Kelet-ukrajnai rendezés: Háború és béke

2020. szeptember 22., 20:57 , 1025. szám

Szeptember 12-én Berlinben találkoztak a kelet-ukrajnai rendezésen munkálkodó „normandiai négyek” – Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország – elnöki tanácsadói. Kijevben abban a reményben várták a találkozót, hogy a megnyitja az utat a „normandiai négyek” újabb csúcstalálkozója felé, ám csalódniuk kellett. Azóta a nehezen megszületett Donyec-medencei tűzszünet is veszélybe került. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az ukrán kormányzat zsákutcába lavírozta magát.

Nincs haladás

A berlini találkozó után nem sokkal Dmitrij Kozak, az orosz Elnöki Hivatal helyettes vezetője számolt be a fejleményekről. Közölte, hogy áttörés nem történt, a „normandiai négyek” esetleges csúcstalálkozója pedig szóba sem került. Kijelentette, Moszkva elégedetlen az ukrán kormányzat retorikájával, amely arra vall, hogy Kijev ki szeretne lépni a minszki megállapodásokból. A Kreml számára az volt az utolsó csepp a pohárban, mutatott rá, hogy a Legfelső Tanács a helyhatósági választásokról hozott határozatában kimondta: lehetetlen választásokat tartani a Donyec-medencének az ukrán kormány által nem ellen­őrzött területein azelőtt, hogy Ukrajna megszerezné a határ feletti ellenőrzést – ami ellentétes a minszki megállapodásokkal. Egyébként, fűzte hozzá Kozak, Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője azt ígérte, hogy kijavítják ezt a határozatot.

Jermak viszont, alighogy hazaért, máris tagadta, hogy bármiféle kötelezettséget vállaltak volna a parlament nevében a szóban forgó határozat módosítására. Szerinte ő csupán tájékoztatta tárgyalópartnereit, hogy létezik egy, a dokumentum módosítását javasló indítvány. Persze azt sem jelentette ki egyértelműen az Elnöki Hivatal irányítója, hogy nem fogják módosítani a minszki megállapodásokkal szembemenő dokumentumot. Vagyis Ukrajna visszatért a megszokott kétarcú politizáláshoz: a Nyugat előtt igyekeznek kompromisszumkésznek mutatkozni képviselői, miközben az itthoni nacionalisták és radikálisok előtt a sziklaszilárd hazafiakat alakítják.

A béke kényszere

Az elmúlt hónapokban Ukrajna a szó szoros értelmében rákényszerült a Donyec-medencei béke irányába ható lépésekre. Ennek legnyilvánvalóbb jele a szinte zavartalan tűzszünet megteremtése volt a nyáron, amelybe korábban Ukrajnának sehogyan sem akarózott belemenni, mivel Kijev szerint – be nem vallottan – a tartós fegyvernyugvás elfeledteti a világgal az orosz agressziót, és kétségessé teszi a Moszkvával szemben bevezetett nyugati szankciók folytatását. Elemzők úgy látják, az ok, amely az ukrán vezetést mégis nyitottabbá tette a kompromisszumok iránt, Volodimir Zelenszkij rohamosan csökkenő népszerűsége és a feltartóztathatatlanul közelgő helyhatósági választások. Az elnök tanácsadói bizonyára úgy gondolták, ha sikerülne áttörést elérni a kelet-ukrajnai béke megteremtésében, az megállítaná a szünet nélküli zuhanást, sőt újra népszerűvé tenné az államfőt országában, de legalábbis megmutatná a délkeleti országrész lakóinak, hogy ki a valóban békepárti politikus Ukrajnában.

Kravcsuk: Lehetetlen végrehajtani a minszki megállapodásokat

Kijev számára azonban egyre kényelmetlenebb kérdés, hogy mi legyen a minszki megállapodások politikai rendelkezéseivel, mindenekelőtt ami a Donyec-medence különleges státuszának az Alkotmányban való rögzítését, valamint a helyhatósági választások megrendezését illeti.

Erről a dilemmáról Leonyid Kravcsuk exelnök, a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésének előkészítésére Oroszország, Ukrajna és az EBESZ képviselőiből létrehozott háromoldalú kontaktcsoport (TKG) ukrán küldöttségvezetője egy minapi interjúban minden korábbinál nyíltabban beszélt.

A kialakult helyzetért a veterán politikus az előző ukrán vezetést tette felelőssé.

„Porosenko úrral az élen egyet írtak le [a minszki megállapodásokban], most pedig mást követelnek. Azok viszont, akik mindezt megszövegezték és aláírták, emlékeztetnek bennünket, hogy teljesíteni kell a nemzetközi megállapodásokat” – fogalmazott Kravcsuk.

