Milyen szőlőtermés várható az idén?

Szőlők, esők, betegségek…

Kárpátalján az utóbbi időkben szépen kezdett felfejlődni a szőlészet, a borászat, terjedni kezdtek, kezdenek a nemes­szőlő-fajták, köztük a történelmi és tájjellegűek is, emellett pedig lassan ismét előtérbe kerül a vidékünkre történelmileg jellemző száraz borok készítése. A szőlészet és a borászat fejlődését példázzák az évről évre megrendezett borfesztiválok, melyek turistacsalogató rendezvények is, sőt, beindult maga a borturizmus is, melynek során nemcsak a borfesztiválokat, hanem a különböző pincészeteket is felkeresik a turisták, ahol kitűnő, zamatos borokat kóstolhatnak és vásárolhatnak meg. Ám az idei év eddig nem nagyon kedvezett a szőlőtermesztésnek, s hogy a termesztők nyakába zúduló problémák mellett milyen szőlőtermés várható az idén, arról Varga István benei szőlésszel, borásszal beszélgettem el.

– Milyen hatással volt a szőlőkre az idei év és azon belül az idei nyár eddigi szeszélyes időjárása, a hűvös, esős június, illetve a nagyon változékony időjárást hozó július? 

– Az idei eddigi esős, szélsőséges időjárás növényvédelmi szempontból nehéz helyzetbe hozta a kárpátaljai szőlőtermesztőket. Egyrészt a sok eső kedvezett több, szőlőt károsító gombabetegségnek, például a feketerothadásnak, a peronoszpórának, másrészt a sok eső miatt a lágy talajon nehéz volt elvégezni magát a növényvédelmi munkát is, de aki kitartó volt, és megelőzőleg védekezett, meg tudta védeni a termés nagy részét.

– Milyen betegségek és milyen mértékben támadták meg a szőlőket?

– Az idei évben is a feketerothadás nevű gombabetegség okozta a legnagyobb károkat a szőlőben. Ez egy elégé új keletű betegség, először 1988-ban mutatták ki Svájcban, aztán elterjedt egész Európában. Nagyon súlyos károkat okoz a szőlőben, mivel közvetlenül a bogyókat támadja meg, rövid az inkubációs ideje, és az ellenálló fajtákat is károsítja, még a vidékünkön elterjedt magántermő Izabella fajtát is.

– A Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány milyen segítséget tudott nyújtani a szőlőtermesztőknek? 

– Elsősorban a falugazdászhálózatnak köszönhetően, ha a gazdák igénylik, tanácsokkal tudják ellátni őket, hogy milyen vegyszereket használjanak, hogy megelőző jellegű és minél hatékonyabb legyen a védekezés.

– Mennyire vannak elterjedve Kárpátalján a rezisztens szőlőfajták, melyek ezek a szőlőfajták, milyen betegségek ellen és milyen mértékben védik meg a szőlőket?

– Az új telepítéseknél a gazdák általában ellenálló fajtákat választanak, mind borszőlő, mind pedig a csemegeszőlők esetében. Ezeknek a fajtáknak általában jó a lisztharmattal és a peronoszpórával szembeni ellenállóságuk, amelyek eddig a szőlő legnagyobb károkat okozó ellenségei voltak. Borszőlők esetében a Néró, a Medina, a Golubok, a Bianca, a Pölöskei muskotály stb. jól vizsgázott az utóbbi években. A csemegeszőlők esetében pedig inkább az ukrán kifejlesztésű rezisztens fajták vannak terjedőben, mivel ezek bogyó- és fürtmérete is jóval nagyobb az új magyar csemegeszőlőkéinél, emellett kiváló rezisztenciájuk is van a gombás betegségekkel szemben. E fajták közé tartozik – hogy csak néhányat említsek, a teljesség igénye nélkül – az  Arkadija, a Vosztorg, a Lora, a Podarok Zaporizzsja, a Krimszkaja Zsemcsuzsina, a Riselje stb.

– A nem rezisztens szőlők megvédése érdekében mennyivel gyakrabban és mennyivel több növényvédő szert kellett/kell alkalmazniuk a szőlőter­mesztőknek?

