Még mindig nem írták ki a helyhatósági választásokat
Hétfőn rendkívüli ülést tartott a Legfelső Tanács. A napirendi pontok között szerepelt többek között a költségvetés módosítása, valamint a helyhatósági választások napjának kitűzése. Ezenkívül a képviselők szigorították az ittas vezetésért és gyorshajtásért kiróható büntetéseket.
A rendkívüli hétfői ülésnapra tulajdonképpen azért volt szükség, mert a parlament jelenleg éppen a szerencsejáték-törvény tervezetéhez benyújtott kb. 3000 módosító indítványt tekinti át, amit nem szakíthat félbe, hogy egyéb sürgős jogszabályokkal foglalkozzék. Ráadásul a mostani az utolsó üléshét, mielőtt a testület nyári vakációra széledne szét. A Nép Szolgája párt honatyái ugyan fogadkoznak, hogy szükség esetén rendkívüli ülések összehívásával a szünet alatt is biztosítják a fontos jogszabályok elfogadását, van azonban olyan feladat, például a helyhatósági választások kiírása, ami nem várhat tovább.
Az ülést nagy várakozás előzte meg, mire azonban kijevi idő szerint 14 órára összeült a törvényhozás, gyakorlatilag eldőlt, hogy a Rada mégsem írja ki a választásokat ezen a napon. Történt ugyanis, hogy aznap délelőttre összehívták a parlament illetékes államigazgatási, helyi önkormányzati, regionális fejlesztési és városépítési bizottságának ülését, amelyen a hírek szerint a helyhatósági választások megtartását elrendelő dokumentumtervezet „technikai” pontatlanságainak korrigálásáról lett volna szó. Mivel az ülés végül elmaradt, az államfő kérte a Legfelső Tanácsot, hogy vegye le a napirendről a kérdést.
A dokumentumot egyébként is számos bírálat érte. Kifogásolták például, hogy a választásokat még azelőtt írnák ki, hogy a parlament elfogadta volna a választási törvénynek a kormánypárt által kezdeményezett módosításait, illetve lezárult volna a közigazgatási reform, azaz a Legfelső Tanács szavazott volna a frissen megalakított kistérségekről, illetve az új járásokról, amelyeket tulajdonképpen még létre sem hoztak. Parlamenti források szerint ugyanakkor nem kizárt, hogy a helyhatósági választásokat még a héten, talán éppen lapunk megjelenésével egy időben, mégis kiírják – derült ki a 112 Ukrajina tévécsatorna műsorából.
Visszavontak aznap egy másik indítványt is, amely módosította volna a költségvetési törvénynek azt a rendelkezését, mely a karantén idejére 47,23 ezer hrivnyában, azaz a 2020. január 1-jén érvényes minimálbér tízszeresében állapította meg a felső bérhatárt a köztisztviselők, állami hivatalnokok és a költségvetési intézmények dolgozói számára. A módosító indítvány elfogadása lehetővé tette volna, hogy az említett hivatalnokoknak, elsősorban a bíráknak, ügyészeknek, a parlamenti képviselőknek és a parlament apparátusában dolgozóknak, valamint a nemzeti bank munkatársainak ismét korlátozás nélkül állapítsák meg a javadalmazását. (Lásd a tisztviselői fizetések alakulásáról keretes írásunkat!)
A képviselők a továbbiakban némi vita után elfogadták a helyhatósági választások finanszírozásáról szóló törvénytervezetet. Ezenkívül szavaztak első olvasatban arról a javaslatról, amely szabályozná az állami mezőgazdasági vállalatok, intézmények és szervezetek dolgozóinak földtulajdonrészhez (páj) jutását. Ezek szerint a mezőgazdasági vállalatok földjének privatizációjára a vállalat magánkézbe adása esetén kerülhetne sor, de a vállalat tulajdonosi jogát gyakorló felettes hatóság is hozhatna ilyen értelmű határozatot, illetve a vállalat felszámolása esetén is mód lenne a privatizációra.
