Úton az egyszemélyi hatalom felé?

Egyre gyakrabban hallani, hogy Volodimir Zelenszkij elnök és kormányzata rendületlenül halad a nemzetállami nacionalizmus totális dominanciája és az egyszemélyi elnöki hatalom kiépítése felé vezető úton. Az elmúlt héten ennek több jelét is tapasztalhattuk.

Börtönbe a nyelvgyalázókkal

Jelizaveta Bohucka, a kormányzó Nép Szolgája párt parlamenti képviselője múlt héten nyújtotta be a Legfelső Tanácsban az 5670. számú módosító indítványt, amelyben a Büntető törvénykönyv 338-1-es cikkelyének bevezetésére tesz javaslatot. Az új cikkely az államnyelv védelmében szankcionálni rendelné az ukrán nyelv nyilvános meggyalázását. Ezt a tényállást a honanya a nem adózó létminimum 1–4 ezerszeresének megfelelő bírsággal (17 000–68 000 hrivnya), vagy hat hónapig terjedő elzárással, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel javasolja büntetni, amihez mellékbüntetésként két évre eltilthatnák a vétkest bizonyos hivatalok betöltésétől, egyes hivatások gyakorlásától.

Bohucka különösen veszélyesnek tartja, hogy az ukrán nyelv meggyalázásának esetei olyan polgároknál is előfordulhatnak, akik állami vagy önkormányzati tisztséget töltenek be, „és így terjesztik negatív hatásukat”. Ezért szerinte a vétkeseket büntetőeljárás alá kell vonni, és meg kell fosztani őket a lehetőségtől, hogy állami tisztségeket töltsenek be.

Indoklása szerint a törvény elfogadása társadalmi konszenzushoz vezetne az ország egész területén, védelmet biztosítana az ukrán nyelvnek, és „ellene hatna az Oroszországi Föderáció propagandájának”.

Hogy mégis mi minősülne az államnyelv nyilvános meg­gyalázásának, az nem derül ki a dokumentumból. Így viszont nem kizárt, hogy adott esetben akár a rossz kiejtést is gyalázkodásnak lehetne tekinteni.

Maksz Buzsanszkij képviselő, Bohucka kollégája ironikusan jegyezte meg Telegram-csatornáján, hogy a „szolgák” ezek után már csak annyiban különböznek az előző hatalomtól, hogy míg azok bírságot javasoltak, a mostaniak börtönt.

A vesti.ua összeállításában Andrij Zolotarjov politológus a „soron következő törvényi ostobaságnak” nevezte a tervezetet, amely nem viszi közelebb a Nép Szolgáját céljához, hogy megszerezze a „hadsereg, nyelv, hit” híveinek támogatását, viszont elszigeteli őket a délkeleti országrész választóitól.

„Nyilvánvaló, a »szolgák« egy része úgy tartja, hogy vetélkedni kell hazafiságban az Európai Szolidaritás, a Hang híveivel. … Az efféle utánzás kézzelfogható szavazatvesztésben mutatkozhat meg a »szolgák« számára” – véli Zolotarjov, aki valószínűnek tartja, hogy a törvényjavaslat egyben az ellenzék ellen is irányul.

Zolotarjov kollégája, Volodimir Feszenko szerint Bohucka módosító indítványa annak a kormánypárton belüli radikális irányzatnak a műve, amely nem tekinthető a Nép Szolgájában a fősodornak. A javaslat megjelenését a szakértő a párton belül zajló ellentmondásos folyamatokkal magyarázza.

Így vagy úgy, a Zelenszkij-féle kormányzat a jelek szerint egyáltalán nem bánja az efféle szélsőséges megnyilvánulásokat. Egyelőre legalábbis nem adták jelét, hogy ellene lennének a nyelv­gyalázók bebörtönzésének.

Ellenségünk az oliga­r­cha?

Az elmúlt hét másik törvényalkotási híre, hogy elakadni látszik az ominózus oligarcha-ellenes törvényjavaslat az illetékes parlamenti bizottságokban. Elemzők továbbra sem zárják ki, hogy amennyiben az Elnöki Hivatal „megsürgetné” e testületeket, azok egykettőre hozzájárulnának a tervezet parlamenti vitára bocsátásához, ám a bennfentesek élnek a gyanúperrel, hogy immár az elnök sem siet a törvényalkotással, mivel egyelőre nem tudják biztosítani a jogszabály elfogadásához a kormánypárti frakción belül azon csoportok szavazatait, amelyeket állítólag éppen azok az oligarchák ellenőriznek, akik ellen a törvényjavaslat irányul.

