„Gázcsúcs” Kijevben
Ukrajnában a diplomáciai év kiemelkedő eseményeként méltatták a múlt heti a kijevi EU–Ukrajna csúcstalálkozót, amelyen részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács elnöke. A találkozó egyik központi témája volt Ukrajna gázellátásának kérdése.
A csúcstalálkozó keretében az Európai Unió és Ukrajna – több év halogatás után – megkötötte a Nyitott Égbolt szerződést. Az MTI tudósítása szerint ukrán részről a megállapodást Denisz Smihal miniszterelnök, az Unió részéről pedig Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és Tomas Mencin, az EU soros elnökségét ellátó Szlovénia kijevi nagykövete látta el kézjegyével.
Az egyezmény célja, hogy egyenlő jogokat biztosítson az ukrán és az európai légitársaságoknak, megszüntesse a kétoldalú megállapodásokba foglalt, egyes útvonalakra vonatkozó monopóliumot, megkönnyítse új útvonalak megnyitását az ukrán és az európai városok között, ezáltal csökkentve a jegyárakat.
A szakértők ugyanakkor nem csak a megállapodás előnyeit látják. Az európai szolgáltatók korlátlan megjelenése az ukrán piacon könnyen a kisebb ukrán légitársaságok megszűnéséhez vezethet, mutattak rá többen is.
Míg a Nyitott Égbolt szerződést Ukrajna egyértelműen az ország sikerei között könyvelhette el, az orosz gázszállítások és Ukrajna gázellátásának jövője továbbra is sűrű homályba burkolózik.
„Megértem a gázellátással kapcsolatos aggodalmukat, és ez nemcsak az idei tél, hanem a jövő kérdése is. A Bizottság feladata pedig az, hogy Ukrajnával együtt dolgozza ki erre az összes forgatókönyvet” – fogalmazott a megbeszélések utáni sajtótájékoztatón von der Leyen, akit az MTI idéz. Hozzátette: ki kell dolgozni annak lehetőségét, hogy a szlovák gázvezetéken keresztül reverz, azaz visszafelé fordított irányba több földgázt szállítsanak Ukrajnába. Közölte, hogy az EU tervezi azt is, hogy „aktívan használja” az orosz gáz tranzitjára az ukrán gázszállítási infrastruktúrát, beleértve az ukrajnai gáztározókat. Ugyanakkor azt is tanácsolta Kijevnek, hogy az energiahatékonyság javítására összpontosítson. „Az energiahatékonyságnak meg kell változtatnia a játékszabályokat. Ukrajnának egyáltalán nem kellene gázt importálnia, önellátónak kell lennie” – jelentette ki a tisztviselő, ami kicsit úgy hangzott, mintha Brüsszelben jobban örülnének, ha Kijev maga oldaná meg a saját problémáit.
A tárgyalásokon alighanem szó esett az új, szeptemberben megkötött orosz–magyar hosszú távú gázszerződésről is, melynek értelmében Budapest máris Ukrajna elkerülésével jut hozzá az orosz energiahordozóhoz. Mint ismeretes, Ukrajna azt akarta, hogy az EU vizsgálja ki az ügyletet, mivel Kijev szerint az sértheti az uniós energiaszabályokat. Nem tudhatjuk, mi hangzott el ezzel kapcsolatban a tárgyalóteremben, mindenesetre a Reuters éppen az EU–Ukrajna csúcstalálkozó napján, az ukrán fővárosból idézte Josep Borrell szavait: „Az EU tagállamai szabadon köthetnek kétoldalú megállapodásokat. Amennyire tudom, nincs semmi törvényellenes a Magyarország és a Gazprom közötti üzletben, semmi, ami ellentétes lenne az európai jogszabályokkal” – hangsúlyozta a főképviselő.
Miután Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban, az uniós Külügyi Tanács ülése kapcsán találkozott Borrell-lel, mindjárt reagált az EU-s főképviselő véleményére az orosz–magyar gázszerződésről, illetve a megállapodás miatt Magyarországot ért kijevi vádakra is kitért. Az MTI szerint a luxembourgi tanácskozás szünetében a magyar külügyek irányítója kijelentette, csúfos kudarcot vallott Ukrajna magyar energiabeszerzést érintő hazug kommunikációs hecckampánya, ugyanis az Európai Unió világossá tette, hogy Magyarország teljesen jogszerű módon kötött hosszú távú gázvásárlási megállapodást Oroszországgal.
Kiemelte: Ukrajna heves, ellenséges, hazug állításokon alapuló kommunikációs és politikai kampányt indított Magyarországgal szemben. Továbbá nem EU-tagországként bepanaszolta az Unió egyik tagországát az Európai Bizottságnál.
„Ukrajna el akarta lehetetleníteni a magyar energiaellátás biztonságát. Súlyosan beavatkozott a belügyeinkbe és a szuverenitásunkat sértő nemzetközi lépéseket tett” – fogalmazott.
Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország energiaellátása szuverenitási kérdés, azzal köt szerződést az energiaellátás biztosításáról, akivel akar. Magyarország a leghatározottabban elutasítja az ukránoknak részben a magyar szuverenitást megkérdőjelező, másrészt a Magyarországot negatív színben feltüntető ellenséges kommunikációs és politikai kampányát – húzta alá.
Emlékeztetett, a tavalyi és az idei évet tekintve a legtöbb Európában vásárolt gáz Ukrajnába Magyarországon keresztül érkezett. Ennek ismeretében elfogadhatatlan lenne Kijev részéről a kárpátaljai magyar kisebbségek jogainak bármifajta korlátozása.
Egyébként az EU–Ukrajna csúcstalálkozó után kiadott hagyományos közös nyilatkozatban a kisebbségekről is szó esik, bár csak két mondat erejéig. A dokumentum 17. pontja szerint: „Ukrajna és az EU kinyilvánítják készségüket a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartására az ENSZ és az Európai Tanács egyezményei és megfelelő jegyzőkönyvei rendelkezéseinek megfelelően. Ezzel kapcsolatban Ukrajna folytatja a konzultációt és az együttműködést a Velencei Bizottsággal, és folytatja a jelenlegi tartalmas párbeszédet a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek képviselőivel, valamint a vonatkozó törvényekről.”
„Könnyű kitalálni, hogy magyar partnereink ragaszkodtak ehhez a ponthoz” – jegyzi meg epésen a nyilatkozatot ismertető Jevropejszka Pravda.
A portál elemzői szerint pozitívum, hogy a szövegbe választott bíróként beemelték a Velencei Bizottságot. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek, Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy eleget tett az oktatási törvényre vonatkozó velencei bizottsági ajánlásoknak.
(ntk)