A mezőgazdasági földterületek 40%-át oszthatnák fel a vállalat dolgozói, nyugdíjasai, valamint az adott település állami és önkormányzati fenntartású szociális intézményeiben dolgozók között. Az egy személynek juttatható földterület az adott járás átlagos földrészlegével megegyező méretű lenne, a szociális szféra dolgozóinak esetében pedig nem haladhatná meg a két hektárt. A földterület 20%-át a kelet-ukrajnai harcokban részt vett személyeknek adnák át egyéni gazdálkodás céljaira, egy fő legfeljebb kéthektárnyi területben részesülhetne. A föld legalább 40%-át földaukciók útján bocsátanák bérlők rendelkezésére – kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalattal együtt annak földjét is privatizálják. A mezőgazdasági vállalatok használatában lévő nem mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket felszámolásukkor a helyi kistérségeknek adnák át önkormányzati tulajdonba.
Miután véget ért a rendkívüli ülés, a képviselők mindjárt tartottak egy másodikat is. A téma ezúttal a közlekedésbiztonság javítása volt a szabálysértők felelősségre vonásának szigorítása által, elsősorban az ittas vezetés és a gyorshajtás tekintetében. A parlament elé került módosító indítvány egyebek mellett megteremtené a jogalapot a rendőrség számára, hogy a közlekedési szabálysértéseket videofelvételen rögzítse. A jogalkotó egyben eltörölné a büntetőpontok alkalmazására vonatkozó jelenlegi normákat. Nem emelnék tovább az ittas vezetésért kiróható bírság összegét, vagyis az adózatlan minimális jövedelem 1200-szorosa (20 400 hr) maradna a felső büntetéshatár. Ugyanakkor 10–15 nap elzárással is büntethetnék a szabálysértőket, egy éven belüli ismételt szabálysértés esetén pedig 3–10 évre bevonhatnák a jogosítványukat. A kiszabható bírság összegét arra az esetre, ha a járművezető több mint 50 km/h-val lépné túl a megengedett sebességet, az adózatlan minimális jövedelem harmincszorosáról (510 hr) a kétszázszorosára (3400 hr) emelnék.
A képviselők elfogadták ugyan első olvasatban a módosító indítványt, az ellenzék azonban számos kifogást fogalmazott meg. Olekszandra Usztyinova képviselő a Hang frakcióból például nehezményezte, hogy a rendőröknek ismét jogukban állna „ok és tanúk nélkül” megállítani a járműveket, illetve a „bokrok között rejtőzködve” lesni a gyorshajtókra.
Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes az ellenzéki felvetésekre reagálva rámutatott, hogy a jogosítvány nélküli járművezetésért kiszabható bírságot 510 hrivnyáról 10 200 hrivnyára emelnék, ezenkívül az ittasan halálos balesetet okozó járművezetőt a jelenlegi öt helyett legalább nyolc év letöltendő szabadságvesztésre ítélnék.
(zzz)
Akik a járvány alatt is jól keresnek
Miközben a koronavírus okozta válság alatt munkahelyüket vagy vállalkozásukat elvesztett ukránok tízezrei keresik a megélhetés új módjait, egyes hivatalnokok változatlanul – a törvényi korlátozás ellenére – ukrán viszonylatban kozmikus fizetéseket vihetnek haza. A hivatalnoki bérlistáknak a vesti.ua nézett utána.
Emlékezhetünk rá, még áprilisban úgy határozott a parlament, hogy a köztisztviselők, hivatalnokok és a költségvetési intézmények, szervezetek, vállalatok dolgozóinak bére a karantén idején nem haladhatja meg a 47,23 ezer hrivnyát. Ez a rendelkezés elvben mindenkire vonatkozik, aki az államtól kapja a bérét, többek között az alkotmánybíróság bíráira, az ügyészekre, a parlamenti képviselőkre, a nemzeti bank munkatársaira, a kormánytagokra stb. Az intézkedés áprilisban lépett hatályba, s addig kellene érvényben maradnia, amíg az országban meg nem szűnik a karantén.
A karantén ugyan még javában tart, hétfőn a képviselőknek kis híján mégis a rendelkezés módosításáról kellett szavazniuk. A törvénymódosító indítványt jegyző honatyák arra kérték kollégáikat, hogy a koronavírus okozta nehéz körülmények között dolgozó tisztviselők, hivatalnokok munkájának hatékonyságát fokozzák a bérezésük helyreállításával. Javasolták, hogy egy apró módosítással határozzák meg három hónapban a bérkorlátozó rendelkezés hatályát, így az július 13-án automatikusan érvényét veszítette volna. Csakhogy az indítvány nagy felháborodást váltott ki országszerte. Előterjesztői vélhetően ezért látták jobbnak az utolsó pillanatban levenni a kérdést a törvényhozás hétfői rendkívüli ülésének napirendjéről.
