A Föld napja: ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?
Fél évszázada jelölték ki április 22-ét a Föld születésnapjának, a földi élet kialakulásának, bolygónknak, globális értelemben vett otthonunknak az ünneplésére. Ma már világszerte több mint 190 országban számos esemény hívja fel a figyelmet a környezet- és természetvédelem egyre sürgetőbb választ igénylő kérdéseire, a környezeti pusztításokra, rávilágítva a változtatás lehetőségére, hiszen mindannyian felelősséggel tartozunk az életet jelentő Föld iránt.
A Föld napjának eredete
Az első Föld napját megelőző évtizedekben az Amerikai Egyesült Államok ipara olyan mértékben árasztotta magából a füstöt és az iszapot, hogy a következmények sürgető reakcióért kiáltottak. Eddig a pontig a kontinensen nem sok figyelmet fordítottak a környezeti aggodalmakra és az egyre szennyezettebb környezetnek az ember egészségére gyakorolt hatásaira.
Rachel Carson 1962-es Silent Spring című New York Times bestsellerének megjelenése mérföldkőnek számít a változáshoz vezető úton. A könyv vízválasztó pillanatot jelentett a 24 országban történő 500 000 darabszámos eladással, és felhívta a közvélemény figyelmét az élő szervezetek, a környezet, valamint a környezetszennyezés és a közegészségügy közötti elválaszthatatlan összefüggésekre.
Ezután 1970-ben első ízben adtak hangot a kialakulóban lévő környezettudatosságnak címlapra helyezve a környezettel kapcsolatos súlyos aggályokat.
Az első Föld napjának ötlete
Gaylord Nelson, Wisconsin állam fiatal szenátora számos alkalommal fejezte ki aggodalmát az Egyesült Államok romló környezete miatt. 1969 januárjában Nelson szenátor és még sokan mások szemtanúi voltak a kaliforniai Santa Barbarában történt nagymértékű olajszennyezés okozta pusztításnak. Az egyetemi hallgatók háborúellenes mozgalmából ihletet merítő szenátor a tiltakozások energiáját szerette volna átültetni az éppen kialakulóban lévő levegő- és vízszennyezést érintő köztudatba.
1970. április 22-én, az első Föld napján Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére mintegy 20 millió amerikai – az Egyesült Államok akkori lakosságának közel 10%-a – emelte fel szavát a természet védelméért. Ez a történelmi jelentőségű esemény mind az Államokban, mind azok határain túl fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.
1990 – a Föld napja világmozgalommá vált
Az első Föld napját követően húsz évvel Denis Hayes és társai látva az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, az elsivatagosodást, az üvegházhatást, a növekvő ózonlyukakat, a környezetbe kerülő veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok és vizek nagymértékű szennyezettségét – kezdeményezték, hogy a környezet évtizedeként az 1990-es években a közös felelősségre hívják fel az emberek figyelmét.
Ennek érdekében 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, ahonnan havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától a falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját minden országban a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Ennek eredményeként több mint 140 ország összesen 200 millió környezetért aggódó polgára reagált a felhívásra, s civil szervezetek, városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek saját programokkal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.
Az első tíz év
Denis Hayes, a mozgalom elindítója 2000-ben, a világméretű Föld napja mozgalom harmincadik évfordulója alkalmából újabb felhívást tett közzé, melynek elsődleges célja volt, hogy még több ország csatlakozzon a mozgalomhoz és hívja fel a figyelmet április 22-én a környezeti veszélyekre. A 2000. évi, félmilliárd embert mozgósító világmegmozduláshoz a magyarországi Föld Napja Alapítvány is csatlakozott. Összefogva több civil szervezettel, többek között egy környezeti társasjátékkal, az Ökovilággal fordult a jövő nemzedékéhez, és a Magyarország környezeti állapotát bemutató, A természet romlása, a romlás természete című könyvével a döntéshozókhoz.
