Két év kihagyás után újra megszervezték Tusványost

31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor

2022. július 26., 17:49 , 1118. szám

„Van, ami örök!” – ezzel a mottóval szervezték meg idén immáron 31. alkalommal a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort Tusnádfürdőn július 19–24. között. Az eseményen közel négyszász közéleti témájú és szórakoztató programmal várták az érdeklődőket. A szabadegyetem témái között Kárpátalja is helyet kapott a nemzetpolitikai kerekasztaltól az oktatáson át a kultúra tematikájáig; igaz, idén az országunkban kialakult helyzet miatt kevesebb panelben és női előadókkal.

A rendezvény harmadik napján, július 21-én a Bornemissza Anna-sátorban Magyar felsőoktatás a reformok erdejében címmel beszélgetett több Kárpát-medencei egyetem vezetője, köztük Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnöke.

Dr. Orosz Ildikó a beszélgetés elején aláhúzta, hogy a II. RF KMF intézménye 25 évvel ezelőtt már eleve oktatásimodell-újítóként jött létre, hisz Ukrajnán belül nem az állam, hanem egy alapítvány tartotta és tartja fenn a főiskolát. „Fontos kiemelni azt is, hogy bár az ukrán államtól semmilyen anyagi támogatást nem kapunk, az állam törvényeinek azonban száz százalékban meg kell felelnünk” – mondta az intézmény elnöke. Az elmúlt 25 év a stabilizáció megalapozásáról és a megmaradásról szólt, hisz az ukrajnai kritériumrendszer (akkreditáció) – amely a működést engedélyezi – egy jó ideig több pontban is eltért a magyarországitól. Idővel természetesen Ukrajna is elkezdte átvenni az Európában már jól ismert bolognai rendszer egyes elemeit, közülük néhányat elég sajátos módon értelmeztek, illetve elvárták bizonyos feltételek megteremtését. Mindezek mellé még természetesen társul az oktatási minisztérium kiemelt figyelme, amely a kisebbségi intézményeknek jár Ukrajnában.

A beregszászi főiskola vezetősége mindig arra törekedett, hogy a folyamatos fejlődés mellett minőségbiztosítást is kapjanak, aminek érdekében néhány évvel ezelőtt a nemzetközi akkreditáció megszerzésének útjára léptek. A pandémia ideje alatt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság segítségével idén tavasszal sikerült megszerezni azt a dokumentumot, melynek értelmében nemcsak Ukrajnában, hanem Magyarországon, sőt az Európai Unióban is akkreditációt nyert a II. RF KMF. „A teljes körű ukrajnai, valamint a nemzetközi akkreditáció két irány felől is lehetőségeket biztosít számunkra: egyrészt, ha béke lenne, külföldi diákok is jelentkezhetnének a tanintézményünkbe, másrészt lehetőségünk nyílik szerződést kötni a kettős diplomák kiadásáról, ami azt jelenti, hogy egy hallgatónak két jogállása is lehet: egy Ukrajnában és egy például Magyarországon” – mondta az elnök asszony. Véleménye szerint ez a kettős jogállás nagy segítség lenne egy háborús helyzetben a diákok és tanárok mobilitásában, hisz a jelenlegi törvényekben is szerepel az, hogy a felsőoktatásban oktatók, valamint a felsőoktatásban, nappali tagozaton tanuló diákok mentesülnek a katonai szolgálat teljesítése alól. Továbbá ha nemzetközi egyetemen tanulnak (külföldön is van jogállásuk), amiről szerződésük is van, akkor a törvény szerint még a határ átlépése is engedélyezett számukra.