A módosító indítvány kapcsán azonban kiderült, hogy számos tisztviselő és hivatalnok eddig sem tartotta be a korlátozást, azaz egyesek változatlanul irdatlanul magas fizetést vihettek haza hónapról hónapra. A jelek szerint elsősorban a bírák voltak tekintettel a zsebükre. Így a vesti.ua szerint Valentina Danisevszka, a Legfelsőbb Bíróság elnöke júliusban 197 ezer hrivnya fizetést kapott az államtól. Oleh Tkacsuk, a bírói tanács elnöke, a Legfelsőbb Bíróság Nagytanácsának bírája 547 ezer hrivnyát vihetett haza. Olekszij Ocijan, a Legfelsőbb Bíróság bírája 448,3 ezer hrivnyát, kollégája, Szerhij Mohil 308 ezer hrivnyát keresett.
„Megfeledkeztek” a korlátozásról az alsóbb szintű bíróságoknál is. Ennek eredményeként Jelena Hrisztenko, a Kijev Megyei Gazdasági Bíróság bírája július 3-án 164,3 ezer hrivnya bért vehetett fel, Makszim Hluskov, a Kirovohrad Megyei Gazdasági Bíróságról pedig 167,1 ezret.
Nem remegett meg a keze a többi hivatal vezetőjének sem, amikor a bérlistát állították össze. Így például Jakov Szmolij, az Ukrán Nemzeti Bank időközben lemondott elnöke 558,4 ezer hrivnyás fizetést vehetett fel, Tetjana Kaszatkina, az NBU egyik főosztályvezetője pedig 311,1 ezer hrivnyát kapott kézhez. Jegyezzük meg, a jegybanknál bizonyos esetekben mégiscsak alkalmazták a bérkorlátozást, hiszen Mihajlo Vigyakin főosztályvezető-helyettes júniusban 47,23 ezer hrivnya fizetést vallott be, ami megfelel a maximálisan folyósítható összegnek, bár márciusban még 136,6 ezer hrivnyát keresett.
A Miniszteri Kabinet se tartotta magára nézvést kötelezőnek a bérkorlátot. Láthatjuk például, hogy Volodimir Bondarenko, a kabinet titkárságának államtitkára július 2-án 394 ezer hrivnyát vett fel, Marina Szemkiv, a titkárság szektorvezetője pedig július 10-én 143,1 ezer hrivnyát kapott.
A törvények betartása felett őrködni hivatott ügyészség is szemet hunyt a parlament rendelkezésének megsértése felett. Alla Timofejeva, a Főügyészi Hivatal konszolidált beszámolási osztályának szakértője 390,5 ezer hrivnya bérrel gazdagodott, miközben Jana Herman, a Harkiv Megyei Ügyészségen a rendőrség törvényességi felügyeletét ellátó főosztály helyettes vezetője 160 ezer hrivnyát kapott fizetés gyanánt.
Ugyanezt tapasztalhatjuk a Legfelső Tanácsban is. Például Viktorija Sefan, a parlamenti apparátus helyettes főosztályvezetője a törvényileg megállapított 47,23 ezer hrivnya maximális bér helyett 116,2 ezer hrivnyát kapott. Még Olha Pilipcsuknak, a kijevi Szolomenszki kerületi végrehajtói szolgálat helyettes vezetőjének fizetése is 124,2 ezer hrivnya volt. Oleh Snajder, a hírközlési és informatikai nemzeti bizottság főosztályvezetője június hónapért 112,6 ezer hrivnyát vihetett haza. Volodimir Ovcsinnikov állami légiforgalmi ellenőr július 10-én 121,7 ezer hrivnyát vett fel.
A felsorolást a végtelenségig lehetne folytatni. Talán egyszerűbb lenne felsorolni a kivételeket, akik betartották a törvény betűjét.
(hk)
