Népakarat-nyilvánítás megkötésekkel?

2020. március 11., 12:35 , 997. szám

Társadalmi vitára bocsátották Az országos népszavazásról szóló törvény tervezetét, melynek szövege elérhetővé vált a parlament hivatalos weboldalán – jelentette az UNIAN hírügynökség a Legfelső Tanács Hivatalának Információs Főosztálya nyomán.

A tájékoztatás szerint ez az első törvényjavaslat a demokrácia és a néphatalom közvetlen gyakorlása terén, amellyel a néphatalom gyakorlásával kapcsolatos törvények kidolgozására létrehozott munkacsoport tagjai álltak elő. Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnökének első helyettese korábban jelezte, hogy a dokumentumot a szakmai, parlamenti és társadalmi vita után szeretnék megküldeni véleményezésre nemzetközi szervezeteknek.

Miért van rá szükség?

A népszavazás intézményét elsősorban azért szükséges önálló törvényben szabályozni, mivel azt az Alkotmány a választások mellett a népakarat közvetlen kifejezésének egyik formájaként említi. Ráadásul az Alkotmánybíróság – még 2018-ban, tehát az előző parlament idején – alkotmányellenesnek mondta ki a 2012-ben, vagyis Viktor Janukovics elnöksége alatt elfogadott előző népszavazási törvényt. Vélhetően azonban a legnagyobb súllyal az a körülmény eshetett latba a törvényjavaslat kidolgozásánál, hogy a népszavazás intézményének újjáélesztése az országban Volodimir Zelenszkij egyik fontos választási ígérete volt.

A népszavazás tárgya

A 2012. évi törvény szerint népszavazás útján még az Alkotmány új változatát is jóvá lehetett volna hagyni, és nem csak a módosítását. Valójában bármilyen kérdésben kifejthette az akaratát a nép, kivéve azokat, amelyeket kifejezetten tilt az alaptörvény.

„Az Alkotmány népszavazással történő elfogadása nem írja elő az előzetes jogalkotó munkát több szakaszban, különböző olvasatokban. Az európai gyakorlat azt mutatja, hogy az embereknek joguk van véleményt mondani az alaptörvényről. De előbb az elkészült tervezetet meg kell vitatni, véglegesíteni kell, a parlamentben meg kell szavazni azt, és csak ezután bocsátható népszavazásra” – mutatott rá Julija Kiricsenko alkotmányjogász, a tervezetet kidolgozó munkacsoport társelnöke.

Az új törvényjavaslat az Alkotmány megváltoztatását csak az I. (Általános rendelkezések), a III. (Választások. Népszavazás) és a XIII. (Módosítások végrehajtása) fejezetek vonatkozásában teszi lehetővé. Ezekben a kérdésekben az ukrán elnök írhatna ki népszavazást.

Emellett országos jelentőségű kérdésekről véleménynyilvánító népszavazást is lehetne tartani. Ez népi kezdeményezésre volna megtartható, amihez legalább hárommillió állampolgár aláírására lenne szükség az ország különböző régióiból. Az aláírásgyűjtést az elnök rendeletével indítaná el.

A korábbi törvényhez hasonlóan olyan nemzetközi szerződés ratifikálásáról is tarthatnának népszavazást Ukrajnában, amely az ország területének megváltozásával jár. Az ilyen tárgyú plebiszcitumot a Legfelső Tanács írhatná ki.

Végül a negyedik típusú javasolt népszavazás az úgynevezett visszavonó-jogalkotási, amellyel bármely törvényi rendelkezés vagy akár teljes jogszabály is hatályon kívül helyezhető lenne. Ebben az esetben szintén lehetséges volna népi kezdeményezésre népszavazást tartani.

A tervek szerint egyszerre csupán három kérdést lehetne szavazásra bocsátani. A népszavazást akkor tekintenék érvényesnek, ha abban az állami nyilvántartásban szereplő összes szavazó legalább 50%-a részt venne.

A véleménynyilvánító kivételével valamennyi népszavazás eredménye kötelező érvényű lenne. Vagyis sikeres szavazás esetén a hatóságok döntésére már nem volna szükség. Igaz, egyes alkotmányjogászok rámutatnak, a jogszabálytervezet szövege jelenlegi formájában nem tenné kötelezően végrehajtandóvá a népszavazáson megerősített döntést a kormányzat számára, csupán a kérdés megvizsgálását írná elő.

Az országos népszavazáson elfogadott határozatokat csak ugyanolyan módon, azaz népszavazással lehetne megváltoztatni, legkorábban az elfogadásuktól számított három év elteltével. Egy további fontos újítás: nem lehetne népszavazást rendezni a rendes vagy előrehozott választásokkal egy időben.

A dokumentum részletesen szabályozná a népszavazás támogatói és ellenzői részéről folytatható kampány formáit és lebonyolítását, a pártok és civil szervezetek pénzalapjainak létrehozását, a pénzeszközök beérkezésének és felhasználásának ellenőrzését, ami a Korrupció-megelőzési Nemzeti Ügynökség feladata lenne.

Valószínűleg a divat előtti tisztelgésként (és a jövőre való tekintettel) a dokumentum kidolgozói az elektronikus szavazás lehetőségét is megemlítik, de csak az ezt lehetővé tevő rendszer bevezetését követően.

Lehetséges buktatók és csapdák

A tervezet szakmai értékelésére még várni kell, az első vélemények azonban máris napvilágot láttak. A strana.ua szerint például Olena Lukas jogász, volt igazságügyi miniszter rámutatott, hogy a szerzők mesterségesen korlátozták azoknak a kérdéseknek a körét, amelyekről népszavazást lehetne tartani. Ezek szerint nem lehetne szavazásra bocsátani olyan kérdéseket, „amelyek célja veszélyezteti az ukrán nemzetbiztonságot”.

„De e tág fogalomba szinte bármilyen népszavazási kérdés tilalma belefér, mivel A nemzetbiztonságról szóló törvénynek megfelelően az ukrán nemzetbiztonságot fenyegető veszélyek olyan jelenségek, trendek és tényezők, amelyek lehetetlenné teszik vagy bonyolítják, esetleg lehetetlenné tehetik vagy bonyolíthatják Ukrajna nemzeti érdekeinek érvényesítését és nemzeti értékeinek megőrzését. Érzik a fogalom meghatározásának mélységét és a lehetséges következtetések tágasságát?” – írta Lukas Facebook-oldalán.

Ezenkívül, véleménye szerint, a tervezet 21. cikkelyének rendelkezése, amely a népszavazási kérdések ellenőrzésével az Alkotmánybíróságot bízza meg, megakasztja a népszavazási folyamatot, a bíróság negatív állásfoglalása pedig lehetetlenné teszi a népakarat kinyilvánítását.

(zzz)