A szülői végrendeletről

„Sok évvel ezelőtt megromlott a viszonyom édesanyámmal, régóta nem beszéltünk már egymással. Mégis megdöbbentem, amikor a halála után felkerestem a közjegyzőt, aki elmondta, hogy anyám végrendeletet írt, amelyben a házát csak a testvéremre hagyta. Valóban megtehette, hogy kisemmizi a saját fiát? Engem nem illet meg semmi a szülői hagyatékból? Mit tehetek, ha nem tudok beletörődni ebbe?”

– A jogszabályok értelmében a végrendelkező szabadon dönthet a tulajdonáról, így akár azt is megteheti, hogy a törvény szerinti örököseire nem hagy semmit. (Lásd a Polgári törvénykönyv 1235. cikkelyét!) Kivételt e szabály alól csak azok a személyek képeznek, akik a hagyatékból kötelező részre tarthatnak igényt. Vagyis az elhunyt kiskorú és fiatalkorú gyermekei, felnőtt, de munkaképtelen gyermekei, munkaképtelen özvegye és munkaképtelen szülei akkor is jogosultak egy meghatározott részre a hagyatékból, ha az örökhagyó nem említi őket a végrendeletében. Ez a hagyatékrész általában a fele annak, ami abban az esetben illetné meg őket, ha törvény szerinti öröklésre kerül sor, vagyis ha az édesanyja nem ír végrendeletet.

Előfordul, hogy az örökhagyó nem foglalja bele végrendeletébe minden tulajdonát. Ha így történt, erre fény fog derülni a hagyatéki eljárás során, amelynek az édesanyja halála után fél évvel le kell zárulnia. Az ilyen tulajdont a törvény szerinti öröklés szabályai alapján öröklik meg az arra jogosultak, tehát az elhunyt gyermekei, özvegye, szülei egyaránt részesedhetnek belőle. (Lásd a Ptk. 1236., illetve 1245. cikkelyét!)

Ha a törvény szerinti örökösök nem értenek egyet a végrendelettel, jogukban áll megtámadni azt a bíróságon. A bíró azonban csak a következő esetekben semmisíti meg a végakaratot – vagy annak egy részét:

a) ha a dokumentumot arra nem jogosult személy állította össze;

b) ha a formai, illetve a hitelesítésre vonatkozó követelmények megsértésével készült;

c) ha minden kétséget kizáróan bizonyítást nyer, hogy az örökhagyó nem szabad akaratából végrendelkezett, és a dokumentum nem tükrözi az akaratát. (Lásd a Ptk. 1257. cikkelyét!)

hk