Az exelnök beismerte, hogy jelen helyzet szerint lehetetlen végrehajtani a minszki megállapodásokat.

„Nehéz helyzetben vagyunk jelenleg: vannak a minszki megállapodások, de azok érthető okokból nem hajthatók végre. Már amikor aláírták azokat, világos volt, hogy nem lesznek végrehajtva. A nemzetközi megállapodások értelmében ugyanakkor az ilyen szerződések nem mondhatók fel az egyik fél által” – mutatott rá a politikus.

Kravcsuk a kiutat a zsákutcából a normandiai csúcstalálkozókban látja, ahol javaslatot lehetne tenni a minszki megállapodásoktól eltérő megoldásokra.

„Úgy gondolom, hogy megfelelő feltételek esetén és az ilyen találkozók alkalmával kell megoldani ezt a kérdést. Csak ilyen szinten – mást [más kiutat] nem látok” – jelentette ki az exelnök.

A háborúpárt közbelép

Csakhogy a következő normandiai csúcstalálkozóhoz az eddig vállalt kötelezettségek teljesítésén keresztül vezet az út Ukrajna számára, amibe nem fér bele a minszki megállapodások rendelkezéseinek megkérdőjelezése az ukrán parlament által. Ráadásul a konfliktus fenntartásának ukrajnai hívei a jelek szerint mindent elkövetnek, hogy Kijev egy lépést se tudjon haladni a béke irányába.

Történt, hogy a szakadárok megvádolták a kormányerőket, miszerint állásaik kiépítésén dolgoznak Szumi térségében, ami ellenkezik a júliusban tető alá hozott fegyvernyugvási megállapodás feltételeivel. Kijelentették, hogy amennyiben a hadsereg nem bontja vissza az erődítéseket, tüzérséggel semmisítik meg azokat. Ukrajna tagadta a vádat és felajánlotta a szeparatistáknak, hogy képviselőik az EBESZ megfigyelőinek jelenlétében tartsanak szemlét a térségben.

Ez egy igen bátor lépés volt Kijev részéről a tűzszünet megmentése érdekében. Ám a kormányzati bátorság azon nyomban elillant, amint a háborúpártiak, azaz a különféle nacionalista és radikális szervezetek, pártok értesülvén a történtekről országszerte tüntetésekbe kezdtek követelve, hogy Ukrajna ne tegyen engedményeket a szakadároknak. Végül az ukrán fél néhány órával a megbeszélt időpont előtt lemondta a szemlét. Válaszul a szakadárok ígéretükhöz híven lőni kezdték a kifogásolt állásokat, amiért viszont Ukrajna panaszt tett az EBESZ-nél…

Háború és béke között

Kijev meglehetősen átlátszó indoklása szerint azért nem lehetséges megtartani a szemlét, mert Moszkva túlzott követelésekkel állt elő a feltételeket illetően, megsértve ezzel a tűzszüneti megállapodásokat. Csak az ukrajnai orosz ajkú média egy része fűzte hozzá a hivatalos magyarázathoz, hogy a szemle lehetőségét a fegyverszüneti egyezmény is tartalmazza a felek között felmerülő nézeteltérések rendezése érdekében, amikor tehát Kijev megtagadta a szemlét, tulajdonképpen megszegte az egyezményt.

A strana.ua birtokába jutott a háromoldalú kontaktcsoport egyik közelmúltbeli ülésének jegyzőkönyve, amelyre a berlini tárgyalások és a szemle megtagadása után került sor. Ezek szerint a TKG tudomásul vette a szakadárok bejelentését, miszerint Ukrajna az állásai kiépítésével megszegte a tűzszünetet. Donyeck javasolta, hogy tartsanak egy másik szemlét a helyett, amelyik meghiúsult, ám Kijev ebbe nem egyezett bele. Ezzel Ukrajna tulajdonképpen kilépett a tűzszünet betartására irányuló megállapodásból. A kapcsolattartó csoportnak most nyilván újabb intézkedéscsomagot kell kidolgoznia és elfogadnia a fegyvernyugvás tartóssá tétele érdekében.

Lapzártánkkor a Donyec-medencében a korábbiaknál még mindig ritkábban szólnak a fegyverek, holott a tűzszünet betartását már nem segítik pótlólagos intézkedések. Úgy tűnik, egyelőre mind a két félnek érdeke fenntartani a viszonylagos békét. Kérdés, hogy meddig tart ki az elszántságuk.

(ntk)