Vírusok a paradicsomállományban

2021. június 27., 15:09 , 1063. szám

Az idei tavasz időjárása nemigen kedvezett a paradicsomállományoknak. Ennek egyik következményeként az állományokban vírusfertőzések alakultak ki. A viszonylag meleg nappalok és hideg éjszakák váltakozásának hatására a növényeket stressz érte, melynek következtében a meggyengült töveket megfertőzték a vírusok. A helyzet tovább romlott a tripszek megjelenésekor, ugyanis amellett, hogy szívogatásuk által kárt okoznak a növényekben, a vírusok terjesztőiként is számolnunk kell velük az állományokban. Az alábbiakban arról lesz szó, hogy melyek azok a vírusok, amelyeket ezek az apró állatkák hordozhatnak, illetve melyek megjelenésével kell számolnia a gazdának.

Uborka-mozaikvírus (CMV)

A vírus sok esetben a paradicsom satnya növekedéséhez vezet, bokros megjelenést kölcsönözve a növénynek. A tünetek az enyhének mondható zöld pettyektől kezdve a klorózison át egészen a súlyos nekrózisig bármilyen formában jelentkezhetnek a leveleken. A levéllemezek mérete jelentősen csökken, és a levélnek csak a középső ere marad meg. A termések a szokásosnál kisebbek és gyakran alaktalanok.

A vírusnak számos gazda­növénye (800 faj) van, amelyekről levéltetvek veszik fel és terjesztik nem perzisztens (az állat a fertőzőképességét rövid idő alatt elveszíti) módon. A CMV főleg akkor jelent problémát, ha a fertőzött alternatív gazdanövények egész évben életképesek maradnak, valamint, ha a vírus megtelepszik a növényházban, ahol a levéltetvek könnyedén terjesztik növényről növényre. A CMV mechanikai úton is terjed.

Dohánykarcolatos vírus (TEV)

A tünetek eltérő súlyosságúak, a paradicsom enyhe pettyesedésétől és a levélzet kismértékű torzulásától a levelek súlyos foltosodásáig és gyűrődéséig terjedhetnek. A termések gyakran kisebbek a szokásosnál és alaktalanok. Általában igaz, hogy minél hamarabb fertőződik meg a növény, annál súlyosabbak a tünetek a satnya növekedés és a terméshozam tekintetében.

A vírus számos gazdagyomon megél, és legalább 10 levéltetűfaj tudja terjeszteni. A TEV-et hordozó levéltetvek nem perzisztens módon viszik tovább a kórt a táblákra a környező burgonyafélékhez tartozó gyomokról, a paprikáról és más, már fertőzött paradicsomföldekről. A másodlagos fertőzés a fertőzött növények karózásával, metszésével és egyéb kezelésével is megtörténhet.

Paradicsom-mozaikvírus (ToMV)

Jellemző tünetei a levélszövet világos és sötétzöld pettyesedése, valamint a növény visszamaradása a növekedésben. A leveleken megjelenő tünetek a klorotikus foltoktól, illetve a nekrózistól a levelek felfelé sodródásáig és a szár csíkosodásáig terjedhetnek attól függően, hogy a ToMV melyik törzse fertőzi meg a növényt. Hűvös időben páfránylevelűség alakulhat ki, a levéllemezek mérete jelentősen csökkenhet. Meleg időben a leveleken fellépő tünetek rejtve maradhatnak. Időnként a termésen is kialakulnak tünetek, amelyek az egyenetlen éréstől a termésfal barnulásáig terjedhetnek. A barna termésfal általában az első két fürtön található termésekre jellemző, és napokkal a levéltünetek előtt jelenik meg. Bizonyos környezeti feltételek mellett egyes, a ToMV-vel szemben rezisztens fajtákon nekrotikus csíkok vagy foltok láthatók a száron, a levélnyélen és a levélen, valamint a termésen.

A ToMV-nek számos gazdanövénye van, köztük sok mezőgazdasági növény és gyom is, ezek bármelyike lehet a fertőzés forrása. A gépek és a dolgozók is terjeszthetik a vírust a fertőzött növényekről az egészségesekre.

Paradicsom-bronzfoltosságvírus (TSWV)

Idén több gazdánál is megjelent ez a vírus olyan paradicsomfajtán, amely nem rendelkezett rezisztenciával vele szemben. Első látható tünetként narancssárgás-sárgás pettyek jelennek meg a leveleken. Később kicsi, sötét, kör alakú foltok képződnek, amelyek bronzszerű hatást kölcsönöznek a leveleknek. A betegség előrehaladtával a hajtáscsúcs levelei elhalhatnak. A szár és a levélnyelek mentén gyakran sötét, fényes csíkok láthatók. A súlyosan fertőzött növények satnyák, levelei sárgák és lekonyultak, ami összességében a hervadás hatását kelti. A terméseken általában jellegzetes zöld, sárga és piros, enyhén kiemelkedő koncentrikus gyűrűk láthatók.

A vírusnak igen sok gazdanövénye van, amelyekről a tripszek perzisztens módon terjesztik. A vírust lárvakorban veszik fel, és csak a kifejlett rovarok terjesztik.

A paradicsomlevél sárgulását és felsodródását okozó vírus (TYLCV)

A korai életszakaszban megfertőződött növények satnyák lehetnek és merev hajtások nőhetnek rajtuk, továbbá kicsi, klorotikus leveleket növeszthetnek, amelyek felfelé kelyhesedhetnek és csavarodhatnak. A súlyosan érintett növényeken általában nincs terméskötés. Ha a terméskötés a növény megfertőződése előtt bekövetkezik, a termés gyakran a szokásos módon beérik.

A vírust a dohánymolytetű lárvái veszik fel a fertőzött paradicsomról vagy egyes gyomokról, majd a kifejlett molytetvek perzisztens módon viszik azt át a növényekre. A vírus mechanikai úton nem terjed. A betegség súlyos formában történő megjelenése gyakran a molytetvek jelentős populációihoz köthető.

A vírusok elleni védekezés

A védekezésnek mindenképp a megelőzésen kell alapulnia, mivel a vírusok ellen vegyszeres védelem nem létezik. Hogy elkerüljük a paradicsom­állomány vírusfertőzését, több teendőnk is van:

• a vírusvektorok (tripszek, levéltetvek, molytetvek) rovarölővel és a vírusnak menedéket nyújtó gyomok gyomirtóval történő gyérítése, felszámolása;

• amennyiben fertőzött növényre bukkanunk, azonnal húzzuk ki és távolítsuk el, a továbbiakban pedig rendszeresen vizsgáljuk át az állományt, újabb megfertőzött töveket keresve;

• a rezisztens fajták használata az egyik legfontosabb megelőzési módszer, ugyanis nagyon sok fajta rezisztens a vírusokkal szemben, amit a vetőmagcégek a csomagoláson jelzésekkel (HR, IR) tüntetnek fel;

• kerüljük az ültetést olyan talajba, amelyben már az előző évben is fertőzött növények voltak;

• egy népi gyógymód alkalmazása: aludttejbe mártva folyamatosan fertőtlenítsük a paradicsom fitotechnikai munkái során alkalmazott eszközöket (metszőolló, kés, kesztyű), mivel az aludttej fertőtlenítő hatással rendelkezik a vírusokkal szemben;

• különböző fertőtlenítőszerek (hipó) alkalmazása a fitotechnikai munkálatok végzése során.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza