„A támogatásaink a kárpátaljai emberek életét segítik, egyúttal Ukrajna érdekeit is szolgálják”

Interjú Barta Józseffel, a KMKSZ alelnökével

Politikai boszorkányüldözés folyik a KMKSZ ellen, szeparatizmussal vádolják az elnökét és jótékonysági alapítványait. Közben a Szövetség történelmi sikert ért el az októberi önkormányzati választásokon, a hatalom mégis megakadályozta, hogy a magyar frakció újra a koalíció része lehessen a Kárpátaljai Megyei Tanácsban. A kialakult helyzet részleteiről, illetve a korábbi megyei tanácsi munka eredményeiről kérdeztük Barta Józsefet, a KMKSZ alelnökét, megyei képviselőt a kárpátaljai magyarság számára a tavalyinál is nehezebbnek ígérkező 2021-es év első napjaiban.

– A tavaly októberi önkormányzati választásokon a KMKSZ történelmi sikert ért el. Hogyan értékelné a választások után kialakult helyzetet?

– A 2015-ös, akkor történelmi sikernek nevezett választási eredménynél is jobban szerepeltünk a tavaly október 25-én megrendezett önkormányzati választásokon. A KMKSZ megyei tanácsi listájára több mint 39 ezren szavaztak, ami az érvényes szavazatok 11,5%-a volt, szemben a 2015-ös 9,5 százalékkal. Ez az eredmény bennünket is meglepett, igaz, Kárpátalja lakosságának hivatalosan 12%-a vallotta magát a legutóbbi népszámláláskor magyarnak, de közösségünkből olyan sokan élnek és dolgoznak már külföldön, továbbá a járványhelyzet is rontotta az esélyeinket, ezért nemcsak minket, de minden kárpátaljai politikai szereplőt meglepett ez a valóban történelminek nevezhető siker. Annál is inkább, mert a választások előtt az ellenfeleink kárörvendő módon beszéltek rólunk, azt gondolták, hogy be sem jutunk a megyei tanácsba, hisz a közvélemény-kutatások csak 3,5%-os eredményt jósoltak nekünk.

– Sajnos, a mostani politikai helyzetben ezt a választási sikert nem tudták hatalmi pozíciókká konvertálni, ellentétben 2015-tel…

– Ezúttal a tíz induló pártból nyolc bejutott a Kárpátaljai Megyei Tanácsba. A koalíciós tárgyalások ezért is húzódtak el, a különböző érdekek miatt kezdett ez a tárgyalás- és egyeztetéssorozat komolytalanná válni. Az elnökünk, Brenzovics László november 28-án, szombaton összehívta a KMKSZ Elnökségét és a megyei tanácsba bekerült nyolc képviselőnket. Ott azt a döntést hoztuk, hogy ideiglenesen felfüggesztjük a részvételünket a koalíciós tárgyalásokon, majd amikor ott kikristályosodik, hogy ki kivel akarja a többséget létrehozni, akkor visszaülünk a tárgyalóasztalhoz. Vasárnap elnök úr erről a döntésünkről tájékoztatta tárgyalópartnereinket. November 30-án, hétfőn már semmiképpen nem mehetett volna el a koalíciós tárgyalásokra, hisz reggel, amikor kilépett a háza kapuján, a titkosszolgálat munkatársai már várták. Ismert, hogy milyen események indultak be ekkor, Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) házkutatást tartott az otthonában, szülei zápszonyi házában, a KMKSZ székházában, illetve a Brenzovics László által felügyelt két alapítványnál: az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány ungvári székházában és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány beregszászi irodájában. Az öt helyszínen nagy erők vonultak fel, és alapos munkát végeztek. Bár tudtommal semmilyen terhelő bizonyítékot nem találtak, mégis megdöbbentően súlyos váddal indítottak elnökünk ellen bűnvádi eljárást. Szeparatizmussal vádolták meg, s azt akarják bebizonyítani, hogy a KMKSZ és az említett alapítványok élén Ukrajna érdekei ellen dolgozik, meg akarja bontani annak területi egységét. Ez nyilvánvaló képtelenség, az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány ellen már két és fél évvel ezelőtt indult szeparatizmus vádjával egy bűnvádi eljárás, ott házkutatásokkal, dokumentumok lefoglalásával akadályozták a munkát az ukrán hatóságok, de a vádjaikra bizonyítékot azóta sem találtak. A megfogalmazott vádak alátámasztására semmilyen objektív bizonyítékuk nem lehet, ezek politikai vádak. Viszont nagyon komoly politikai vádak ezek, amelyek az ukrán törvények értelmében 12-től 15 évig terjedő börtönbüntetéssel és teljes vagyonelkobzással büntetendőek.

