Koronavírus: A hétvégi oltás a divat
Ukrajnában továbbra is visszaszorulóban van a koronavírus, véget ért a harmadik járványhullám. Ugyanakkor mindenki tisztában van vele, hogy a negyedik hullámot nem kerülhetjük el, mivel a lakosság oltása változatlanul rendkívül lassan halad.
Egy a negyvenmillióból
Az elmúlt hét jelentős eseménye volt, hogy három hónappal a vakcinázás kezdete után végre elérte az egymilliót azok száma, akik megkapták a koronavírus elleni oltóanyag első dózisát. A hétfői jelentés szerint Ukrajnában az első oltást 1 021 804-en kapták meg, a másodikat 125 077-en. Mondhatnánk, már „csak” 39 milliónyian várnak oltásra – persze csak akkor, ha a csecsemőket is a vakcinázandók közé soroljuk.
Ettől függetlenül az oltás változatlanul lassan, akadozva halad. Jellemző a helyzetre, hogy miközben május 28-án, pénteken 16 815 oltást adtak be az országban, ezen belül 9 785 első dózist és 7 030 másodikat, addig másnap, május 29-én, szombaton mindössze 8 592-en lettek beoltva, ezen belül 7 119-en az első oltást, 1 473-an a második dózist kapták meg.
A hétvégén végre megnyíltak az oltóközpontok, amelyek a lakosság tömeges oltását hivatottak elősegíteni. Egyelőre három ilyen központ kezdte meg a működését, egy-egy Kijevben, Lembergben (Lviv) és Odesszában. A fővárosban a Nemzetközi Kiállítási Központban, Lembergben a 2012-es labdarúgó-Eb-re épült Lviv Arénában, Odesszában a Jogi Akadémia stadionjában oltottak. Kijevben és Lembergben május 29-én kezdték meg a vakcinázást, Odesszában másnap, azaz vasárnap láttak munkához. Mindhárom helyszínen a kínai CoronaVac vakcinával oltottak.
A híradásokból ítélve elsősorban azokat oltották, akik a Gyija alkalmazáson keresztül iratkoztak fel vakcinázásra, de bárkinek beadták az oltást, aki megjelent. Kijevben 16 háromtagú (orvos, ápoló, regisztrátor) oltóbrigád fogadta a polgárokat. Az első napon rendben folyt a munka, a második napon viszont hosszú sorok alakultak ki az oltóközpont előtt, vélhetően azért, mert elterjedt a városban a hír, hogy gyorsan hozzá lehet jutni a vakcinához.
Kiderült, hogy a szervezők nem tréfáltak, az oltóközpontok valóban csak hétvégén működnek, azaz munkanapokon nem. Az is elhangzott a kormányzat részéről, hogy minden nagyvárosban és a megyeszékhelyeken is létrehozhatók oltóközpontok, ez csak a helyi illetékeseken múlik.
A több néha kevesebb
A strana.ua összeállításában egy furcsa jelenségre hívja fel a figyelmet. Mindhárom nagyvárosban, ahol megnyíltak az oltóközpontok, jelentősen nőtt a hétvégén beoltottak száma. Ugyanakkor országosan mégis kevesebb vakcinát adtak be az elmúlt héten, mint az azt megelőző hét nap során.
Lássuk a számokat! Május 29–30-án Kijevben 3 471 embert oltottak be, ami lényegesen több, mint az előző hétvégi 15 oltás. Odessza megyében az elmúlt hétvégén 715 dózist adtak be, szemben az egy héttel korábbi 320-szal. Lemberg megyében szombaton és vasárnap 1 493-an kapták meg az oltást, míg az előző hétvégén 51-en. Csakhogy május 17–23-án, vagyis két hete Ukrajnában 95 587 személyt oltottak be, május 24–30-án viszont, amikor már működtek az oltóközpontok, csupán 93 442 személyt vakcináztak. Következésképpen az oltóközpontok megnyitása semmilyen érzékelhető hatással nem volt az oltási folyamatra.
Kevés az oltóanyag
Viktor Ljasko, az új egészségügyi miniszter a TSZN-nek adott hétvégi interjújában az oltóanyag hiányával magyarázta a vakcinázás lassúságát.
„Minden az Ukrajna területén lévő vakcina mennyiségétől függ […] Jelenleg nem áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségben, hogy teljes kapacitással működtessünk minden meglévő platformot. Pillanatnyilag Ukrajna területén van másfél millió dózis CoronaVac vakcina, félmillió Pfizer megérkezett, félmillió útban van. Félmilliót kapunk június 7-én a COVAX keretében. Már készülnek a dokumentumok az AstraZeneca vakcina szállítására” – sorolta a tárcavezető a híreket.
Jevhen Isztrebin blogger ugyanakkor a kijevi helyzetet elemezve rámutat, talán nem általában véve hiány a vakcina Ukrajnában, hanem olyan oltóanyagból van kevés, amelyben megbíznak az emberek.
Az oltás a kisebb rizikó
Az Egészségügyi Minisztérium Állami Szakértői Központja a napokban beszámolt a koronavírus elleni oltás mellékhatásairól Ukrajnában. Ezek szerint a koronavírus elleni vakcinázás megkezdése óta az orvosok 1 436 esetben regisztrálták mellékhatás jelentkezését a beoltottaknál. A leggyakrabban azok, akik megkapták a koronavírus elleni vakcinát, a testhőmérséklet emelkedésével, általános gyengeséggel és a készítmény beadásának helyén jelentkező fájdalommal szembesülnek.
