Élelmiszerárak: Drága mulatság

Miközben Ukrajnában több kultúrából is rekord közeli mennyiséget takarítottak be 2020-ban és 2021-ben, az üzletekben változatlanul drágák az élelmiszerek, és senkinek sem lehet kétsége a felől, hogy idén is folytatódik az áremelkedés. Az alábbiakban a jelenség okait kutatjuk a zn.ua összeállítása nyomán.

Elég egyetlen pillantást vetni táblázatunkra, hogy bárki átlássa, mely élelmiszerek esetében szabadultak el leginkább az árak az elmúlt években. Érdemes azonban feltenni a kérdést, hogy mi idézte elő a tavalyi, a korábbiaknál is jelentősebb drágulást? A legkézenfekvőbb válasz: az energia. Mert hiába jók a termésátlagok, ha immár a mezőgazdaságban is az energiaáraktól függ szinte minden. A lakossági energiaárakat ugyan korlátozta a kormány, a gazdálkodók azonban annyiért kénytelenek megvenni, amennyiért éppen kínálják a szolgáltatók. Előfordult már bizonyos régiókban, hogy 4-5 hrivnyát kértek egy kilowatt villamos energiáért, és 60–65 ezer hrivnyát ezer köbméter gázért.

Elsőként a zöldségtermesztők, pontosabban a melegházi növénytermesztéssel foglalkozók hátráltak meg a gázárak hatására. Volt, aki árat emelt, más felhagyott a termesztéssel.

Már szeptemberben is arról beszéltek a szakértők, hogy senki ne számítson mostanság olcsó melegházi zöldségekre, és nekik lett igazuk. A boltok polcai ugyan nem üresek (megszokhattuk már, hogy nemegyszer az üzleteinkben kapható burgonya és sárgarépa is külföldön termett), de manapság még a szállítás is többe kerül, mint a koronavírus okozta válság előtt. Az alapvető zöldségek, tehát a burgonya, a sárgarépa, a cékla, a káposzta és a hagyma ára 2021 novemberére 30–50%-kal emelkedett országosan 2020 azonos időszakához képest. Pedig még csak most jön a neheze, vagyis ezután jelentkezik az úgynevezett szezonális hatás: amint fogy a tavalyi termés, úgy lesz minden egyre drágább az üzletekben, egészen nyárig.

Láthatóan a cukor is a gázár áldozata lett. Hiába termesztettek és takarítottak be 2021-ben lényegesen több cukorrépát, mint 2020-ban, ez nemigen tükröződik a bolti árakon, mivel a termés feldolgozása energia­igényes folyamat. Ráadásul a kereslet-kínálat alakulása is közrejátszik az árképzésben.

Kísértetiesen hasonló a helyzet az étolajjal. Tavaly 3 millió tonnával több napraforgót takarítottak be, mint 2020-ban, de a bolti árakon ez nem mutatkozik meg.

Felismerve a problémákat, a kormány bizonyos alapvető élelmiszerek esetében a hatósági árszabályozáshoz való visszatérést tervezi. A szabályozás alá eső termékek közé tartozik a hajdinadara, a kristálycukor, a prémium búzaliszt, a prémium búzalisztből készült cérnametélt, a 2,5% zsírtartalmú pasztőrözött tej, a búza- és rozskenyér, a búzalisztből készült cipó, a c1 kategóriájú tyúktojás, az egész csirke, a szénsavmentes ásványvíz, a 72,5%-os zsírtartalmú vaj, az étolaj.

Úgy tudni, az árképzést leíró törvényjavaslat már a parlament előtt van. Ennek lényege, hogy a kereskedők legfeljebb 5–15%-os felárral terhelhetnék a termelői árat. A piaci szereplők többsége ugyanakkor kétli, hogy az árszabályozás egymagában megoldaná a problémáikat. A vállalkozók tárgyalásokat javasolnak, amelyekbe a kormány képviselői mellett a kereskedőket is bevonnák. Szakértők felhívják a figyelmet, a központi árszabályozás arra mindenképpen jó, hogy válságos helyzetekben elejét vegye az árakkal való spekulációnak, és az infláció féken tartásához is hozzájárulhat.

Felmerült, hogy Ukrajna esetleg követhetné Európát. Az EU-ban állítólag fontolgatják, hogy eltöröljék, vagy legalábbis csökkentsék az élelmiszerek áfáját, miáltal azok könnyebben elérhetővé válnának a kisjövedelmű polgárok számára. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ebben a kérdésben egyelőre az EU-ban sincs egyetértés. A költségvetési hiánnyal küzdő ukrán kormányról is nehéz elképzelni, hogy lemondana egy ilyen tekintélyes bevételi forrásról.

Ami az állattenyésztést illeti, a helyzet még bonyolultabb – ha ez egyáltalán lehetséges. A folyamatokat az energia mellett a takarmányárak is befolyásolják. Ugyanakkor a hús–tej–tojás szegmensben az áremelkedésnek határt szabhat a lakosság korlátozott vásárlóereje.

Ami a közeljövőt illeti, nem kell hozzá jóstehetség, hogy előrevetítsünk egy szezonális húsáremelkedést 2022 tavaszán, az ortodox húsvét előtti hetekben. Az árak további alakulása egyszerre függ majd a helyi termelők felhozatalától és az Ukrajnában egyre jelentősebb importtól.

Az import mindenekelőtt a sertéshús esetében válik hovatovább meghatározóvá, miután a honi sertésállomány, elsősorban a lakossági kézen lévő disznók száma, folyamatosan csökken. Míg 2017 decemberében még több mint 3 millió sertést neveltek a háztájikban, addig a 2021. december 1-jei állapot szerint már csupán 2,2 millió egyedet tartottak nyilván. Nem csoda, ha folyamatosan nő az import, aminek jól érzékelhető árfelhajtó hatása van. Súlyosbíthatja a helyzetet, ha tovább csökken a belföldi termelés. Az európai import ugyanis jelenleg még nem képes teljes egészében kiváltani az ukrajnai termékeket, így könnyen áruhiány alakulhat ki.

Érdemes figyelembe venni a koronavírus okozta világjárvány globális következményeit is. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői szerint az élelmiszerek árának növekedése 2021 őszén újabb rekordokat döntött meg. Ráadásul meglehet, hogy ez még csak a kezdet, hosszabb távon lényegesen nőhet az élelmiszerek jelentősége, s következésképpen az áruk is.

(zzz)