A megyei tanácsba bekerült pártok közül hat azonnal elítélte a KMKSZ elleni politikai indíttatásból kezdeményezett akciót, többen még a KMKSZ nyilatkozata előtt tiltakoztak a házkutatások miatt. A Nép Szolgája párt nem ítélte el, de elhatárolódott az eseménysorozattól. Azért beszélek magyarellenes eseménysorozatról, mert a házkutatások előtt a szürtei himnuszéneklés ügyéből a média kreált országos botrányt, illetve a beregszászi maszkos fenyegetőre és a magyar intézményekhez eljuttatott fenyegető levelekre gondolok, továbbá a beregszászi ivóvíz megmérgezésével kapcsolatos fenyegetésre, melyről ma sem tudjuk, hogy igaz volt-e vagy sem, de az tény, hogy ebben az ügyben is eljárást indítottak a hatóságok. Mindezek fényében kijelenthetjük, hogy közvetve támadás indult a kárpátaljai magyarság ellen.

– Végül a megyei tanácsban a többség összeállt, amelyben nincs benne a KMKSZ, sőt, az alakuló ülésen sem vett részt a magyar párt nyolc képviselője.

– Mi is ott voltunk az első tanács­ülés ünnepélyes részén, de amikor a megyei tanács vezetésének megválasztása került napirendre, úgy határoztunk, hogy tiltakozásként azon nem veszünk részt, szolidaritást vállalva elnökünkkel. A tanácsülésnek ebben a részében én ezt röviden bejelentettem, és kivonultunk a teremből. Ott még azt követően egy ötórás ülés alatt megválasztották a megyei tanács elnökét és két alelnökét. Kialakult négy pártból egy koalíciós többség, konkrétan a Nép Szolgája, a Batykivscsina, a Jevropejszka Szolidarnyiszt és a Ridne Zakarpattya képviselőiből. Mi három másik párttal együtt ellenzékbe szorultunk, nem örömmel, de elfogadjuk ezt a szerepet. Már azóta több nyilatkozatomban is hangsúlyoztam, hogy konstruktív ellenzéki szerepre készülünk, minden kezdeményezést támogatni fogunk, amely Kárpátalja számára, az itt élők és az itt élő magyarok számára előnyös. Aktív ellenzékként mi magunk is fel fogunk majd vetni szerintünk fontos és a megyei tanács hatáskörébe tartozó problémákat.

– Az ukrán sajtó azzal támadta a KMKSZ-t, hogy nem vettek részt a megyei tanácsnak azon a fontos ülésén sem, ahol megyénk jövő évi költségvetéséről szavaztak.

– Hat képviselőtársam jelezte még a tanácsülés előtt, hogy különböző, de minden esetben elfogadható okok miatt nem tudnak részt venni a költségvetési szavazáson. Mi Orosz Ildikóval megjelentünk a megyeházán aznap. Már a szavazás előtt tudtuk, hogy a költségvetés elfogadásához nélkülünk is megvan a szükséges többség. Ekkor jött a jelzés, hogy a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács plenáris ülésére tömegek érkeznek, és félő, hogy ott erőszakos események is történhetnek. Jeleztem a megyei tanács vezetésének, hogy miért nem tudunk részt venni az ülésen, majd Orosz Ildikóval interjút adtunk az ügyben a televíziónak, amelyben igyekeztük megnyugtatni az embereket. Utána rögtön Tiszaújlakra utaztam, ahol négy­órás tárgyaláson vettem részt, szerencsére sikerült csökkenteni a kialakult feszültséget. Ezért nem voltunk ott a költségvetés megszavazásakor. Sajnos, az idei válságköltségvetéshez képest is tovább kellett faragni a megye jövő évi büdzséjét. Ennek fényében azt kell mondanom, hogy pénzügyi értelemben túl sok jóra nem számíthat a költségvetési szféra 2021-ben.

– Az elmúlt öt évben a KMKSZ-frakció a mérleg nyelve volt a megyei tanácsban, aminek köszönhetően fontos pozíciókat kaptunk a megyei vezetésben, illetve számos, magyar közösségünk számára kedvező döntést sikerült kikényszeríteni. Most erről az előnyről átmenetileg le kell mondanunk?

– Egy sikeres ciklust zártunk a megyei tanácsban. Az első négy évben számunkra nagyon kedvező politikai helyzet alakult ki, nélkülünk nem volt meg egyik oldalnak sem a többsége. Így ha valamit nagyon kértünk koalíciós partnereinktől, azt rendszerint meg is szavazta a megyei tanács többsége. Még a kisebbségek jogait korlátozó oktatási és nyelvtörvénnyel kapcsolatos politikai beadványainkat is megszavazta több esetben a Kárpátaljai Megyei Tanács, amire sehol másutt Ukrajnában nem volt példa. Ráadásul a szolidaritást megkaptuk a koalíción kívüli, ellenzéki képviselők részéről is, közülük is sokan megszavazták a beadványokat. Ezért Kijevből már nemcsak minket, magyarokat kezdtek szeparatizmussal vádolni, hanem a Kárpátaljai Megyei Tanácsot és egész Kárpátalját is.

Megnyugtató, hogy a magyar­ellenes provokatív akcióknak sem volt támogatottságuk Kárpátalján, azokat minden esetben megyénk határain kívülről jött emberek követték el.