A szakértők elmondása szerint az immunizálás utáni úgynevezett kedvezőtlen események aránya nem éri el az egy százalékot. A Központ rámutat, hogy az esetek 0,22%-ában regisztráltak mellékhatásokat a CoviShield vakcina beadása után; 0,049%-ban jelentkeztek a mellékhatások a kínai CoronaVac oltás hatására; 0,034%-ban a Comirnaty vakcina (Pfizer) felvételét követően; 0,083%-ban az AstraZenecával (Dél-Korea) való oltás nyomán.
„A koronavírus betegség elleni védelemből származó haszon továbbra is meghaladja a lehetséges kockázatokat” – vonták le a következtetést az Állami Szakértői Központban.
A pedagógusok nem kérik az oltást?
Szerhij Skarlet oktatási és tudományos miniszter egy hétfői fórumon beszélt arról, hogy az oktatási intézmények dolgozóinak 32%-a iratkozott fel a koronavírus elleni oltásra. Elmondása szerint a külső független értékelés (ZNO) szervezésében részt vevő mintegy 60 ezer oktatási dolgozóból 22 ezer kapta meg az oltást. Hogy ez utóbbi adat sikert jelent-e vagy kudarcot, azt nem nehéz eldönteni.
A pedagógusok oltására egyébként 209 ezer dózis Pfizer vakcinát különítettek el. Az oktatásban dolgozók oltása egy hete vette kezdetét, s a tanév megkezdéséig szándékoznak befejezni a folyamatot.
(zzz)
Lazíthatunk a karanténon
A javuló járványügyi mutatók fényében Ukrajna a korlátozó intézkedések lazítására készül.
Már-már megdöbbentő módon az országban hétfőn reggel mindössze 1022 új esetet jelentettek, s „csupán” 64-en haltak meg a koronavírus szövődményeitől. Ezek még akkor is örvendetesen jó adatok, ha figyelembe vesszük, hogy Ukrajnában hétvégén „hagyományosan” kevesebb PCR-tesztet végeznek, és kevesebb új beteget vesznek fel a kórházak, mint hétköznap. Összehasonlításképpen: múlt csütörtökön a napi új fertőzöttek száma még meghaladta a 3500-at.
Egyébként az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az ország valamennyi régiója sárga besorolást kapott a járványhelyzet súlyosságát jelző mutatók alapján. Vagyis az elmúlt héten mindössze annyi változás történt, hogy utolsó régióként Donyeck megye is kikerült a narancssárga övezetből. Ugyanakkor miután máig egyetlen régió sem kapott zöld besorolást, vagyis az Egészségügyi Minisztérium által megállapított mutatók alapján nem javult tovább a helyzet, nem zárható ki, hogy a járvány ezzel máris elérte a két hullám közötti „mélypontot”, ahonnan már csak felfelé, egy újabb járványcsúcs irányába vezet az út.
Kárpátalján a hétfő reggeli jelentés szerint 24 óra alatt mindössze négy új beteget regisztráltak, és egy ember halt meg. A járvány kezdete óta összesen 1589-en haltak bele a kórba megyénkben. A koronavírusos betegek kezelésére fenntartott kórházi ágyak kihasználtsága immár csupán 11%-os.
A betegszám csökkenése miatt az Ungvári Központi Városi Klinikai Kórházban azt tervezik, hogy júniustól bezárják a koronavírusos betegeket kezelő osztályt, derült ki az Ungvári Városi Tanács sajtószolgálatának múlt heti közleményéből. Ivan Kurah kórházigazgató elmondta, a Covid-betegek kezelésére elkülönített 190 ágyból már csak 10 foglalt. Szükség esetén persze az osztályt ismét megnyitják – nyugtatott meg mindenkit az igazgató.
Kevesebb a beteg a munkácsi kórházban is. Miroszlav Havrisko igazgatóhelyettes a mukachevo.net portálnak elmondta, hétfőn a kórházban 25 koronavírusos beteget kezeltek, közülük hét Covid-gyanús eset, 10 beteg lélegeztetésre szorul. Az öt elkülönítő osztályból csupán egy maradt.
A javuló járványügyi mutatók hatására Viktor Ljasko egészségügyi miniszter a hétvégén arról beszélt a TSZN-nek adott interjújában, hogy nyáron lazíthatnak a koronavírus miatt korábban bevezetett korlátozásokon. Szerinte „az ukránok már belefáradtak a karanténkorlátozásokba”. „Már kialakult a karanténfáradtság, a pandémiás fáradtság. Ezért, amikor stabilizálódik nálunk a járványügyi helyzet, akkor lehet nyitni egy kicsit, tehetünk bizonyos engedményeket” – fogalmazott Ljasko.
A kormány lazítás gyanánt egyebek mellett azt tervezi, hogy engedélyezi a „kulturális tömegrendezvényeket”. Ezeken azok vehetnének részt szervezőként vagy vendégként, akik igazolni tudják, hogy átestek az oltáson valamely a WHO által engedélyezett vakcinával, illetve akik 72 óránál nem régebbi PCR- vagy antigéntesztet tudnak felmutatni.
Emellett eltörölnék az országba történő belépéshez jelenleg kötelező PCR-tesztet a koronavírus ellen beoltott külföldiek esetében. Így szeretnének egyre több turistát vonzani az országba. Ezzel párhuzamosan megszüntetnék a tesztelési kötelezettséget a törökországi nyaralásból hazatérő ukrán polgárok esetében. Az ok, hogy Törökországban csökkent az új megbetegedések száma, s május 15-től az ukrán turistáknak sem kell felmutatniuk negatív PCR-tesztet beutazáskor.
(hk)