– A régi ültetvényekben, ahol nem ellenálló fajták vannak telepítve, egy ilyen esős, nehéz évben sokkal nehezebb a növényvédelmi munkák hatékony elvégzése. Ez akár 3-4 permetezéssel is többet jelenthet, melyek költségei igen magasak, egy hektárra csak a növényvédő szer megvásárlása körülbelül 3-4 ezer hrivnyába kerül.

– És milyen mértékben kellett/kell permetezni a rezisztens fajtákat?

– Természetesen ezeket is permetezni kell, csak kevesebb alkalommal, az esetükben – az időjárástól függően – 4-7 permetezés is elegendő lehet.

– Mennyire jellemző, hogy az Egán Ede-program keretében szőlőtermesztők pályáznak gépek beszerzésére, mennyire vannak ellátva gépekkel, és milyen gépekkel (pl. nagyobb teljesítményű permetezőgépekkel, kapálógépekkel, kistraktorokkal) a szőlősgazdák?

– Pontos adataim nincsenek arra vonatkozóan, hogy hány szőlőtermesztő gazda pályázott gépekre, de az ismerőseim közül szinte minden szőlész-borász pályázott az Egan Ede-program keretein belül. Volt, aki új telepítést végzett, akadtak, akik a traktorjaikat cserélték modernebb, hatékonyabb gépekre, és voltat, akik a borászati munkához vásároltak új tartályt, prést, bogyózót. Ezek a gépek költséghatékonyabbá és gyorsabbá teszik a munkájukat.

– A tavalyi hideg, esős május után, a nyár és az ősz folyamán mennyire „tértek magukhoz” a szőlők, milyen lett a tavalyi szőlőtermés mennyiségileg, minőségileg? És milyen lett a borok mennyisége, valamint a minőségük? 

– A múlt évet tekintve sem volt túlságosan kedvező az időjárás, de aki kitartóan és helyesen végezte a munkáját, jó minőségű szőlőt szüretelhetett. A borok tekintetében a tavalyi évjárat jónak mondható, de a nyáron beköszöntött szárazság miatt oda kellett figyelni a fiatal borok kezelésére, mivel sok helyen alacsony savtartalmú szőlőket szedtek magas cukortartalom mellett, és mint tudjuk, a borok eltarthatóságát nemcsak a magas alkoholtartalom garantálja, hanem fontos a megfelelő szabadkénessav-szint, illetve a ph-tartalom megfelelő szinten tartása is.

– Az idén mekkora és milyen minőségű szőlőtermés, illetve bor várható? Egy melegebb, szárazabb augusztus, szeptember, október még jó szőlőterméshez, jó borokhoz vezethet?

– Azok a szőlészek, borászok, akiknek sikerült a növényvédelmet mostanáig helyesen és hatékonyan elvégezniük, kielégítő termésre számíthatnak. Mennyiségben nem lesz túl magas, mivel a késő tavaszi fagykár is sok helyütt okozott kiesést, de ha a most beköszöntött tartós száraz, meleg nyári időjárás marad, mint a tavalyi év őszén is, akkor magas lesz a cukortartalom, és jó évjáratú borokat kóstolhatunk jövőre a pincékben.

– A koronavírus-járvány miatti karantén miként befolyásolhatja idén a borturizmust?

– Sajnos, a járvány a szőlészeket, borászokat is negatívan érinti. Az itteni kis borászatok nagy része vagy a borturizmus keretein belül, vagy a vidékünkön rendezett bor- és gasztronómiai fesztiválokon értékesíti a borait. Ezek a rendezvények, sajnos, márciustól elmaradtak, nehéz helyzetbe hozva a borászokat. Augusztus elején tapasztalható volt némi javulás, mivel újra érkeznek vendégek Kárpátaljára, akik szívesen kóstolják és vásárolják vidékünk híresen finom borait. Remélhetőleg ez a kis enyhülés tartós marad, és a helyi gazdák át tudják majd vészelni ezt az igen nehéz 2020-as évet is…

Úgy legyen! – kívánhatjuk szőlészeinknek, borászainknak.

Lajos Mihály