A megyei adminisztráció oktatási, kulturális és egészségügyi főosztályaira alelnököket tudtunk delegálni. Mi adtuk a kisebbségi, vallásügyi osztály vezetőjét, ami számunkra ugyancsak nagyon fontos volt. Az elmúlt évben, az elnök- és parlamenti választások után már megszűnt az a feszültség a kárpátaljai ukrán politikai erők között, amely a korábbi négy évet jellemezte. Ekkor már nem volt a megyei tanácsban ellenzék, a szerepünk csökkent, de elmondhatom, hogy továbbra is a KMKSZ számára kedvező határozatok születtek.

A tanácsi frakciónknak három prioritása volt az elmúlt öt évben a magyar közösség érdekeinek védelme mellett: a rossz állapotban lévő utak felújításának ügye, környezetvédelmi kérdések (árvízvédelem, az erdők védelme, a nehézfémek környezetszennyező bányászatának betiltása), valamint a turizmus fejlesztése és a határátkelők átjárhatóságának javítása, újak nyitása.

Most, ha jól tudom, első esetben fordult az elő a Kárpátaljai Megyei Tanácsban, hogy a magyarok képviselete ellenzéki szerepbe kényszerül. Meglátjuk, hogy ez a szerep milyen lehetőségeket kínál a számunkra.

– A frakció prioritásként kezelt kérdései közül mit sikerült megvalósítani?

– Volt, amit igen, volt, amit nem, és vannak félbemaradt projektek is.

Annyira sok a rossz állapotban lévő út Kárpátalján, hogy az általunk is javasolt és támogatott programot még hosszú évekig folytatni kell, hogy elfogadható legyen ezen a téren a megyében a helyzet. Ennek ellenére a kárpátaljai útépítési programot sikertörténetnek tartom. Az elmúlt három évben több útszakasz teljes felújítása történt meg, mint az elmúlt harminc évben. Mi is kezdeményezői voltunk annak a paradigmaváltásnak, amelynek lényege, hogy korábban a meglévő kevés pénz 90%-át sok útszakaszon kátyúzásra költötték. Most az arányokat megfordítottuk, az erre a célra szánt pénzek 90%-át teljes körű útfelújításra szánjuk, és csak 10%-át költjük kátyúzásra. Aki járja Kárpátalját, láthatja, mennyi felújított út van. Ebből, a KMKSZ-frakció lobbizásának köszönhetően, öt év alatt több mint 200 millió hrivnya értékben sikerült a magyarok által lakott vidékeken felújítani köz­utakat. Csak 2020-ban 78 millió hrivnyából tíz közút újulhatott meg a magyarok lakta járásokban.

A határok átjárhatóságának a kérdésében sokat próbáltunk tenni, de ennek kapcsán kevés eredményről tudok beszámolni. Az államhatár kérdése kimondottan nem megyei kompetencia, ugyanis a kijevi kormányzat hatáskörébe tartozik. Szükség lenne a meglévő határátkelőhelyek bővítésére, újak nyitására. Illetve a csapi határ­átkelő tehermentesítésére egy, a teherforgalom számára nyitott újabb átkelési pont megnyitásával. Nagypaládon is be kellene indítani a nagyobb részben már elkészült határátkelőhelyet. Mi mindent megtettünk az említett fejlesztések érdekében, de ezt a küzdelmet tovább kell folytatnunk, mert ez nemcsak Kárpátalja, de egész Ukrajna érdeke is. Ha az ország az Európai Unióhoz akar tartozni, akkor nem elég ezer dokumentumot aláírni, ezer szállal kell kötődnünk az európai országokhoz, ehhez pedig átjárható határokra is szükség van.

Eredményesen küzdöttünk azért, hogy Muzsalyban ne kezdjék újra a nehézfémek bányászatát, holott ez esetben nagyon komoly érdekcsoportokkal álltunk szemben. Az aknaszlatinai sóbánya esetében mindent igyekeztünk megtenni a technogén katasztrófa elhárításának előremozdításáért, illetve hosszú távon a sókészlet hasznosításának lehetőségét is megpróbáltuk tudományos módszerekkel felméretni. Magyarországgal közösen van egy projektünk jégkárvédelem céljából, ez a mezőgazdaságban dolgozók és mások számára is biztonságot jelentene. Számos esetben a KMKSZ jelentette a kapcsolatot Magyarország és Kárpátalja megye között, sok támogatás jutott el nekünk köszönhetően farmergazdáinkhoz, vállalkozóinkhoz, kórházainkhoz, közintézményeinkhez, amelyek mind megyénket, mind Ukrajnát gazdagították. Hárommillió hrivnyát gyűjtött össze a KMKSZ jótékonysági akciójával, amelyből ugyancsak a járvány ellen küzdő kórházainkat támogattuk. Bár Ukrajnában igyekeznek ellenségként beállítani bennünket, de mi, amíg tehetjük, folytatni fogjuk az elkezdett munkát, s bízunk abban, hogy ehhez továbbra is kapunk a magyar kormánytól anyagi és erkölcsi támogatást. Egyúttal igyekszünk arra rádöbbenteni Ukrajna vezetőit, hogy a most támadott programok nem Kárpátalja elszakítására irányulnak. A támogatásaink a kárpátaljai emberek életét segítik, egyúttal Ukrajna érdekeit is szolgálják.

Badó Zsolt