Magyarország az elsők között csatlakozott a Föld napja programsorozathoz
Környezetvédők a felhívásra 1990-ben megalapították Magyarországon a Föld Napja Alapítványt, valamint létrehoztak egy hírközpontot is az első magyar Föld napja programjainak koordinálása céljából. Az alapítvány a helyi kezdeményezéseket – külön hangsúlyozva az iskolák és a pedagógusok szerepét – környezetismereti könyvek kiadásával, vetélkedők összeállításával támogatja.
A kezdeményezés óta évről évre egyre többen érzik úgy, hogy a Föld napján tesznek valamit bolygónk megőrzése érdekében: sokan fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, vetélkedőket, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy akár saját környezetvédő szervezetet alapítanak. Valójában ebben rejlik a Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: helyi kezdeményezésre, helyi igények szerint szerveződnek a különböző programok, és ma már kijelenthetjük, hogy nemcsak a Föld napján.
Azóta napjainkig
Az elmúlt évtizedekben az emberek bár sokat haladtak előre a környezettudatosság terén, még mindig nem eleget. Számos helyen már alapvető dolognak számít a szelektív hulladékgyűjtés, egyre elérhetőbbé válnak a környezetbarát termékek, kerékpárutakat építenek, szélkerekek, napkollektorok segítik az energiaellátást, azonban még mindig sok a felesleges fogyasztás, a vegyszerhasználat, a szemét, az autókkal való közlekedés, az energiapazarlás, általában véve a természet szolgáltatásainak túlhasználata. Mindezek következményeként pedig nő az üvegházhatású gázok kibocsátása – és ez növeli az éghajlatváltozás veszélyét.
Ez a változás pedig nem a távoli jövő eseménye. Életünk része. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) szerint a levegő földközeli átlaghőmérséklete 1905 és 2005 között 0,74 ± 0,18 oC-kal nőtt. A felmelegedés üteme az utóbbi évtizedekben egyre csak fokozódott. Együtt kell cselekednünk annak érdekében, hogy elkerüljük a fordulópontot, a kritikus 2 oC-os globális felmelegedést.
Az 1970-től 2010-ig eltelt negyven évben a Föld napja világméretű megmozdulássá vált: ezen a napon több mint egymilliárd ember vesz részt valamilyen környezetvédelmi eseményen. A nemzetközi Föld Napja Hálózat 174 országban több mint 15 000 szervezettel dolgozik azon, hogy kialakítsák „az egyetlen eseményt, amelyet az egész világon egyszerre ünnepelnek, mindenféle származású, vallású és nemzetiségű emberek”.
Az IPCC 2015-ös jelentése szerint 2100-ig szinte teljesen ki kell vonni a forgalomból a fosszilis tüzelőanyagokat (szén, kőolaj, földgáz), ha el akarjuk kerülni az 5 oC-os hőmérséklet-emelkedést.
Az elmúlt évek voltak az eddigi legmelegebbek a Földön a mérések 1900 körüli kezdete óta, és a következők még melegebbek lesznek, ha nem hozunk radikális változásokat életmódunkban. Az IPCC 2020-as jelentése szerint már csak mindössze tíz évünk maradt, hogy elkerüljük a 1,5 oC-os felmelegedést. Sokat tehetünk tíz év alatt, számos ország és város hirdetett klímavészhelyzetet, újra több millió fiatal tüntet világszerte cselekvésre buzdítva, és erre szólított fel mindenkit az Earth Day Network is a Föld napja 50. évfordulóján.
Bár még van idő a klímaválság megoldására, a virágzó és fenntartható jövő választására, valamint a természet helyreállítására és egy egészséges bolygó felépítésére gyermekeink és az ő gyermekeik számára, tisztában kell lennünk azzal, hogy ez az idő rövid. Cselekedni kell ezek elérése érdekében. Együtt. Mindannyian. Mindenkiért. Mindenért. Mindennap.
(earthday.org/fna.hu/lexi)