Ráadásul elterjedt a hír, miszerint a Nyugat, amely egyébként támogatja az oligarchák elleni harcot, nem ért egyet egy ennyire nyilvánvalóan „európaiatlan” törvényjavaslattal. A bírálat ezúttal nemcsak a nyugati nagyhatalmak kijevi nagyköveteinek szájából zeng, hanem állítólag a „Soros-palánták”, azaz a Soros György által pénzelt ukrajnai struktúrák közreműködésével pozícióba juttatott személyek is csatlakoznak a kórushoz.

„A fő kifogás, hogy a törvénnyel a Ze-csapat nem szünteti meg az oligarchák állami monopóliumokra gyakorolt befolyását, holott sokan közülük ezekből »táplálkoznak«. A törvényjavaslat a demonopolizációt sem indítja el. Nyugaton attól tartanak, hogy Zelenszkij ily módon akarja megerősíteni pozícióit, és kényszeríteni a nagyvállalkozókat, hogy rá dolgozzanak. Ettől pedig afféle kis Erdogan válik belőle, akinél soha nem lehet tudni, merrefelé fordíthatja az országot” – vélte Anatolij Oktiszjuk politológus a strana.ua-nak nyilatkozva.

Vadim Karaszjov szerint a Nyugatnak pillanatnyilag még hasznára is lehetnek az oligarchák.

„Velük meg lehet állapodni. Legtöbbjük soha nem volt nyugatellenes. Az oligarchák ellensúlyozni tudják a megerősödő elnököt. Ezért nem zárom ki a törvényjavaslat körüli játékban az Elnöki Hivatal és az oligarchátus mellett egy harmadik játékos, a Nyugat megjelenését” – fogalmaz a szakértő.

Hasonlóan értékeli az Ukrajnában zajló folyamatokat Az Ország politikája Telegram-csatorna.

„Az oligarchák elleni küzdelem abban a formában, amelyben Volodimir Zelenszkij folytatja, nem felel meg a »hét nagykövetségnek« (a G7 ukrajnai nagykövetei – A szerk.). Láthatóan nem elégedettek azzal sem, hogy Ihor Kolomojszkijjal együtt Viktor Pincsuk is megkapja az »oligarcha jelvényt«. És talán még Tomáš Fiala ifjúoligarcha is, aki mára gyakorlatilag ellenőrzése alá vonta a Hang párt és frakció vezetését, és fokozatosan létrehozza saját médiabirodalmát.

A Nyugat azt szeretné, ha maga vagy a hozzá közelálló struktúrák irányítanák az oligarchák elleni harcot (valamint ennek a státusnak az odaítélését). És nem a Bankovaja (a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácson – RNBO – keresztül), amely ezt az eszközt kívánja felhasználni a nagyvállalkozók elnöktől való függésének fokozására” – írja a Telegram-csatorna.

Firtas volt a figyelmeztetés

Az RNBO múlt pénteki ülése arra vall, hogy az elnök és környezete nem adja fel harc nélkül a küzdelmet. Az oligarchaellenes törvény ugyan még nem létezik, Dmitro Firtas és Pavlo Fuksz személyében mégis két újabb potenciális oligarcha ellen vezettek be szankciókat.

Az új „áldozatok” közül kétségtelenül Firtas a jelentősebb és érdekesebb. Bár külföldön, Ausztriában él, továbbra is jók az ukrajnai kapcsolatai. Szakértők szerint esete abban különbözik az eddigiektől, hogy ő az első meghatározó ukrán nagyvállalkozó, akire közvetlen szankciókat vetettek ki. Azon túl, hogy állítólag szeretnék elvenni tőle ukrajnai részesedését a földgáz és titán üzletágakban, néhányan azt a következtetést vonták le az RNBO legutóbbi döntéséből, hogy szankcionálását figyelmeztetésnek szánták: könnyen hasonló sorsra juthat mindenki, aki a parlamentben akadályozni próbálja az oligarchaellenes törvény elfogadását.

                (ntk)