manipuláció, információs háború... Régen ez az orosz médiával vívott háború volt, most a hazánkban dúló háború is. Annak ellenére, hogy többször találkoztunk médiánk képviselőivel, néhányan nem értik, mit csinálnak” – panaszolta el Volodimir Zelenszkij elnök 2019. november 7-i blogbejegyzésében, miután előzőleg többször is megsértődött a sajtóban őt ért bírálatok miatt.

Már másnap kiadta a Bankovaja A reformok végrehajtásával és az állam megerősítésével kapcsolatos halaszthatatlan intézkedésekről című rendeletet. Ebben az elnök utasította a miniszteri kabinetet, hogy dolgozzon ki törvénytervezetet a média ukrajnai tevékenységének szabályozására. Zelenszkij feltételül szabta, hogy a dokumentum rendelkezzék a hírszabványokról, az álhírek terjedését megakadályozni hivatott mechanizmusokról, a cáfolatuk módjáról.

Nem sokkal a december 31-én lejáró elnöki határidő után a Kulturális, Ifjúsági és Sportminisztérium nyilvánosságra hozta a kidolgozott törvényjavaslatot. A dokumentum súlyos büntetéseket javasol kiróni a médiára hamis hírek terjesztése miatt. Például a tömegtájékoztatási eszközökre 9,5 millió hrivnyáig terjedő bírság is kiszabható lenne téves információért, illetve azok, akik ezt a téves információt terjesztették, akár 7 évre börtönbe kerülhetnének.

A törvényjavaslat megjelenése éles kritikát és nagy felháborodást váltott ki az újságírók és a szakértők körében az ukrán médiában és az európai kollégák között egyaránt. Legutóbb Harlem Désir, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó képviselője is aggodalmának adott hangot a készülő szabályozás miatt.

„Érthető számomra a téves információk elleni küzdelem szükségessége, különös tekintettel az Ukrajnában és körülötte zajló jelenlegi konfliktusra. Azonban nem szabad ezt a médiaszabadság, az állam médiatartalomra gyakorolt befolyásának és az országon belüli újságírói tevékenység szerveződésének rovására tenni. Annál is inkább, mivel a jelenlegi ukrán jogszabályok már rendelkeznek a társadalmilag veszélyes információk ellensúlyozására szolgáló mechanizmusokról... A téves információk elleni küzdelem indokolt. Ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben kell tartani a véleménynyilvánítás szabadságát, amelyet Ukrajna Alkotmánya és az EBESZ-szel szemben vállalt kötelezettségei, valamint a nemzetközi kötelezettségei biztosítanak” – közölte Désir.

A törvényjavaslat szerzőit sokan azzal vádolják, hogy megpróbálnak nyomást gyakorolni az újságírókra, börtönnel szándékoznak megfélemlíteni őket. Különösen azért tartják magukat makacsul ezek a vélekedések, mivel továbbra sem ismert pontosan, miként tervezik ellenőrizni a hatóságok egy konkrét információ hitelességét.

Ugyanakkor a média szabályozásának egyes javasolt módszerei – például a „minőségi védjegy” odaítélése, vagy az egységes sajtóigazolvány bevezetése – leginkább a szovjet korszakbeli média „sterilizálásának” módszereire emlékeztetnek, amikor minden újságírónak kötelező volt „önként” belépni a szakszervezetekbe és „felső” jóváhagyás nélkül egyetlen újságcikk sem jelenhetett meg.

A kormányzat részéről tavaly többen is jelezték, nem tartanak igényt a médiára, miután a világháló révén a közvetítésük nélkül is kommunikálni tudnak a lakossággal.

„Ami a hatóságok kijelentéseit illeti, melyek szerint újságírók nélkül akarnak kommunikálni, ellentmondást látok – mutat rá Olekszij Musztafin médiaszakértő az Ukrajinszka Pravda összeállításában. – Egyrészt azt mondják, hogy nincs szükség a médiára, másrészt látjuk a megzabolázhatatlan vágyat a média feletti irányítás megszerzésére. Lehetetlen ezt másként értelmezni.”

A szakértő is kiemeli, nagyon homályos a téves információ fogalmának meghatározása a jogszabálytervezetben. Szerinte ez alapot jelentene megkövetelni a médiától, hogy ne terjesszen bizonyos információkat, illetve ahhoz, hogy ellenkező esetben szankciókat helyezzenek kilátásba velük szemben.

„Ez a törvényjavaslat kísérlet arra, hogy a hatalom számára kényelmes játékszabályokat alakítsanak ki, amelyek veszélyeztetik a médiát és az újságírást mint szakmát” – mutat rá Musztafin, hozzátéve: „Az öncenzúra esetleges felerősödése az újságírók körében az ilyen kezdeményezések legveszélyesebb következménye. Ha a média tudja, hogy szankciókra vagy börtönbüntetésre számíthat, igyekezni fog türtőztetni magát fő funkciója teljesítésében – a hatalom bírálatában. Ez különösen kritikus most, hogy az országban a teljes hatalom egy kézben összpontosul: a kormány és a parlament az Elnöki Hivatal alegységeivé lettek átalakítva. … A társadalom által megkövetelt mértékű, valóban szabad újságírás hiányában a rendelkezésre álló média – minden hiányossága ellenére – legalább valamilyen visszatartó erőt jelent. A szóban forgó törvényjavaslat oda vezethet, hogy ez a visszatartó erő is megszűnik. A rossz helyzet még rosszabbá válik.”

Ami a továbbiakat illeti, az elkövetkező napokban számíthatunk a törvénytervezet úgynevezett „társadalmi vitájára”, bár egyelőre nem tudni, kiket szándékozik bevonni a folyamatba a kormány. Ezt követően, a szükséges módosítások elvégzése után, várhatóan február végén tárgyalhatja a miniszteri kabinet a törvényjavaslatot, amely így márciusban kerülne a parlament elé. Tekintettel arra, hogy jelenleg a Nép Szolgája, a kormánypárt megbízható többséggel rendelkezik az ukrán törvényhozásban, a szakértők nem kétlik, hogy a törvényjavaslatot elfogadja majd a Legfelső Tanács.

 (zzz)