A jelenlegi helyzetben a Rákóczi-főiskola vezetősége azon munkálkodik, hogy szeptemberben újra tudják indítani a jelenléti oktatást, amely két év kihagyás után térhet vissza az intézménybe. Sajnos ez nem egyszerű, hisz minden tanintézménynek rendelkeznie kell óvóhellyel, mely kialakításának rengeteg kritériuma van. Közben zajlik a felvételi kampány is az intézményben. A háborús helyzet miatt a felsőfokú tanintézményeknek lehetőségük nyílt arra, hogy saját, egyéni felvételi rendszert dolgozzanak ki. „A sok ajánlás közül, melyeket az oktatási minisztérium előterjesztett, amellett döntöttünk, hogy a felvételiző diákok motivációs levelek beküldésével, továbbá a mellékelt érettségi bizonyítvánnyal is felvételt nyerhessenek intézményünkbe” – hívta fel a figyelmet az elnök asszony. „Szeretettel várunk mindenkit, aki a képzésekre jelentkezik ezen az éven, mert lehet, hogy több ilyen alkalmuk nem lesz, hogy felvételi vizsga és központi tesztelés nélkül tanulhassanak nálunk. Remélem, ezt megértette minden ifjú kárpátaljai” – emelte ki. Orosz Ildikó a jövőre vonatkoztatva elmondta: reméli, 25 év múlva sehol sem lesz háborús helyzet, az ország Európa része lesz, és olyan politikai berendezkedéssel fog rendelkezni, ahol nem korlátozzák a kisebbségek jogait, hanem elfogadják, sőt államilag támogatják, hogy mi mások vagyunk, így segítve a kárpátaljai magyarság fejlődését is.

A határon túli magyarok helyzetéről és a magyar közösségek jövőjéről értekeztek július 22-én a nemzetpolitikai kerekasztal fórumán. Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője elmondta: a kárpátaljai magyarság van a legrosszabb helyzetben a határon túli nemzetrészek közül. A politikus szerint alapvető érdek, hogy a háború mielőbb véget érjen, s ezáltal a kárpátaljai magyar családok újra visszatérhessenek majd szülőföldjükre, amihez szükség lesz a magyar kormány által elkezdett gazdaságfejlesztési és más programok folytatására.

A képviselő szerint Oroszország arra hivatkozva támadta meg Ukrajnát, hogy az ott élő oroszokat akarja megmenteni, ez pedig az egész kisebbségi jogvédelmet hitelteleníti. Szerinte az orosz agresszió mindent megváltoztatott a közösség életében. „Bízunk benne, hogy elmondhatjuk majd: Kárpátalja a híd szerepét tölti be a többségi nemzet és a kisebbségek között. Számos etnikai alapú provokációt próbálnak egyesek gerjeszteni; a KMKSZ azon dolgozik, hogy ez ne történjen meg” – mondta el Bocskor Andrea. Szerinte azzal, hogy Ukrajna megkapta az európai uniós tagjelölti státuszt, lehetőség nyílik a kisebbségek számára is arra, hogy a nemzetközi porondon is képviseljék maguk. Hozzátette: a politikai párbeszéd a legfontosabb mind az ukrán kormányzattal, mind az Európai Unióval és egymás között is. Hangsúlyozta: a legfontosabb cél az, hogy a kárpátaljai magyarság biztonságban megmaradhasson szülőföldjén.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Kárpátalját illetően megjegyezte: jelenleg az a legfontosabb a nemzet számára, hogy a kárpátaljai magyarságot a fizikai létében tudjuk megőrizni. Mint mondta, az elmúlt közel tíz évben folyamatosan elhangzik, hogy a kárpátaljai magyarság van a legnehezebb helyzetben a nemzetrészek közül. Azonban ez most még inkább igaz február 24-e óta, most a tét az, hogy meg tudjuk-e a szülőföldjén őrizni ezt a nemzeti közösséget. Mint fogalmazott, az elmúlt hónapokban a határon túli magyar pártelnökök is egy emberként álltak fel a Híd Kárpátaljáért humanitárius segélyprogramban. Mindez azt tükrözi, hogy a nemzet egésze számára fontos a kárpátaljai magyarok sorsa.

A beszélgetés során a határon túli magyar nemzetrészek pártelnökei beszámoltak az elmúlt három év kihívásairól, valamint a közösségekben elért fejlődésekről. A politikusok egyetértettek abban, hogy közösen kell keresni a felmerülő problémákra a megoldást, és egymás jó gyakorlataiból merítve kell segíteni a helyi közösségeket.

