Balog Judit marad Szombathelyen

Kézilabda

2022. június 5., 13:15 , 1110. szám

A nemrég véget ért magyar élvonalbeli női kézilabda-bajnokságban az utolsó fordulóig kiélezett volt a küzdelem a kiesés szempontjából. Végül a sereghajtó Vasas mellett a még bennmaradást érő, 12. helyezett Érddel egyforma pontszámot elérő, de rosszabb gólkülönbségével az utolsó előtti helyre szoruló Szombathely búcsúzott az NB I.-től. Az együttes ukrán válogatott játékosát, az Ungvári Kárpátival egykoron kétszeres bajnoki címet szerző Balog Juditot telefonon sikerült elérnünk.

–  Azt hiszem, ennél balszerencsésebb búcsúzást nem lehet elképzelni, hiszen csupán gólarányon múlt a bennmaradásotok…

– Igen, nagy volt az elkeseredés a lányok között, hiszen egyetlen pontra lett volna szükségünk, hogy a következő idényben is élvonalbeli maradhasson a Szombathely a világ egyik legjobb női kézilabda-bajnokságában, de sajnos, nem sikerült. Így is minden elismerés a csapatnak, hiszen hatalmas hajrát vágtunk ki, az utolsó négy bajnokink közül csak az ezüstérmes és kupagyőztes FTC-től szenvedtünk vereséget, de még ez is kevés volt, hogy behozzuk a korábbi lemaradásunkat.

 – Máris adódik a kérdés, mi lesz veled? Maradsz Szombathelyen?

– Még a mögöttünk maradt bajnokság elején aláírtam egy szerződést, amelynek az a lényege, hogy egy esetleges kiesés ellenére is maradok Szombathelyen 2024-ig, de azt remélem, hogy már jövőre visszajutunk a legjobbak közé. Jól érzem itt magam, a klub mostani vezetése nagyon eltökélt abban, hogy már jövőre újra NB I.-es legyen a Szombathely.

– Mi a helyzet az ukrán válogatottal? A jelenlegi háborús helyzetben van-e egyáltalán keretösszehívás?

– Utoljára még áprilisban szerepeltem a válogatottban, amikor az Európa-bajnokságra való ki-ki meccsünket vívtuk meg Horvátország ellen Ausztriában. Sajnos, a kontinensbajnokságra való kijutás nem jött össze. Jelen állás szerint fogalmam sincs arról, hogy mikor lesz majd újra edzőtábora vagy valamilyen összetartása a válogatottnak.

 – Hogyan alakul az idei nyarad, készülsz-e haza, Nagydobronyba?

– Bár a szüleim és különösen édesanyám nagyon aggódik ebben a helyzetben, de én mindenképpen szeretnék haza­látogatni egy-két hétre, mert nagyon hiányzanak a barátokkal, rokonokkal való személyes találkozások. Remélem, összejön!

(jakab)