A tábor szervezői fontosnak tartották, hogy a politikai előadások és esti koncertek mellett a kultúra több ágazata is reprezentálva legyen, így az irodalom, a színház és az opera sátrai mellett a népzene is helyett kapott. A Hagyományok Háza szervezői, vidékünk ismert és elismert prímása, Pál István Szalonna és bandája jóvoltából kárpátaljai estre és táncházra is sor került, melyen közreműködött Várady Enikő, a Sodró együttes művészeti vezetője és Sikentáncz Szilveszter, az Örökség Gyermeknépművészeti Egyesület elnöke. Az est során nagydobronyi muzsika és táncok, valamint a felső-Tisza-vidéki Visk táncos öröksége került bemutatásra.

A szabadegyetem legjelentősebb momentuma idén is Orbán Viktor miniszterelnök úr szombati előadása volt, amelynek keretében felvázolta a következő évek stratégiai lépéseit, megoldandó kérdéseit, a magyar nemzeti célokat és érdekeket.

A Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke által vezetett panelbeszélgetésen a hagyományokhoz híven Tőkés László, az EMNT elnöke is kifejtette gondolatait, majd ezt követően Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor előadását hallhatták a jelenlévők. Mint mondta: a veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede vár ránk. A Nyugat ereje és cselekvőképessége válságban van – tette hozzá. A kormányfő szerint Magyarország számára csak a béke elfogadható megoldás. Úgy látja, a háborúnak csak egy amerikai–orosz tárgyalás vethet véget.

A kormányfő a nyugati civilizáció három alappillérének megrendüléséről is beszélt. Mint mondta, korábban azt gondoltuk, hogy a tudomány védőburkában élünk, „erre kaptunk egy Covidot”; azt gondoltuk, hogy Európában nem lehet újra háború, de Magyarország szomszédságában háború van; és azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, „márpedig a világ számos vezetője éppen azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket”.

A kérdések, amelyek előttünk állnak, egymásra rétegződnek – folytatta beszédét a miniszterelnök. Az első és legfontosabb kihívás továbbra is a népesedés, mert sajnos továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő. A világ népeit két csoportra lehet osztani: vannak, amelyek képesek a biológiai önfenntartásra, mi azonban a másik csoportba tartozunk. Ha nem lesz fordulat, előbb-utóbb „ellakják” tőlünk Magyarországot és a Kárpát-medencét – mutatott rá a kormányfő. A második kihívás a migráció, amely kettéválasztotta Európát. A Nyugat kettévált, az egyik fele olyan világ, amelyben európai és Európán kívüli népek élnek együtt. Ezek az országok többé nem nemzetek, hanem népek konglomerátumai, vagyis a poszt-Nyugat – fejtette ki a miniszterelnök. A V4-ek kapcsán kiemelte: a háború megrázta a V4 tengelyét adó lengyel–magyar együttműködést is – hívta fel a figyelmet a kormányfő. Mint mondta, a céljaink egybeesnek, mégis, ez a háború elnehezíti a viszonyunkat a barátainkkal.

A miniszterelnök ezután a háború kérdésére tért ki. Az anyák elveszítik gyermekeiket, a gyermekek a szüleiket – ezt minden háború alapjának nevezte a kormányfő. A magyar kormány ezért szeretné, hogy magyar szülő és gyermek ne kerüljön ilyen helyzetbe. Vannak olyan országok, amelyek bírálnak minket, hogy nem vagyunk elég elkötelezettek Ukrajna mellett, ők azonban messze vannak. Eddig 86 magyar ember meghalt a háborúban. A bennünket kritizálók nem adták vérüket ebben a háborúban, ezért jogunk van azt mondani, hogy a béke az egyetlen megoldás a háborúra, a háborús inflációra – fogalmazott a miniszterelnök. Fönt fogjuk tartani azt a véleményünket a jövőben is, hogy ez nem a mi háborúnk.

Egész Európát a recesszió réme fenyegeti. A dollár euróval szembeni erősödése magával hozza a forint gyengülését, ráadásul az európai országok nagy részében visszaesés lesz és ez politikai destabilizációt hozhat magával. Azt tűztük ki célul, hogy globális recesszió esetén Magyarország egy lokális kivétel legyen.

A 31. alkalommal megrendezett, Tusványosként ismert szabadegyetem és diáktábor több harminc éve példája annak, hogy igény van a közéleti és politikai témákat kulturális programokkal és szórakozási lehetőséggel ötvöző rendezvényre, amelyre idén is több tízezer ember látogatott el.

ev/sd/mti